Társadalmi megbízatású alpolgármester jubileumi jutalma

Kérdés: A képviselő-testület állapíthat-e meg jutalmat társadalmi megbízatású alpolgármester részére? A Kttv. 225/K. §-ának (1)-(7) bekezdései az alábbiakról rendelkeznek:
225/K. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a polgármesteren az alpolgármestert, a vármegyei közgyűlés elnökét, alelnökét, a főpolgármestert, a főpolgármester-helyettest is érteni kell.
(2) A polgármester a foglalkoztatási jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordulhat.
(3) A polgármester a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül, egyéb esetekben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz.
(5) A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, valamint az egyéb juttatásokra.
(6) Ahol jogszabály munkaviszonyt említ, ott - eltérő rendelkezés hiányában - a foglalkoztatási jogviszonyt is érteni kell.
(7) A polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű adat.
Amennyiben megerősítést nyer az a vélemény, hogy nem részesíthető az alpolgármester jutalomban, akkor van-e arra vonatkozó javaslatuk, hogy milyen formában ismerheti el a képviselő-testület az alpolgármester többletteljesítményét? Kérem szíves állásfoglalásukat a jogszabály értelmezésével kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...hogy társadalmi megbízatású polgármester, alpolgármester részére a képviselő-testület jutalmat szavazzon meg a hivatkozott jogszabályi rendelkezések betartásával. Figyelembe kell venni azonban az önkormányzat részéről megalkotott belső szabályokat is.(Kéziratzárás: 2023...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

A Közösség más tagállamában igénybe vett szolgáltatás utáni adólevonási jog

Kérdés: Egy közösségi adószámmal rendelkező, teherfuvarozással foglalkozó belföldi adóalany (társaság) a Közösség egyik, Magyarországtól eltérő tagállamában az egyik tehergépkocsija futó-művét javíttatta meg (nem gumiabroncsot vásárolt, egyértelműen szolgáltatást vett igénybe). A javítási szolgáltatásról kibocsátott számlán nincs feltüntetve a számlakibocsátó közösségi adószáma, de rajta van a társaság közösségi adószáma, valamint a számla hozzáadottérték-adót is tartalmaz, tehát nem héa-mentes (áfamentes) számlát bocsátott ki az eladó. Mi a teendője a társaságnak? Az Áfa-tv. vonatkozó szabályai alapján - véleményünk szerint - a társaság lenne az áfa megfizetésére kötelezett Magyarországon a fordított adózás szabályai alapján. Kell-e szerepeltetni az ügylet áfatartalmát az áfabevallásban mint közösségi szolgáltatás igénybevételének fizetendő áfáját, tekintve, hogy már egyszer megfizette az áfát a számlakibocsátónak?
Részlet a válaszából: […] ...is, ha az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybe vevője fizeti - kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított. E rendelkezés értelmében a fentiek szerint fizetendő adóként megállapított és bevallott általános forgalmi adó levonásba helyezhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Ingatlaneladásból származó jövedelem adózása

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja egy 2019-ben vásárolt ingatlan értékesítését tervezi 2023-ban. Ha elad egy ingatlant, és azt a pénzt egy másik ingatlan megvásárlására fordítja, akkor is be kell fizetnie az előző ingatlan eladásából származó nyereség utáni személyi jövedelemadót? Vagy létezik-e mentesség, ha a magánszemély az eladási árból másik ingatlant vesz magának lakhatási célra?
Részlet a válaszából: […] ...3. év 60%-a 2019. 4. év 30%-a 2018. 5. év 0%-a Az Szja-tv. 63. §-ának (7) bekezdése tartalmaz egy méltányossági rendelkezést, mely szerint az állami adó- és vámhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Önkormányzati közszolgáltatás áfája

Kérdés: A szippantottszennyvíz-szolgáltatást saját eszközeinkkel és dolgozóinkkal végezzük a település lakosai számára. Ennek a közszolgáltatásnak az árát a 2013. évi CXIV. törvény a 2013. évben érvényes szinten fixálta. Önkormányzatunknál ennek a szolgáltatásnak az önköltségi ára azóta a máig érvényes szolgáltatási díj sokszorosára nőtt! A szolgáltatási díj megállapítása 2013-ban önköltség számításával történt, amelyből különböző kedvezmények adásával alakult ki a végső szolgáltatási díj, minden esetben önköltségi ár alatt, de sohasem ingyenesen. Az árakat önkormányzati rendeletben szabályoztuk. Az önkormányzat e szolgáltatás tekintetében áfakörbe tartozik, ezért az eladási ár és az önköltség közötti eltérésre évek óta megfizetjük az áfa összegét. Helyesen járunk-e el, hogy az adott kedvezmények után megfizetjük az áfát? Vagy ez nem is lenne kötelező? Véleményünk szerint, bár eredetileg az önkormányzat saját belátása szerint adta ezeket a kedvezményeket, jelenleg már az ár kizárólag a rezsicsökkentés kötelezettsége miatt ilyen alacsony, tehát a kedvezményt nem saját hatáskörben adjuk a természetes személyek részére.
Részlet a válaszából: […] ...nem alkalmazandó, ha az ellenértéket kötelező erővel jogszabály határozza meg, vagy ha az ellenérték megállapítása jogszabályi rendelkezések kötelező erejű alapulvételével történik.A település lakosai nem kapcsolt felek, ezért az Áfa-tv. 67. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Sportlétesítmény felújításának áfája

Kérdés: Áfakörbe tartozó önkormányzat tulajdonát képezi egy ingatlan, melyre korábban nem volt adólevonási joga. Az ingatlan felújítása megtörtént, a felújítás során általános fogalmi adó levonása nem volt. A felújítással az ingatlan rendeltetése megváltozott (sportlétesítmény lett). Az önkormányzat adóköteles bevételt is szerez, ugyanakkor iskolások számára köznevelési célokból a sportlétesítményt ingyenesen is rendelkezésre bocsátja.
1. Az ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás után fizetendő áfa alapját az Áfa-tv. 69. §-a határozza meg. E szerint az adót az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadás összege után kell megfizetni. A Költségvetési Levelek 305. lapszámában azt olvastam, hogy "az adóhatóság álláspontja szerint a funkcionális költségek - mint például fűtés, víz, üzemeltetési költség - nem tekintendők az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadásnak, ezért ezeket nem kell figyelembe venni az adóalap meghatározásánál". Számításaim szerint viszont ezeken kívül nem keletkezik többletkiadás, így a fizetendő adó alapja 0 forint lesz. Ebben az esetben jogosultak vagyunk az adó 100%-os levonására, hiszen számításba vettük a fizetendő adót is az ingyenes szolgáltatások után? Ugyanakkor az Áfa-tv. 14. §-a szerint az ingyenes szolgáltatások akkor keletkeztetnek áfafizetési kötelezettséget, ha az ügylet tárgyával kapcsolatban korábban áfalevonási jogot gyakoroltak. (Nálunk nem volt korábban áfalevonás). Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség az ingyenes szolgáltatás után?
2. Ugyanezen ingatlanra vonatkozóan újabb beruházást tervezünk. Véleményünk szerint az ingyenes szolgáltatás után keletkezik áfafizetési kötelezettség, mert már volt előtte levonásba helyezett áfa. A beruházás áfája így akkor 100%-ban levonható?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany az általa megfizetett adóból levonhatja azt az adót, amely adóköteles bevételszerző tevékenysége érdekében merült fel. Főszabály szerint a beszerzéseket tételesen kell elkülöníteni aszerint, hogy levonható, nem levonható vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Jutalom kifizetésének teljesítésigazolása

Kérdés: A költségvetési szerv vezetője írásbeli rendelkezésében "jutalomban részesítem" szöveg szerepel. Ebben az esetben a kifizethetőség feltételeként a gazdasági főosztályon külön ragaszkodunk a "teljesítést igazolom" szöveghez is, mivel a jogszabályi kivételek között - mit nem kell teljesítésigazolni - nem szerepel a jutalomkifizetés. Az Ávr. 57. §-ának (3) bekezdése alapján a teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Az Ávr. 53. §-ának (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén a teljesítésigazolást nem kell elvégezni, kivéve, ha a kötelezettségvállaló szerv belső szabályzata azt kifejezetten előírja. Helyesen járunk el, ha minden kifizetés esetében (jogszabályi kivételektől eltekintve) "teljesítést igazolom dátum aláírás" szöveggel fogadjuk el a kifizetési rendelkezéseket?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségvállalást, akkor szükséges a teljesítésigazolás is.A jutalom esetében a költségvetési szerv vezetőjének írásbeli rendelkezése: "jutalomban részesítem" a kötelezettségvállalásnak felel meg, amelyet előzetesen pénzügyileg ellenjegyezni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Internetszolgáltatás és egyéb közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: Intézményünk együttműködési megállapodást és vagyonkezelési szerződést kötött a területileg illetékes önkormányzatokkal. A megállapodások és szerződések rögzítik azokat az ingatlanrészeket, amelyek továbbra is az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradnak, mert nem kapcsolódnak közoktatási feladat ellátásához (pl. konyha, ebédlő, szolgálati lakás). Ezeknek az ingatlanrészeknek a közüzemi díjait vagy az almérőn mért tényleges fogyasztás, vagy energetikus által meghatározott arányban számlázza tovább az a fél, akinek az ingatlanrészében található a főmérő, és aki szerződést kötött a közüzemi szolgáltatóval. A megállapodás alapján néhány intézmény esetében az önkormányzat az internetszolgáltatás megrendelője, melynek meghatározott részét (70, illetve 90%-át) továbbszámlázza intézményünk részére, intézményünk pedig az önkormányzat felé számlázza tovább azokat a közüzemi költségeket, amelyek az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradt ingatlanrészekre esnek. Az internet- és egyéb közüzemi díjakat (például távhőszolgáltatás) milyen adómértékkel kell továbbszámlázni? Intézményünk áfakörbe tartozó adóalany, nem választott alanyi adómentességet.
Részlet a válaszából: […] ...a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek".A fenti rendelkezés alapján, amennyiben bérbeadás történik, és ehhez kapcsolódóan számláznak tovább közüzemi költséget, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Közalkalmazott foglalkoztatása osztott munkakörben

Kérdés: Önkormányzatnál turisztikai információs központban szeretnénk foglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, gondnok munkakörben, részmunkaidőben (4 óra) egy dolgozót, valamint ugyanazt a személyt közalkalmazotti jogviszonyban, karbantartó munkakörben, asztalos végzettséggel, részmunkaidőben (4 óra). Foglalkoztatható-e az illető egy jogviszonyban osztott munkakörben, vagy két részmunkaidős foglalkoztatással kell őt alkalmazni? Különböző kormányzati funkció és FEOR-szám tartozik a két munkakörhöz. A munkavállalónak érettségi bizonyítványa és asztalos OKJ-s bizonyítványa van. Besorolható-e mindkét munkakör szerint a garantált bérminimumra? Milyen FEOR-számot kell rendelni az asztalos (nincs megjelölve, hogy épület- vagy bútorasztalos, OKJ-szám: 33526201) és mit a gondnok munkakörhöz? Pályázatban vállalt kötelezettsége az önkormányzatnak a turisztikai információs központban gondok foglalkoztatása, milyen ágazati jogszabály alapján, melyik végrehajtási rendelet alapján lehet ilyen munkakörben foglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] ...(közalkalmazotti jogviszonya) nem állhat fenn, az érintett személy egy jogviszonyban, osztott munkakörben foglalkoztatható.A jogszabályi rendelkezések az osztott munkakört nem zárják ki, fontos azonban, hogy a feladatok ellátásának kereteit a munkáltató - célszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Sportöltöző felújítása

Kérdés: A községünkben működő sportegyesület pályázati forrást nyert el egy sportöltöző felújítására. Abban az esetben, ha sem a pályázati elszámolási útmutató, sem pedig a támogatások elszámolásának szabályairól szóló kormányrendelet nem tartalmazza azt a kitételt, hogy nem számolható el az olyan számla, számviteli bizonylat, amelynek kiállítója és vevője (kiállító képviselője/vevő képviselője) ugyanaz a személy, akkor elvégezheti-e a kivitelezési munkát az egyesület vezető tisztségviselőjének a cége? Az ajánlatok bekérése, értékelése, elbírálása és a döntés a vezető tisztségviselő kizárásával történik (erre a belső beszerzési szabályzat lehetőséget biztosít az egyesületnél).
Részlet a válaszából: […] ...szervezet döntéshozó szervének határozata vagy szerződés alapján a civil szervezet képviseletére vagy pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre jogosult.Az egyesület vezetője az irányítása alá tartozó szervezet döntéseiért akkor is felelősséggel tartozik, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Földcsereügyletek elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat alanyi adómentes. Adásvétellel vegyes földcsereszerződéssel "szántó" megnevezésű ingatlant cserélt. Az ingatlanok területnagyságának különbségére tekintettel a cserélő féltől értékkülönbözet megfizetésére került sor. (Az önkormányzatnak pénzforgalmi bevétele keletkezett.) Az ügyletről kell-e számlát kiállítani az önkormányzatnak, és ha kell, akkor a számlán mely összeg szerepel: csak az "adásvétel" jogcímén eladott négyzetméter földterület értéke, vagy a "csere" jogcímén átadott négyzetméter földterület értékét is fel kell tüntetni? A csereügyletekről kell-e számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely az Szt. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.Az ingatlanértékesítés az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
1
2
3
200