Otthonteremtési támogatás visszafizetése

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatásból újított fel ingatlant. Egy másik alkalmazottunk pedig új lakás vásárlásához, építéséhez családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) felhasználásával épített ingatlant. Mindkét alkalmazottunk értékesíti az ingatlanokat az elidegenítési és terhelési tilalom fennállásának időszakában (ez általában 10 év), így a kapott támogatásokat vissza kell fizetniük. A használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatás esetében, a támogatás összegéből megvalósított munkálatokkal kapcsolatos, számlával igazolt kiadások elszámolhatók-e értéknövelő beruházásként az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapítása során, azokkal csökkenthető-e az ingatlan átruházásából származó bevétel? Az új lakás építéséhez kapott CSOK-kal szerzett ingatlan esetében az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámítása során az átruházásból származó bevétel csökkenthető-e a támogatásként folyósított összeggel, vagy esetleg a büntetőkamatot is tartalmazó visszafizetett összeggel?
Részlet a válaszából: […] ...érték, gyakorlatilag, mint megszerzésre fordított érték – az Szja-tv. szabályozási logikájának megfelelően – elszámolható volt.A rendelkezés ugyanakkor ennél többet nem mond, abból további, más esetekre vonatkozó normatartalom nem következik.A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Családi kedvezmény érvényesítése külföldön tanuló gyermek esetén

Kérdés: Költségvetési szervünk egyik alkalmazottjának 3 gyermeke van. Az egyikük 2024 szeptemberétől külföldön, nappali tagozaton és első felsőfokú képzésen fog részt venni. 2024-ben fogja befejezni a hazai középfokú képzését. A családi kedvezmény érvényesítésénél az egyetemista gyermek figyelembe vehető-e mint eltartott?
Részlet a válaszából: […] ...lehet annak bizonyítása, hogy valóban eltartottnak minősült-e a gyermek. Ezt a körülményt – az Szja-tv. 1. §-a (4) bekezdésének rendelkezésére tekintettel – a kedvezményt érvényesítő magánszemélynek kell bizonyítania. Ehhez megfelelő dokumentum lehet például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Zöldítési támogatás utáni adózás

Kérdés: Dolgozónk házastársa tag egy társas vállalkozásban. A társas vállalkozás által a törvényben nevesített jogcímeken (pl.: termőföld használatának átengedése, a társas vállalkozás által átengedett költség fedezetére vagy fejlesztési célra adott támogatásnak nem minősülő mezőgazdasági támogatás) a tagoknak juttatott összegek után nem keletkezik adókötelezettség, feltéve, hogy a különböző jogcímeken a tagoknak adómentesen átadott összegek az adóévben összesítve nem haladják meg az 50 millió forintot. A zöldítési támogatás kifizethető-e adómentesen a fentiek alapján?
Részlet a válaszából: […] ...adómentes az az összeg, amelyet a társas vállalkozás tagja kap a társas vállalkozástól, a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, költségek fedezetére vagy fejlesztési célra adott támogatásnak nem minősülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók díjazása

Kérdés: A helyi önkormányzat a tanév végén egyszeri pénzjutalommal kívánja díjazni a településen lévő általános iskolák, illetve szakközépiskola azon tanulóit, akik kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el. Az arra érdemes tanulókra az oktatási intézmények vezetői tennének javaslatot. A kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő tanulókon kívül az önkormányzat egyszeri pénzbeli juttatással támogatni szeretné a művészet vagy a sport területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó általános iskolai és szakközépiskolai tanulókat is. A pénzösszeget a tanulók pályázat útján nyerhetnék el. Az önkormányzat a fentiekre tekintettel ösztöndíjat kíván alapítani helyi rendelettel, és a költségvetésben a fenti célra egy meghatározott összeg kerül betervezésre. Hogyan alakul a fenti juttatások adózása? Esetlegesen adómentes juttatásként nyújthatók-e a tanulók számára?
Részlet a válaszából: […] ...helyi rendeletben meghatározza a tanulók részére adható pénzbeli juttatás feltételeit, akkor adómentes. Az Szja-tv. hivatkozott rendelkezése értelmében a kiemelkedő tanulmányi eredményt, vagy a művészetek, sport területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Óvodapedagógus jubileumi jutalma

Kérdés: Óvodapedagógus jubileumi jutalmáról szóló, a Költségvetési Levelek 354. számában a 6262. számon megjelent kérdésünkhöz kapcsolódóan kérdeznénk. Az említett óvodapedagógus 40 éves jubileumi jutalmát 2023 augusztusában kifizettük. Ezen dolgozó közalkalmazotti jogviszonya 2023. augusztus 31-én nyugdíjazás miatt megszűnt. Ebben az esetben is újra kell számolni a jubileumi jutalom összegét a 2023. november 1-jétől bevezetett új szabályok miatt?
Részlet a válaszából: […] ...augusztusában a jogosultság megszerzésére tekintettel, vagy a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján harmincöt év jogosító idővel rendelkezés miatt előrehozottan fizették-e ki, a jogviszony nyugdíjazás miatti megszűnésére tekintettel. Kétségtelen ugyanakkor, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Adatszolgáltatás költségvetési szerv tartozásállományáról

Kérdés: A költségvetési rendeletünkben évek óta szerepel a következő rendelkezés: "A költségvetési szerv vezetője e rendelet 16. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni." Az idei évi rendelet összeállításakor meg szerettünk volna bizonyosodni arról, hogy ezt a rendelkezést egy magasabb rendű jogszabály írja elő, és nem mi magunk állítottuk fel ezt a szabályt. Azonban nem találunk erre vonatkozóan egy jogszabályban sem ilyen előírást. Átnéztük nagyon sok önkormányzat költségvetési rendeletét, és majdnem mindegyikben szerepel ilyen rendelkezés. Kérjük az Önök szakértőinek segítségét abban, hogy melyik jogszabály ír elő ilyen kötelezettséget!
Részlet a válaszából: […] A határidőn túli tartozásállomány és a tartós fizetésképtelenség kialakulásának elkerülése érdekében a költségvetési szervek kötelezettséget csak Áht. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti szabad előirányzataik mértékéig vállalhatnak.Az Áht. 107. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Hivatali személygépjármű tankolási költségei

Kérdés: Alanyi adómentes központi költségvetési szerv vagyunk. Évekkel ezelőtt az a gyakorlat alakult ki, hogy a saját személyautóinkba tankolt üzemanyag árát bruttó összegben a K312 rovatra könyvelték. Az Áfa-tv. azon rendelkezésére hivatkozva, hogy a személygépjármű üzemanyagköltségének áfája nem igényelhető vissza. Valóságban alanyi adómentesként semminek az áfáját nem igényeljük vissza. Helyesen járnánk-e el, ha a jövőben a K312 rovatra kizárólag a vételár kerülne (vagyis az áfa nélküli összeg), és a K351-re könyvelnénk az áfa összegét, mint minden más áfát tartalmazó dologi kiadás esetében? (Természetesen a le nem vonható áfa összege hó végén átvezetésre kerül ráfordításra.) Ha az eddig követett gyakorlatunk mégis helyes, az egyéb személygépjárművekkel kapcsolatos kiadások (szerelés, alkatrész-, gumibeszerzés... stb.) szintén bruttó módon az adott rovatra kerüljenek könyvelésre? Mivel ez utóbbi kiadások esetében a nettó összeg került a megfelelő rovatra, az áfa összegét a K351 rovatra könyvelték.
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. alapján a vételár a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke. A le nem vonható áfa tehát nem része a vételárnak, függetlenül attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Családi kedvezmény és személyi kedvezmény együtt

Kérdés: Költségvetési szervünk egyik alkalmazottjának gyermeke rokkantsági járadékban részesül. A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak minősül a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A rokkantsági járadékban részesülő magánszemélynek – amennyiben adóköteles összevont adóalapba tartozó jövedelemmel rendelkezik – lehetősége van-e a személyi kedvezményt, a családi kedvezményt és az emelt összegű családi kedvezményt is érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe.E rendelkezés alkalmazásában tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Magyarországon dolgozó külföldi állampolgár családi kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja esetében merült fel, hogy a Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárok is igénybe vehetik-e az emelt összegű családi kedvezményt? Ha igen, hogyan kell igazolni a jogosultságukat a munkáltató felé?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. rendelkezései értelmében, a tartósan beteg gyermekek utáni emelt összegű kedvezmény a családi kedvezményre való jogosultságon alapul. A családi kedvezményt – ha a feltételeket igazolni tudják – a Magyarországon dolgozó külföldiek is igénybe vehetik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Anyakönyvvezető díjazása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 346. számában megjelent 6133. számú cikkel (Anyakönyvvezető díjazása) kapcsolatban lenne kérdésem, észrevételem. Önkormányzatunk rendeletben szintén megállapít díjazást az anyakönyvvezetőnek a hivatali munkaidőn kívüli feladatellátással kapcsolatban. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (Aktv.) 19. §-ának (2) bekezdése szerint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő helyett az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazás illeti meg. A fentiek alapján – véleményünk szerint – a törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletben kell/lehet rögzítenünk a díjazás mértékét, azaz nem csak a Kttv.-ben rögzített bérjellegű juttatásokat és illetménykiegészítéseket kaphatja a dolgozó. Az illetményszámfejtési rendszerben külön jogcímkód is van erre, amin számfejtjük: "Többletfeladat ellátásának díjazása". Rosszul alkalmazzuk a törvényt, vagy esetleg a cikkben van hibás megállapítás a témával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...nem határozza meg annak fogalmát, tehát kérdésük érthető: joghézagról, nem szabályozott kérdésről van szó. Az általános munkajogi rendelkezések [Mt. 143. §] bérpótlék jogcímet határoznak meg a többletmunka ellenértékeként – szabadidő mellett vagy helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.
1
2
3
206