2344 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünk alvállalkozója egyéni vállalkozó átalányadózó, és GYES mellett végzi a tevékenységét a vállalkozásában. Felmerül járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?

Kérdés: Közös hivatalunkhoz tartozó települések polgármesterei a saját autójukat használják a napi hivatali ügyintézéshez. A Mötv. módosításával 2027. 07. 01-től megszűnt az eddigi költségátalányuk. Van-e lehetőség a polgármester részére útiköltséget kifizetni útiszámla alapján előzetes testületi jóváhagyás nélkül?

Kérdés: A köztisztviselő rokkantsági ellátásban részesül, és a határozatában az egészségi állapot mértéke 61%. Az ő esetében adható a plusz 5 nap szabadság? Ha igen, milyen törvény alapján? Ha nem, akkor a munkáltató dönthet úgy, hogy mégis adja, hiszen őutána a rehabilitációs hozzájárulás csökkenthető?

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású kulturális intézmény bérleti díj fejében kiadja a színpadot 2 előadásra. A jegybevételt a kulturális intézmény szedi be, amit a bérlő által kiállított bruttó számla alapján kifizet a bérlő részére. A szerződés szövegét idézve: „A Felek megállapodnak abban, hogy a Bérbeadó rendezvényenként – az adott rendezvény megtartását követő 3 munkanapon belül – teljesítésigazolást és jegybevételi igazolást küld a Bérlő részére. A Bérlő a jegybevételi igazolás alapján a jegybevételről a jogszabályoknak megfelelő számlát állít ki, amelyet megküld a Bérbeadó részére.” A kulturális intézmény elméletileg csak beszedi a bevételt, mert neki áll rendelkezésre az ehhez szükséges infrastruktúra, de a bevétel tulajdonképpen a bérlőt illeti meg. A jegyértékesítés a jegyértékesítő programban zajlik, amelyből az adatok a NAV felé online beérkeznek. Nem szeretnénk a költségvetési kiadási és bevételi oldalt terhelni ezzel az átfutó tétellel, ezért helyes-e az alábbi könyvelésünk?
Jegybevétel: alapot csak pénzügyi főkönyvön, K 36712, + áfát pedig költségvetési rovaton is, B406 vennénk nyilvántartásba (így az áfaanalitikában és -bevallásban is szerepelne az online már beérkezett adat áfatartalma).
Bérlő által kiállított számla: alapot csak pénzügyi főkönyvön, T 36712, + áfát pedig költségvetési rovaton is, K351 (levonható áfa) nyilvántartásba vennénk.
Könyvelhetjük-e az alapot függő pénzügyi főkönyvre?

Kérdés: 1. A leltárkülönbözeti jegyzőkönyv a költségvetési szerv vezetője általi aláíratása személyi problémák miatt elmaradt. Azonban a leltárkiértékelés és különbözet (hiány-többlet) a könyvelő által elvégzésre került, illetve a beszámoló alátámasztott volt a könyvelés szempontjából. Milyen fajsúlyú ez a probléma a beszámolóra vonatkoztatva?
2. Egyes tételek esetében a leltárkülönbözet oka (leltárhiány, illetve adminisztrációs hiba) vita tárgyát képezi.
– Tartós távollét (betegség) miatt egy kollégának egy eszköze nem lett leltározva, és sajnos nem is nézte meg a bizottság, hogy megvan-e az eszköz, így a leltárfelvételi íven hiányként jelölte meg a leltározó előző évben. Tárgyévben azonban előkerült az eszköz. Ebben az esetben visszavezethető, mint fellelt eszköz? Jó volt-e a hiányként meghatározott kategória?
– Ugyanennél a kollégánál a készletek (ezek csak szerszámokat jelentettek) leltárfelvételi íve nem került kinyomtatásra, így leltározásra sem. Kiértékelésnél, ill. egyeztetésnél derült ki. Még pótleltári időszakban el lett rendelve a leltározás, de a leltározással megbízott kolléga végül nem végezte el a leltárt a fordulónap és a végső leltárkiértékelés között, mivel nem kerültek bemutatásra a készletek (távollévőnél volt) leltározásra, így leltárhiányként lettek kezelve. Nyilvántartási értékük nulla forint volt mind az eszköznek, mind a készleteknek.
– A leltározás alapelve tudásom szerint az, hogy csak az az eszköz/készlet szerepelhet a könyvekben, amelynek a létezése a leltár fordulónapján és a kiértékelési időszak között mennyiségi felvétellel vagy egyeztetéssel bizonyítható. A fenti esetekben ez nem volt biztosított, ezért kerültek hiányként rögzítésre. Helyes volt-e hiányként kezelni?
– A mezőgazdaságigép-vonófejek és a vonólap 2021. 02. 19. óta voltak a készletnyilvántartásban. Értékesítési céllal lettek átminősítve az eszközmodulból a 2021. évben a mezőgazdasági vontatóval, a Landini Vision 95 vontatóval és az MTG 533 Valtra S 323 vontatóval együtt. Nagy valószínűséggel a vonófejek és a vonólap nem kerültek kivezetésre értékesítéskor 2021. évben, csak átminősítésük történt, s így ezért maradtak benne a készletnyilvántartó rendszerben. A fellelt dokumentáció alapján csak a 2025. évi leltár során derült ki, hogy ezek nincsenek meg fizikailag, merthogy eladásra kerültek a mezőgazdasági gépekkel együtt. Ez az információ csak a leltárkiértékelést és beszámolókészítést követő időszakban derült ki. Ezek az információk a leltárkiértékelési időszakban nem álltak rendelkezésre, így emiatt mi az akkori információk alapján leltárhiányként kezeltük. Értékük nulla. Ez kezelhető adminisztrációs hibaként? Vagy leltárhiányként?
3. Kérném segítségüket abban, hogy a fentebb vázolt esetekben mi a szabályos meghatározása a leltárkülönbözeteknek.

Kérdés: Önkormányzatunk vállalkozási szerződést kötött csapadékvíz-elvezető hálózat fejlesztésére. A vállalkozási szerződés 2022. július 5. napján került aláírásra. A műszaki tartalom módosulására tekintettel a szerződés módosításra került. Ennek eredményeként a teljesítési határidő: a szerződés hatálybalépésétől számított 8 hónap + 54 nap lett. A kivitelező a teljesítési biztosítékot (12.343.809 Ft) 2022. 07. 05. napján megfizette, majd a szerződés módosítását követően a biztosítékkülönbözet (233.691 Ft) is átutalásra került 2023. 03. 29. napján. A kivitelező a műszaki ellenőr beszámolója alapján a munkát szerződésszerűen, teljes mértékben teljesítette 2023. 06. 23. napján. A munka befejeztével a teljesítési biztosíték jótállási biztosítékká alakult. A kivitelező kérelmet nyújtott be a jótállási biztosítás visszafizetése iránt. A vállalkozási szerződés rendelkezik a jótállási biztosítékról az alábbiak szerint:
Jótállási biztosíték:
„Felek megállapodnak, hogy a vállalkozó hibás teljesítésével kapcsolatos megrendelői igények biztosítékaként a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő jót-állási biztosítékot kötnek ki.
Felek rögzítik, hogy a jótállási biztosítékot a Kbt. 134. § (4) bekezdésének megfelelően legkésőbb a szerződés teljesítésének időpontjában kell a megrendelő rendelkezésére bocsátani azzal, hogy a jótállási biztosítéknak a jótállási időszak végéig kell érvényben lennie.
Felek rögzítik, hogy a vállalkozó a jótállási biztosítékot a Kbt. 134. §-a (6) bekezdésének a) pontjában rögzítetteknek megfelelően az alábbi formátumban bocsátja a megrendelő rendelkezésére:
A vállalkozó a 12.343.809 Ft teljesítési biztosítékot, a megrendelő részére a fizetési számlájára történő átutalásával biztosítja. A Kbt. 134. §-ának (8) bekezdésében foglaltak értelmében a vállalkozó a fentiekben hivatkozott, általa választott, a Kbt. 134. §-ának (6) bekezdésében foglalt egyik biztosítéki formáról a másikra áttérhet, a biztosítéknak azonban a szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia. Amennyiben a jótállási biztosíték pénzeszköz átadásával került teljesítésre, úgy a megrendelő a biztosított időszak lejártakor a biztosíték (fel nem használt) összegét köteles az időszak utolsó napját követő 30 napon belül a felek által egyeztetett módon, ennek hiányában banki átutalás útján a vállalkozó részére visszaszolgáltatni.”
Az ajánlattételi felhívás alapján a jótállási időszak: 36 hónap. A vállalkozási szerződés hivatkozik a 12/1988. ÉVM–IpM–KM–MÉM–KVM együttes rendeletre, amely szerint a nyomvonal jellegű építményszerkezeteket, valamint azok kötelező alkalmassági idejét mint három évet meghaladó szavatosságiigény-érvényesítési jogvesztő határidőt (Ptk. 308. §) a rendelet melléklete tartalmazza. A beruházás kapcsolódik a rendelet 1. mellékletének 4.4 alpontja pontjához.
A fentiekre tekintettel a jótállási időszak mennyi ideig tart? Az önkormányzat köteles visszautalni a jótállási biztosítékot a rendeletben meghatározott időtartamra tekintettel?

Kérdés: A kormányhivatal ellenőrzést tartott az önkormányzat fenntartásában működő bölcsődénél. A helyszíni ellenőrzés során a jegyzőkönyvbe az alábbi megállapítások kerültek:
„Felhívom a fenntartó figyelmét arra, hogy a jövedelemvizsgálathoz jövedelemnyilatkozat kitöltése szükséges, amelyben meg kell jelölni, hogy a szülő vállalja-e az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését vagy sem. Felhívom a fenntartó figyelmét arra, hogy a vállalás nem minősül tényleges vállalásnak, az ellátás megkezdésekor nyilatkoztatni szükséges külön a szülőt az önkéntes fizetés vállalásáról.”
A feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében meghozott végzésben az alábbi előírás került meghatározásra: „a jegyzőkönyvben foglaltak alapján gondoskodjon a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. számú melléklet »Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához« dokumentum biztosításáról, továbbá a »Nyilatkozat« dokumentum biztosításáról, az önkéntes vállalásról.”
A Gyvt. 147. §-ának (2) bekezdése szerint a bölcsőde, minibölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra, valamint a 151. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan. A fenntartó önkormányzati rendeletben szabályozta a térítési díjakat. A bölcsődében gondozási díjat nem állapított meg, így azt 0 Ft összegben határozta meg. A gyermekétkeztetés díjának mértékét a jogszabályi rendelkezések alapján megállapította. A Gyvt. szerinti ingyenes, kedvezményes gyermekétkeztetés igénybevételét az önkormányzat biztosítja. A 328/2011. Korm. rendelet 6. melléklete szerinti nyilatkozatot az érintett szülők kitöltik. Korábbi tájékoztatások alapján a fenntartó nem kezelhet olyan adatot, amely a szülő jövedelmi viszonyaihoz kapcsolódik a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdése a) pontjának ad) alpontja szerinti esetben. Ilyenkor elegendő a szülő nyilatkozata, a fenntartó nem vizsgálhatja annak megalapozottságát. A 328/2011. Korm. rendelet 5. melléklete szerinti nyilatkozat ez idáig nem került kitöltésre, mivel a bölcsődei szolgáltatás esetén személyi térítési díj nem került megállapításra. Véleményünk szerint az 5. melléklet szerinti nyilatkozatot akkor kell az érintettnek kitölteni és az intézményvezető részére benyújtani, ha személyi térítési díj megállapításra kerül [328/2011. Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése]. A 328/2011. Korm. rendelet 5. mellékletét minden esetben szükséges a bölcsődei ellátás igénybevétele esetén kitöltetni, vagy helyesen járt el az intézmény, hogy ezt a nyilatkozatot nem kérte a szülőktől?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban közszolgálati jogviszonyban álló dolgozó kérelmezte a 65. életév betöltése utáni foglalkoztatását. Öregségi korhatár betöltéséig rendelkezésre áll a 20 év szolgálati jogviszony. A közszolgálati tisztviselő azonban nem fogja kérelmezni a nyugdíjazását a kormányhivatalnál, csak pár hónapra a korhatár betöltését követően, mivel akkor magasabb évvel rendelkezne a nyugdíj összegének kiszámításához. Ebben az esetben is foglalkoztathatjuk tovább? Mivel nem igényli az öregségi nyugdíjat, így nem is szünetelteti, ettől függetlenül nyugdíjasnak minősül? Hogy járjunk el?

Kérdés:

Önálló költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Amennyiben saját foglalkoztatottnak szeretnénk elismerésként, nagyobb értékű (300.000 Ft) tárgyjutalmat – emlékérem, díszkard stb. – adni, élhetünk-e a felbruttósítás lehetőségével annak érdekében, hogy a munkatársnak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? A juttatási szabályzatban rögzítenénk, hogy a tárgyjutalom/természetbeni juttatás mellé X összegű pénzjuttatás/keresetkiegészítés is jár (ami az adótehernek felel meg). A felbruttósítás – költségvetési szerv esetében – ütközik-e bármilyen adójogi vagy államháztartási korlátozásba? A jogszabályoknak megfelel-e a fenti megoldás az adótartozás átvállalására?

Kérdés: Egy társaság belföldi telephelyén közvámraktárat üzemeltet. A társaság egyik megbízója, egy magyar gyár – amely szintén belföldi adóalany – harmadik országból importál alapanyagot. Az importált alapanyag a harmadik országból történő behozatalt követően – szabad forgalomba helyezés nélkül – közvetlenül (vagy belföldi telephely érintésével, de végig vámfelügyelet alatt, T1 árutovábbítási okmánnyal) a társaság által üzemeltetett közvámraktárba kerül betárolásra, vámraktározási eljárás (vámjogi státusz) hatálya alatt. Az áru a közvámraktárban történő tárolás alatt nem kerül szabad forgalomba helyezésre, azon kizárólag a vámjogszabályok által megengedett szokásos kezelési módok (válogatás, csomagolás) valósulnak meg. A tárolást követően az alapanyagot a társaság megbízója a saját gyárába szállíttatja át, ahol az aktív feldolgozási eljárás alá kerül. Álláspontunk szerint a társaság nem ingatlan-bérbeadást, hanem komplex logisztikai szolgáltatást végez, amelyhez a megbízó részére kizárólagos használatú raktárterületet biztosít. A díjszabás az elvégzett logisztikai műveletek és a tárolt mennyiség alapján történik, így a szolgáltatás az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése szerinti főszabály alá tartozik.
1. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatás megrendelője, a megbízó belföldi adóalany, a teljesítés helye az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján belföld. Helyesen jár-e el a társaság, ha a belföldi teljesítési hely ellenére a raktározási és a kapcsolódó manipulációs szolgáltatást adómentesen (0%-os áfa felszámításával) számlázza ki a megbízó felé az Áfa-tv. 111. §-a (1) bekezdésének b) pontja (vámraktározási eljárás hatálya alatt álló termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnyújtás) alapján, figyelemmel arra, hogy a termék végig vámfelügyelet alatt áll, és nem történt meg a szabad forgalomba helyezése?
2. Hogyan alakul a számlázási kötelezettség a két belföldi vámhelyszín közötti áruszállítás (fuvardíj) esetében a láncolatban, figyelemmel az Áfa-tv. 102. §-ának (1) bekezdésére, valamint a közvetlen jogviszonyra vonatkozó bírósági joggyakorlatra (EUB C-288/16. sz. ügy)? A társaság felé teljesítő alvállalkozó fuvarozónak – mivel nincs közvetlen jogviszonyban a termék importőrével (a gyárral), csak a társasággal mint speditőrrel – 27%-os áfával kell-e kiállítania a számlát a társaság felé? A társaság a megbízó (a gyár) felé a fuvardíjat és a speditőri díjat adómentesen (0%-os áfával) számlázhatja-e ki az Áfa-tv. 102. §-ának (1) bekezdése alapján, amennyiben ez a fuvardíj igazoltan beépül a termék későbbi importáfaalapjába?