Lakóház garázzsal történő bérbeadásának áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában álló különféle ingatlanok egy részét az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság bérbeadás útján hasznosítja. A bérbe adott ingatlanok között van olyan, ahol az ingatlan részét képezi a garázs is (tehát a lakás céljára épült ingatlan és a garázs egy ingatlant képez, egybeépült), és a bérleti szerződésben az önkormányzat, azaz az önkormányzati tulajdonban álló társaság a lakóépületet a garázzsal együtt adja bérbe. Ilyen esetben, amikor egy ügylet keretében lakóingatlan és garázs bérbeadására is sor kerül, a garázs bérbeadását önálló ügyletként vagy adott esetben a lakóingatlan bérbeadásához kapcsolódó járulékos szolgáltatásként kell-e kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...l) pontja nem alkalmazható a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra. Az Áfa-tv. említett rendelkezései a Héa-irányelv 135. cikke (1) bekezdésének l) pontjában és (2) bekezdésének b) pontjában foglalt előírást ültetik át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Magánszemély adózása Amerikában

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának gyermeke, aki magyar adóügyi illetőségű magánszemély, 2023. december 31-ét követően az Amerikai Egyesült Államokban dolgozik munkaszerződés alapján, az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett társaság részére. Ezen foglalkoztatási helyzettel összefüggésben kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni a megváltozott jogszabályi környezetre tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt egyoldalúan felmondja. Az egyezmény 2023. január 8-ával felmondottnak tekinthető, azonban rendelkezései (az adó megállapítása tekintetében) 2023. december 31-ig még alkalmazhatóak voltak. Az előbbi időpontot követően (2024...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Védőnői feladatellátás

Kérdés: Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése alapján az önkormányzat védőnői feladatok ellátása érdekében a védőnő által használt ingatlant a kórház ingyenes használatába adja azzal, hogy a használatból eredő költségeket a kórház köteles viselni. Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése szerint a települési önkormányzat 2023. július 1. napjával biztosítja az állam számára a 2023. június 30. napján a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyonnak az ingyenes használatát. A (6) bekezdés szerint a települési önkormányzat a 2022. december 31-én a védőnői ellátásra szolgáló ingatlan és ingó vagyonát e feladattól nem vonhatja el. Használatból eredő költségek többek között a víz, a gáz, az áram, a távhő, a telefon, az internet és a hulladékszállítás. Az önkormányzat és a kórház között nem jön létre bérleti jogviszony. Nem kötnek szerződést. Tekinthető ez az eset az önkormányzat részéről ingatlan-bérbeadásnak? A megosztott költségeket ingatlan-bérbeadáshoz járulékosan kapcsolódó költségnek kell-e tekinteni, vagy továbbszámlázásnak? Véleményünk szerint a kórház a törvény erejénél fogva "saját jogán" jogosult a védőnők elhelyezését szolgáló ingatlanrész használatára, ezért a költség továbbszámlázásáról van szó, nem ingatlan-bérbeadásról.
Részlet a válaszából: […] ...az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.E rendelkezés alapján a konkrét esetben olyan, az Áfa-tv. értelmében vett ingatlan-bérbeadás történik, amelynek ellenértékét az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Pedagógusok új életpályája

Kérdés: A Púétv. 157. §-ának (11) bekezdése szerint a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintetteknek. Ez a rendelkezés vonatkozik-e arra a foglalkoztatottra is, aki nem fogadta el a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő foglalkoztatást, és erről 2023. szeptember 29-ig írásban nyilatkozott? A 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetmény-különbözetet részére is ki kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] Igen, vonatkozik, hiszen nincsen olyan szabály a Púétv.-ben, amely kizárná ezeket a személyeket a béremelésből.Egyfelől a Púétv. 158. §-ának (6) bekezdése kimondja, hogy annak az érintettnek, aki a jogviszonyváltást a 157. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozata alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Az építési-szerelési fordított adózás 2024-től

Kérdés: 1. Milyen engedélyek, illetve bejelentések esetén tartozik az építési-szerelési munka a fordított adózás alá 2024-től?
2. Mi minősül hatóságnak?
3. Hogyan változik 2024-től az építési-szerelési fordított adózás? Mi minősül egyéb megváltoztatásnak? Mit jelent az új alvállalkozói nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] ...alá eső ügyleti kör pontosítása, aktualizálása a vonatkozó építési előírásokban történt változásokra tekintettel.A módosított rendelkezés értelmében az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Támogatási előleg kamata

Kérdés: Pályázat keretében elnyert állami támogatásra előleg került kifizetésre a kedvezményezett részére. Az előleget a kedvezményezett betétbe helyezte. A támogatási szerződés erre vonatkozó tiltó vagy korlátozó rendelkezést nem tartalmazott. A pályázat keretében elnyert támogatási összeget nem használta fel a kedvezményezett, annak felhasználásáról lemondott, a támogatásra kapott előleg visszautalásra került. A kamat a kedvezményezettnél maradt. Ebben az esetben tekinthetjük-e a kamatot pénzügyi műveletekből elért bevételnek?
Részlet a válaszából: […]

A kapott kamatot a B408. Kamatbevételek és más nyereségjellegű bevételek rovaton javasoljuk elszámolni.

(Kéziratzárás: 2024. 01. 05.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Helyi önkormányzat fizetési számlái

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2023. 06. 06-án megjelent 6028. számú kérdés azzal foglalkozott, hogy az önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeit lekötött betétként elhelyezheti-e a számlavezető pénzintézetén kívül más pénzintézetnél is. Az Ávr. 145. §-ra hivatkozással az volt a válasz, hogy csak a számlavezetőnél nyitható, és csak a fizetési számlához kapcsolódhat a lekötött betétek elhelyezésére szolgáló alszámla. Az Ávr. 145. §-ában nevesített fizetési számlák, alszámlák a Ptk. 6:394. §-a szerinti, a pénzforgalom lebonyolítására szolgáló fizetési számláknak minősülnek. Arra azonban nem találtunk jogszabályban előírt korlátozást, hogy az önkormányzat a választott – a fizetési számláját vezető – pénzintézeten kívüli kereskedelmi banknál a Ptk. 6:390. §-a szerinti betétszerződéssel és annak alapján betétszámlával ne rendelkezhetne. Az Ávr. 145. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint az önkormányzat a fizetési számlájához kapcsolódóan rendelkezhet a lekötött bankbetétek elkülönítésére szolgáló alszámlával, de véleményünk szerint ez nem korlátozza azt, hogy a számlavezetőjén kívül más pénzintézettel is kössön a Ptk. szerinti betétszerződést, ott nyisson pénzforgalmi fizetési számlának nem minősülő betétszámlát, és ilyen módon szabad pénzeszközeit kedvezőbb kamatozás mellett külső banknál helyezze el betétként. Az Nvt. 1. §-a (2) bekezdésének c) és 11. §-a (16) bekezdése szerint az önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközeit hasznosítani csak versenyeztetés útján tudja, amelyet az is alátámaszt, hogy a Hpt. 6. §-a (1) bekezdésének 120. c) pontja a betét- és fizetési számlát egyaránt versengő szolgáltatásnak definiálja. Úgy látjuk, amennyiben az önkormányzat nem helyezhetne el betétet a számlavezetőn kívül más pénzintézetnél, akkor az Nvt. és a Hpt. versenyeztetésre vonatkozó előírásai sérülhetnének. Fentiek alapján jól gondoljuk, hogy az önkormányzatnak van lehetősége arra, hogy a fizetési számláját vezető pénzintézetén kívül más pénzintézetnél pénzforgalmi számla nyitása nélkül, a kedvező piaci kamatlehetőségek kihasználása céljából, a szabad pénzeszközeit betétként elhelyezze?
Részlet a válaszából: […] ...Ávr. 145. §-ának (1) bekezdése alapján: Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat a (3)-(5) bekezdés szerinti fizetési számlákat, alszámlákat az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése alapján választott számlavezetőnél vezethet.Nem ismerünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Díszpolgári cím adományozása

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete díszpolgári címet kíván adományozni önkormányzati rendelet alapján. Ajándéktárgyat kívánnak adni a cím mellé, melynek értéke a minimálbér feletti összeg. Az Szja-tv. alapján hova kell ezt az ajándékot besorolni, és milyen adók terhelik? Mi béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások közé soroltuk. Helyes az elgondolásunk?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontja alapján egyes meghatározott juttatás a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Energiatakarékos háztartási gép beszerzésének, cseréjének támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk a környezetvédelmi alap képzését és működtetését rendeletben szabályozta. A rendelet lehetővé teszi a lakossági környezetvédelmi pályázatok szervezését, támogatását. Az önkormányzat energiatakarékos háztartási gép beszerzésének, cseréjének támogatását a lakosság körében energiahatékonysági pályázat útján kívánja megvalósítani a költségvetésben e célra elkülönített környezetvédelmi alap terhére. A pályázat célja az energiatakarékosság jegyében megvalósuló háztartási gép cseréje energiatakarékosabb eszközökre. A pályázat keretében a magánszemély pályázó kizárólag a kerületben élő lakos lehet, az elbírálás nem szociális alapú, a kérelmek beérkezésének sorrendjében történik. A pályázókkal a felhasználás részleteiről támogatási szerződést kötünk, az eszközbeszerzést a magánszemélynek a nevére és címére szóló számlával kell igazolnia. A támogatás formája nem pénzbeli, hanem bizonyos termékkör megvásárlására jogosító, az önkormányzat által kiállított sorszámozott voucher, amelyet adott szolgáltatónál tud felhasználni. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a magánszemélynek milyen feltételekkel nyújtható ez a támogatás. A támogatás a magánszemélynek keletkeztet-e szja-fizetési kötelezettséget, valamint az önkormányzatnak adófizetési kötelezettsége adódik-e?
Részlet a válaszából: […] ...– véleményünk szerint – megfelelhet az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 2.5. pontja szerinti adómentességnek, amely szerint – eltérő rendelkezés hiányában – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, a lakosság széles körét érintő, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Többlettanítási óradíj

Kérdés: A Púévhr. 89. §-ának (1) bekezdése alapján a pedagógus számára tartós helyettesítésért egy óra időtartamra legalább a 88. § (1) bekezdésében meghatározott, Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg 1%-ának megfelelő mértékű többlettanítási óradíj jár. A Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg mértékétől függetlenül a többlettanítási óradíj összege nem lehet kevesebb 4500 forintnál.
(2) Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját tartós helyettesítés keretében a sajátjával együtt tanítja, az (1) bekezdés szerinti többlettanítási óradíj ötven százalékára jogosult.
(3) Az iskolában foglalkoztatott vezető megbízással rendelkező vagy ilyen munkakörben foglalkoztatott pedagógus heti legfeljebb nyolc órában ellátott többlettanításáért az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mértékű többlettanítási óradíj jár.
(4) Többlettanítási óradíj csak a ténylegesen megtartott tanítási óráért, foglalkozásért jár.
A többlettanítás vonatkozhat-e óvodára, óvodapedagógusra, és ha igen, milyen esetekben fordulhat elő az?
Részlet a válaszából: […] ...közösen látják el". A Púétv. 130. §-ának (2) bekezdése – figyelemmel arra is, hogy ez a csak óvodapedagógusokra irányadó rendelkezés a rájuk vonatkozó külön törvényi fejezetben szerepel – a többlettanítási óradíj főszabályához képest...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.
1
2
3
203