Adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiállítási kötelezettsége

Kérdés: Oktatási intézményként néhány hallgatónak – tévedésből – elmulasztottuk az adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolást kiadni 2004. január 31-ig. Amennyiben ezt kérik az érintett hallgatók, kiadhatjuk-e a határidő letelte után is?
Részlet a válaszából: […] ...követő január 31-ig összesített igazolást ad.Az adóbevallásba az adatok kizárólag bizonylatok, igazolások alapján jegyezhetők be. Ez a rendelkezés érvényes mind a bevétel (jövedelem), mind pedig a kedvezmények tekintetében.Amennyiben tehát a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.
Kapcsolódó címkék:  

Rekreációs szabadság és felmentés

Kérdés: Megilleti-e a rekreációs szabadság 39 év közszolgálati jogviszony után azt a köztisztviselőt, aki előrehozott öregségi nyugdíjas lesz? A Ktv. 41. § (1) bekezdése alapján minden 10 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után 6 hónap jár. Ez 3x6 havi, vagy csak 1x6 havi? Ha a köztisztviselő előrehozott öregségi nyugdíjba vonul, felmondhatnak-e neki? Ha felmondanak, jár-e a felmentés a munkavégzés alól, és az mikortól vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...úgy rendelkezik, hogy minden tíz év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után egybefüggően hathavi fizetett szabadság jár. Amikor a rendelkezés hatályba lépett 2001. július 1-jével, és a jogalkalmazók olvasták ezt a szabályt, igen sokan megörültek, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Előrehozott öregségi nyugdíjas felmentése

Kérdés: Intézményünk dolgozója 2004. 08. 02-án tölti be az 57. életévét. Ekkortól kéri az öregségi nyugdíjat is. Tovább dolgozni nem akar. A jogszabály szerint felmenteni csak akkor lehet, ha a nyugdíjat megállapító határozatot a munkáltatónál bemutatja. A határozatot a Nyugdíjfolyósító az 57. életév betöltése után adja ki. Hogyan lehet a felmentést ezek alapján kiadni, s milyen dátummal szűnik meg a közalkalmazott munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...tíz éven belül az igényelbíráló szervtől kérhető. A kérelemhez csatolni kell a biztosított összes szolgálati idejére vonatkozó, rendelkezésre álló igazolásokat. Mindezek alapján az igényelbíráló szerv határozatot fog hozni, amelyben megállapítja azt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.
Kapcsolódó címkék:  

Alanyi adómentes költségvetési szerv számlájában szereplő térítési díj és forgalmi adójának elszámolása

Kérdés: Intézményünk adóalanyisága a közhatalmi tevékenység, illetve a jelentéktelen bevétel miatt az Áfa-tv. 4/A. §-a alapján 2004. január 1-jétől megszűnt. A Főpolgármesteri Hivatal által kiadott tájékoztatóban foglalt térítési díjakat szedjük be az étkezést igénybe vevő növendékektől, illetve a dolgozóktól, ami a megjelölés szerint 15 százalék áfát is tartalmaz. Helyesen járunk-e el, ha a kibocsátott számlán bruttó összeget szerepeltetünk (nettó és áfamegbontás nélkül), "alanyi mentes" megjelöléssel?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 4/A. §-ában foglalt rendelkezések alapján az adóalanyiságát elvesztő szervezet áfa felszámítására, áthárítására, számla, nyugta kibocsátására nem kötelezett. Elégséges egy, a gazdasági esemény dokumentálására alkalmas bármilyen más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.

Antennatornyok és más ingatlanok bérbeadása

Kérdés: A 2004. évi ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződések díjának módosításához – az Áfa-tv. módosulásának megfelelően – kérjük állásfoglalásukat az alábbiakról: – az antennatornyok bérbeadásával kapcsolatban tisztázandó, hogy azok ingatlannak, szerkezetnek, felépítménynek vagy egyéb tárgyi eszköznek minősülnek-e; – az átalánydíjas rezsit tartalmazó bérleti szerződéseknél nincs nevesítve áfakulcs, ugyanakkor a bérbeadót terheli az áfakulcs változásával megnőtt közüzemi szolgáltatások összege. Hogyan lehet a bérleti díjban érvényesíteni az energia és egyéb szolgáltatások megemelt áfakulccsal növelt, előre nem látható összegét? – a 2003. december 31-én bérlők által megfizetett áfás bérleti díj, 2004. január 1-ével kiinduló alap lehet-e, vagy az áfa nélküli bérleti díjat kell az inflációs ráta mértékével megemelni? Az általunk bérbe vett ingatlanok, bérlemények bérleti díjának fizetésekor a problémák azonosak a fentiekkel.
Részlet a válaszából: […] ...elsősorban attól függ, hogy a szóban forgó antennatornyok ingatlannak vagy ingóságnak minősülnek. A Ptk. nem tartalmaz külön kifejezett rendelkezést arra vonatkozóan, hogy mi minősül ingatlannak, csupán a 95. § (1) bekezdésében utal arra, hogy ingatlan az, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.

EU-tisztviselő Közösségtől származó jövedelmének adózása

Kérdés: Intézményünk vezetője az elmúlt évben néhány hónapig Brüsszelben dolgozott EU-tisztviselőként. A 2003. évi adóbevallás benyújtása előtt érdeklődtünk az APEH-nál, hogy ezt a jövedelmet be kell-e vallani Magyarországon, tekintettel arra, hogy Brüsszelben a jövedelméből már levonták az adót. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az EU-tól kapott jövedelmet az adóbevallásban adóterhet nem viselő járandóságként kell bevallani. A 2004. évi XXVII. törvényben találtunk egy olyan rendelkezést, amely szerint 2003. január 1-jére visszamenőleg mentes az adó és minden egyéb közteher alól Magyarországon az Európai Közösségek tisztviselőjeként vagy alkalmazottjaként megszerzett, a közösségtől kapott bér, fizetés és minden egyéb térítés, juttatás. Most tanácstalanok vagyunk, mert az adóbevallást határidőre benyújtotta az érintett személy, és abban adóterhet nem viselő járandóságként fel is tüntette az EU-tól kapott jövedelmet. Így hátrány érte, hiszen a többi – Magyarországról származó – jövedelme után magasabb adókulccsal kellett adóznia. Nem értjük továbbá azt sem, hogy ez a visszamenőleges hatályú módosító rendelkezés miért csak az EU-csatlakozásunk napjáig volt érvényben.
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanis csak a bevallás benyújtására előírt határidő után fogadta el az Országgyűlés ezt a visszamenőleges hatályú módosító rendelkezést. Emiatt azonban hátrány nem érhet senkit, mivel a módosítás hatálybalépését követően mód van az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.
Kapcsolódó címkék:  

Postaköltség bizonylatolása

Kérdés: Önkormányzatunknál többször előfordul, hogy a szállítócégek a számlájukban a postaköltséget nem tüntetik fel (pl. könyv, kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén). Elfogadható-e bizonylatnak a postai utánvétes kísérőlevél, amin fel van tüntetve a postai díj, vagy minden esetben kérni kell a postaköltség számlázását? A posta nem ad számlát, hiszen nem ő az értékesítő.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó költségek is. A kérdéses szállítócégek az általuk történő teljesítés ellenértékébe feltételezhetően az Áfa-tv. e rendelkezése alapján beépítik a postaköltséget is, mely ezáltal a szállítók teljesítésének ellenértékét terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.
Kapcsolódó címke:

Beruházáshoz adott támogatás áfája

Kérdés: Intézményünk kizárólag adóköteles tevékenységet végez. A működéshez államháztartási támogatást nem kapunk, a 2004. évi beruházáshoz viszont igen. Az általános szabályok szerint adózunk, a támogatás vonatkozásában hogyan alkalmazzuk az arányosítás szabályait?
Részlet a válaszából: […] ...az ehhez közvetlenül kapcsolódó gazdasági tevékenysége tekintetében adókötelezettségét az Áfa-tv. 2003. december 31. napján hatályos rendelkezései szerint teljesíti. Tehát, ha a 2004. évi beruházásról szóló döntés még 2003-ban született, akkor a beruházásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.

Adatszolgáltatás a helyi iparűzési adóval kapcsolatban

Kérdés: Önkormányzati adóhatóságként bevezettük a helyi iparűzési adót. Ellenőrizni szeretnénk, hogy valamennyi fizetésre kötelezett vállalkozó eleget tett-e ezzel kapcsolatos kötelezettségének. Ehhez milyen adatokat kérhetünk az állami adóhatóságtól?
Részlet a válaszából: […] ...minősülő adatokat, illetőleg azokból a nevesítetteket megismerheti. Ebbe a körbe sorolható az a 2004. január 1-jétől hatályos rendelkezés, mely szerint az adóhatóság – jelen esetben az önkormányzati adóhatóság – az adóztatási tevékenységéhez megkérheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.
Kapcsolódó címke:

Sportcsarnok bérbeadása

Kérdés: Az Áfa-tv. novemberi módosítása következtében hivatalunk a törvény 2. sz. mellékletének 10. pontjával kapcsolatos ingatlanhasznosításaira az áfakötelezettséget választotta. Nem egyértelmű azonban számunkra a sportcsarnok hasznosításának áfakötelezettsége, az alábbiak miatt: a sportcsarnokot többnyire szabadidősportra, edzésre és mérkőzések lebonyolítása céljából adjuk bérbe, amatőr sportszervezeteknek. Az SZJ szerint a 92.62.1 szám alatti egyéb sportszolgáltatás esetében a sportlétesítmények rendeltetésszerű használata 15 százalékos áfakulccsal adózik, a szabadidős és sportszolgáltatás pedig tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül. Kérjük, szíveskedjenek állást foglalni abban, hogy amatőr sportszervezetek részére edzésre és mérkőzésekre történt bérbeadást milyen áfakulccsal kell leszámlázni!
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 2004. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a sportcsarnok bérbeadása a törvény 30. § (1) bekezdése, valamint a törvény 2. sz. mellékletének 10. pontja szerint tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül. Ugyanakkor a törvény 30. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
206
207
208
226