Önkormányzati pénzmaradvány

Kérdés: Önkormányzat polgármesteri hivatalának és intézményeinek a pénzmaradványát a képviselő-testületnek forintban vagy ezer forintban kell elfogadnia, jóváhagynia?
Részlet a válaszából: […] A pénzmaradvány megállapításának, elszámolásának ésfelhasználásának szabályait egyrészt az államháztartás működési rendjéről szóló217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, másrészt az államháztartás szervezeteibeszámolási és könyvvezetési kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Ingatlanértékesítés áfája

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk az Áfa-tv. értelmében áfaalany, havi bevallásra kötelezett, az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ingatlan-bérbeadási tevékenységünkre áfakötelezettséget választottunk. Az ingatlanértékesítési tevékenységünkre ez idáig nem éltünk a választási jogunkkal, tehát az Áfa-tv. 86. §-ában foglaltak szerint fogunk eljárni. Városunkban az ipari park területéből már az előző években értékesítettünk (20%-os áfával), és a további területeket is szeretnénk értékesíteni munkahelyteremtő vállalkozások részére. Az idén közműberuházást tervezünk megvalósítani a park területén. Az ipari park területe a Városi Önkormányzat által elfogadott Rendezési Tervben beépítésre szánt terület és az ipari övezet előírásai szerint beépíthető. Figyelembe véve továbbá az 1997. évi LXXVIII tv. 2. § 6. pontjában foglaltakat, véleményünk szerint az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés k) pontja alapján az ipari parkot továbbra is adókötelesen kell értékesítenünk. Első kérdésünk az lenne, hogy a közműberuházás áfáját visszaigényelhetjük-e, ha igen mikor, milyen mértékben, gondolva arra, hogy a beruházás valószínűleg jóval magasabb költséggel jár, mint az értékesítésből származó adóköteles bevételünk? Továbbá kérdéses az is, hogy az értékesítés mikor valósul meg? Lehet, hogy csak néhány év múlva sikerül részben vagy egészében eladni az ipari park területét? Második kérdésünk: mi lenne a helyzet a fenti esetben, ha hivatalunk az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ingatlanértékesítési tevékenységére is választaná az adókötelezettséget? Ismereteink szerint még 2008. március 31-ig megtehetnénk. 2008. évben hivatalunknál nem történt ingatlanértékesítés. Harmadik kérdésünk: az ingatlanértékesítéseknél mely esetekben kell fordított adózással kiállítani a számlát?
Részlet a válaszából: […] Az építési telek értékesítése az új Áfa-tv. általánosrendelkezései alapján adóköteles, így azok értékesítéséről adóval növeltszámlát kell kiállítani, akkor is, ha az adóalany nem választotta az új Áfa-tv.88. § (1) bekezdés k) pontjában foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

1 és 2 forintos érmék bevonása miatti kerekítési elszámolások

Kérdés: Az MNB március 1-jétől kivonta a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket. A készpénzforgalomban kerekítéssel kell élni. Mi a helyes megoldás számviteli és áfaszempontból? Önkormányzat polgármesteri hivatalánál gyakran fordul elő, hogy személyi juttatások (különböző költségtérítések stb.) készpénzben történő kifizetésekor vagy postai utalásakor (az 1 és 2 Ft-os érmék megszüntetése miatt) kerekíteni kell lefelé vagy felfelé. (Pl. számfejtett nettó összeg 8522 Ft, ezt elszámolom 3921-re, de kifizetni vagy postának utalni csak 8520 Ft-ot lehet.) Jobb megoldás híján átmenetileg függő kiadásként vagy bevételként számoljuk el ezeket a negatív vagy pozitív különbözeteket. Elszámolhatóak-e a kerekítési különbözetek valamelyik 5-ös vagy 9-es főkönyvi számra?
Részlet a válaszából: […] Az 1 és 2 Ft-os érmék bevonásával összefüggő kerekítéseknéla kiinduló szabály, hogy a kerekítési különbözet, függetlenül attól, hogy aznövelő vagy csökkentő, mindig azt a tételt érinti, amelyikkel kapcsolatbanfelmerült. Tehát, ha egy költségtérítésnél 8522 Ft-ot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Építmények, gépek bérbeadásának áfája

Kérdés: Községi önkormányzat polgármesteri hivatala vagyunk. Az önkormányzat 1986-ban építette ki ivóvízközmű-hálózatát. A közművet bérbeadás útján üzemelteti, a szolgáltató cég a közmű használatáért bérleti (eszközhasználati) díjat fizet. A bérlet tárgyát képezik az önkormányzat ingatlanvagyon-kataszterében is nyilvántartott épületek, építmények, illetve a kataszterben értelemszerűen nem szereplő gépek, berendezések, egyéb eszközök is. Helyesen jár-e el az önkormányzat akkor, ha a kataszterben nyilvántartott épületek, építmények után fizetendő bérleti díjról az új Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján adómentes számlát állít ki, illetve a gépek, berendezések és egyéb eszközök bérbeadásáról a 86. § (2) bekezdés c) pontja alapján 20% áfát is tartalmazó számlát bocsát ki? Az önkormányzat az előző években és 2008. évben sem élt az alanyi adómentesség választási lehetőségével, illetve az ingatlanok bérbeadására vonatkozóan sem választotta az új Áfa-tv. 88. § alapján választható adókötelessé tételt.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint helyesen jártak el akkor, amikor azingatlanok bérbeadását adómentesen számlázták, a gépeket, berendezéseket pedigadókötelesen. Mivel nem választották az ingatlan-bérbeadásra azadókötelezettséget, így az új Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Átutalásos számla megfizetése készpénzzel

Kérdés: A közös fenntartású általános iskolánk játékokat és sportszereket rendelt egy budapesti cégtől, amely a megrendelésnek megfelelően futárszolgálattal szállíttatta ki az árut, utánvéttel. A polgármesteri hivatal házipénztárából kifizetésre került a számla ellenértéke. A csomag kibontását követően tapasztaltuk, hogy a számla fizetési módja rovatban nyolcnapos átutalás került feltüntetésre. Megkerestük a céget, ahol azt a választ kaptuk, hogy azért átutalásos a számla fizetési módja, mert a futárszolgálat a kiszállított áru ellenértékét banki átutalással teljesíti feléjük, és nem tudnak készpénzes számlát kiállítani. De a számla a polgármesteri hivatal nevére és címére került kiállításra, amit készpénzben fizettünk ki. Ebben az esetben mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] Az új Áfa-tv. alapján az adóalany köteles – ha e törvénymásként nem rendelkezik – az új Áfa-tv. szerinti termékértékesítéséről,szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevőjerészére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Közszolgálati jogviszonyban töltött idő

Kérdés: Be lehet-e számítani a közszolgálati jogviszonyban töltött időbe a fizetési fokozat megállapításánál egy önkormányzat jegyzője esetében az 1998. január 1-jét megelőző katonai kollégiumi (középiskolai) és katonai hallgatói (főiskolai) viszonyban töltött időket, amelyeket a rendvédelmi dolgozóknál beszámítanak a szolgálati időbe?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzési kötelezettség – hathónapot,– az országgyűlési, az európai parlamenti, az önkormányzatiképviselői és a polgármesteri megbízatás időtartamát – ha e megbízatásmegszűnését követően a köztisztviselő ismételten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Ingatlanok, gépek stb. bérbeadásából származó bevétel tervezése és elszámolása

Kérdés: Helyi önkormányzat polgármesteri hivatala vagyunk. Évről évre visszatérő probléma a költségvetési bevételek tervezésénél és elszámolásánál, hogy az ingatlanok, gépek stb. tárgyi eszközök bérleti díját hová tervezzük, illetve számoljuk el. Ehhez a PM-tájékoztató sem nyújt megfelelő és kellően részletes segítséget. Két lehetőség is adott: 1. A működési bevételek közötti bérleti és lízingdíjbevételként vagy 2. az önkormányzatok sajátos felhalmozási tőkebevételei közötti Egyéb önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bevételként. A kettő leírása a tájékoztatóban szinte ugyanaz. Kérem, részletesen, példákkal ismertessék, hogy mikor kell az előbbi vagy utóbbi közé elszámolni a bérleti díjakat!
Részlet a válaszából: […] A kérdésre jogszabályi előírás alapján nem lehet konkrétválaszt adni. Azonban a szabályozások szellemében a szakmai vélemény akövetkező: A működési bevételek között szereplő tárgyi eszközökbérbeadása esetén az önkormányzat olyan eszközt ad bérbe, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Polgármesternek fizetett költségátalányon felüli további költségtérítés személyi jövedelemadó szerinti megítélése

Kérdés: A képviselő-testület dönthet-e úgy, hogy a polgármester részére költségátalánya mellett egyéb más költségei teljes megtérítésére további költségtérítést juttat?
Részlet a válaszából: […] ...polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és azönkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény(továbbiakban: Pttv.) 18. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy apolgármesternek a polgármesteri tisztsége ellátásával összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Elkobzott áruk értékesítési bevétele

Kérdés: Hová kell helyesen könyvelni az elkobzott áruk értékesítését polgármesteri hivatalnál? A költségvetési beszámoló űrlapjainál hol jelentetem meg ezen összeget?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szervek részletes költségvetési előirányzatainakösszeállításához szolgáló pénzügyminisztériumi hivatalos tájékoztató szerint azelkobzás értékét bírságbevételként kell elszámolni.Főkönyvi számla: 91123. Bírságból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Önkormányzat biztosítása

Kérdés: Az önkormányzat egy biztosítóval tőkemegtakarítási életbiztosítást kötött. A biztosított a polgármester. Rendkívüli befizetés történt hozamgarancia-portfólióra 3 millió Ft, VIP állampapír-portfólióra 6 millió Ft. A rendkívüli befizetések és a biztosítási szerződés lejáratának időpontja közötti időszak: 5 év. A rendkívüli befizetések kedvezményezettje az önkormányzat. A biztosítási díj 10 472 Ft/hó. A biztosítás kedvezményezettje az önkormányzat, a biztosítás tartama 5 év. A biztosítás tartamának lejáratakor a biztosító a megtakarítási összeget, a biztosított halála esetén az aktuális megtakarítási összeget és a kockázati biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére. A biztosítás adómentes-e?
Részlet a válaszából: […] Ha a biztosítási szerződés az önkormányzatot jelöli megkedvezményezettként (a biztosítás lejáratakor a megtakarítási összegre, abiztosított halála esetén pedig az aktuális megtakarítási összegre és akockázati biztosítási összegre az önkormányzat jogosult), akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.
1
36
37
38
47