Foglalkoztatás egyidejűleg önkormányzatnál és intézményénél

Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdés alapján csupán az látszik egyértelműnek,hogy a szóban forgó személy ellátja egyrészt a napközi otthonos óvodában azélelmezésvezetői feladatokat, vélhetően napi 4 órában, másrészt azönkormányzatnál az idősek gondozásával kapcsolatos (vezetői)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Köztisztviselő átsorolása

Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselőjét, aki adóügyi előadóként, II. besorolási osztályban, középfokú végzettséggel látja el jelenleg munkáját, köteles-e a munkáltató I. besorolási osztályba, azaz felsőfokú végzettségűként átsorolni, ha a főiskolai szakirányú végzettséget önszorgalomból szerzi meg, tanulmányi szerződést vele a munkáltató nem kötött?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 26. § (2) bekezdése értelmében a köztisztviselőt I.besorolási osztályba csak akkor kell besorolni, ha a feladatkörére előírtszakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett. Az átsorolásnak nemfeltétele az, hogy a munkáltató előírta-e annak megszerzését, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Köztisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: Önkormányzatunknál jelenleg köztisztviselőként dolgozó munkavállaló munkaviszonyai: 1. Ruházati szövetkezet 1981. 08. 03.-1988. 10. 25., megszűnés módja: közös megegyezés. 2. Egyéni vállalkozó: 1989. 01. 02.-1995. 12. 01. 3. Polgármesteri hivatal: 1997. 07. 21. – jelenleg is. Mikor fizethető ki a dolgozóknak a 25 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...és a jogosultság megállapításához szükséges jogviszonymegállapítását. E szerint a fenti jogviszonyok közül munkavállalójuk apolgármesteri hivatalnál eltöltött jogviszonya alapján jogosult jubileumijutalomra. A fentiek értelmében köztisztviselőjük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Lakáshitel törlesztőrészleteinek elszámolása

Kérdés: A polgármesteri hivatalnak milyen bevételi számlán kell elszámolnia a 11/2005. (I. 16.) Korm. rendelet szerinti adósok törlesztéseit? A hivatkozott jogszabály 9. § (1) bekezdése szerint ez az önkormányzat saját bevételének minősül.
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a Pénzügyminisztérium által – aköltségvetési szervek részletes költségvetési előirányzatainak összeállításához– közzétett tájékoztató, a törlesztési kötelezettséggel kapcsolatban nemtartalmaz nevesített bevételi jogcímet, javasoljuk az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Önkormányzati ingatlanon végrehajtott beruházás

Kérdés: Önkormányzat határozott időre bérbe adta művelődési házát áfaalany vállalkozónak, aki toldalék-épületrészt emelt az épülethez. A beruházást saját költségén végezte, az ingatlant nyilvántartásában vezette. A szerződés lejártával térítésmentesen átadta az ingatlant azzal, hogy a piaci érték áfarészének befizetését nem vállalja, rendezze az önkormányzat. A polgármesteri hivatal az áfát az adóhatóság felé bevallotta, megfizette (2008. 02. 15-én). A vállalkozó 2008. 03. 31-én leszámlázta az önkormányzat felé az áfa összegét azzal, hogy ő a bevallásra kötelezett. Várjuk véleményét, hogy miként járjon el az önkormányzat, figyelembe véve azt, hogy az áfabevallást, -fizetést már teljesítette!
Részlet a válaszából: […] ...nem élt az adófizetésikötelezettség választásával, akkor a nem új beépített ingatlan átadásaadómentes, és sem neki, sem az átvevő polgármesteri hivatalnak nem keletkezikáfafizetési kötelezettsége ezen ügylet után.Amennyiben az átadó adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.

Légkondicionáló beszerelésének áfája

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk légkondicionálót szereltetett be áprilisban a hivatalba. Azt szeretnénk tudni, hogy jól állították-e ki számunkra a számlát. A fordított adózás szabályai szerint kellett kiállítani, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja értelmében(áprilisban hatályos) az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti azingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási,karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.

Önkormányzati pénzmaradvány

Kérdés: Önkormányzat polgármesteri hivatalának és intézményeinek a pénzmaradványát a képviselő-testületnek forintban vagy ezer forintban kell elfogadnia, jóváhagynia?
Részlet a válaszából: […] A pénzmaradvány megállapításának, elszámolásának ésfelhasználásának szabályait egyrészt az államháztartás működési rendjéről szóló217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, másrészt az államháztartás szervezeteibeszámolási és könyvvezetési kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Ingatlanértékesítés áfája

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk az Áfa-tv. értelmében áfaalany, havi bevallásra kötelezett, az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ingatlan-bérbeadási tevékenységünkre áfakötelezettséget választottunk. Az ingatlanértékesítési tevékenységünkre ez idáig nem éltünk a választási jogunkkal, tehát az Áfa-tv. 86. §-ában foglaltak szerint fogunk eljárni. Városunkban az ipari park területéből már az előző években értékesítettünk (20%-os áfával), és a további területeket is szeretnénk értékesíteni munkahelyteremtő vállalkozások részére. Az idén közműberuházást tervezünk megvalósítani a park területén. Az ipari park területe a Városi Önkormányzat által elfogadott Rendezési Tervben beépítésre szánt terület és az ipari övezet előírásai szerint beépíthető. Figyelembe véve továbbá az 1997. évi LXXVIII tv. 2. § 6. pontjában foglaltakat, véleményünk szerint az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés k) pontja alapján az ipari parkot továbbra is adókötelesen kell értékesítenünk. Első kérdésünk az lenne, hogy a közműberuházás áfáját visszaigényelhetjük-e, ha igen mikor, milyen mértékben, gondolva arra, hogy a beruházás valószínűleg jóval magasabb költséggel jár, mint az értékesítésből származó adóköteles bevételünk? Továbbá kérdéses az is, hogy az értékesítés mikor valósul meg? Lehet, hogy csak néhány év múlva sikerül részben vagy egészében eladni az ipari park területét? Második kérdésünk: mi lenne a helyzet a fenti esetben, ha hivatalunk az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ingatlanértékesítési tevékenységére is választaná az adókötelezettséget? Ismereteink szerint még 2008. március 31-ig megtehetnénk. 2008. évben hivatalunknál nem történt ingatlanértékesítés. Harmadik kérdésünk: az ingatlanértékesítéseknél mely esetekben kell fordított adózással kiállítani a számlát?
Részlet a válaszából: […] Az építési telek értékesítése az új Áfa-tv. általánosrendelkezései alapján adóköteles, így azok értékesítéséről adóval növeltszámlát kell kiállítani, akkor is, ha az adóalany nem választotta az új Áfa-tv.88. § (1) bekezdés k) pontjában foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

1 és 2 forintos érmék bevonása miatti kerekítési elszámolások

Kérdés: Az MNB március 1-jétől kivonta a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket. A készpénzforgalomban kerekítéssel kell élni. Mi a helyes megoldás számviteli és áfaszempontból? Önkormányzat polgármesteri hivatalánál gyakran fordul elő, hogy személyi juttatások (különböző költségtérítések stb.) készpénzben történő kifizetésekor vagy postai utalásakor (az 1 és 2 Ft-os érmék megszüntetése miatt) kerekíteni kell lefelé vagy felfelé. (Pl. számfejtett nettó összeg 8522 Ft, ezt elszámolom 3921-re, de kifizetni vagy postának utalni csak 8520 Ft-ot lehet.) Jobb megoldás híján átmenetileg függő kiadásként vagy bevételként számoljuk el ezeket a negatív vagy pozitív különbözeteket. Elszámolhatóak-e a kerekítési különbözetek valamelyik 5-ös vagy 9-es főkönyvi számra?
Részlet a válaszából: […] Az 1 és 2 Ft-os érmék bevonásával összefüggő kerekítéseknéla kiinduló szabály, hogy a kerekítési különbözet, függetlenül attól, hogy aznövelő vagy csökkentő, mindig azt a tételt érinti, amelyikkel kapcsolatbanfelmerült. Tehát, ha egy költségtérítésnél 8522 Ft-ot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Építmények, gépek bérbeadásának áfája

Kérdés: Községi önkormányzat polgármesteri hivatala vagyunk. Az önkormányzat 1986-ban építette ki ivóvízközmű-hálózatát. A közművet bérbeadás útján üzemelteti, a szolgáltató cég a közmű használatáért bérleti (eszközhasználati) díjat fizet. A bérlet tárgyát képezik az önkormányzat ingatlanvagyon-kataszterében is nyilvántartott épületek, építmények, illetve a kataszterben értelemszerűen nem szereplő gépek, berendezések, egyéb eszközök is. Helyesen jár-e el az önkormányzat akkor, ha a kataszterben nyilvántartott épületek, építmények után fizetendő bérleti díjról az új Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján adómentes számlát állít ki, illetve a gépek, berendezések és egyéb eszközök bérbeadásáról a 86. § (2) bekezdés c) pontja alapján 20% áfát is tartalmazó számlát bocsát ki? Az önkormányzat az előző években és 2008. évben sem élt az alanyi adómentesség választási lehetőségével, illetve az ingatlanok bérbeadására vonatkozóan sem választotta az új Áfa-tv. 88. § alapján választható adókötelessé tételt.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint helyesen jártak el akkor, amikor azingatlanok bérbeadását adómentesen számlázták, a gépeket, berendezéseket pedigadókötelesen. Mivel nem választották az ingatlan-bérbeadásra azadókötelezettséget, így az új Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.
1
37
38
39
48