5 talált cikk a rendkívüli felmondás kifejezésre

Kérdés: Mikor, milyen feltételekkel használhatunk alkoholszondát, hogy ellenőrizzük egy munkavállaló alkoholos befolyásoltságát?

Kérdés: Hogyan alkalmazható alkoholszonda, ha feltehető, hogy a munkavállaló ittasan végzi a munkáját? Milyen következménye lehet annak, ha valaki alkoholos befolyás alatt dolgozik, erre tekintettel megszüntethető-e a jogviszony, és ha igen, milyen módon? Adatvédelmi (GDPR) szempontból mikor jogszerű az alkoholszondás vizsgálat?

Kérdés: Jogszerűnek tekinthető-e, ha a rendkívüli felmondást a munkáltató írásba foglalta, a munkáltatói jogkör gyakorlója szabályszerűen aláírta, és utána a céges e-mail-címen közölték (vele párhuzamosan tértivevényes postai küldeményként lakcímre megküldve is) a dokumentumot? A munkáltatói jogkört gyakorló felhívta a munkavállalót, hogy nézze meg az e-mail-fiókját, és igazolja vissza, hogy megkapta a dokumentumot. A munkavállaló ezt meg is tette, utóbb mégis bírósághoz fordult.

Kérdés: A Kjt. 33/A. §-ának (3) bekezdése alapján a rendkívüli felmentés jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kell gyakorolni. Mi számít a tudomásszerzés időpontjának? Amennyiben a fenntartóval is egyeztetni kell, akkor az egyeztetés időtartamával meghosszabbodik-e a határidő?

Kérdés: Önkormányzatunk, mint bérlő, 2010 májusa óta bérleti szerződéses jogviszonyban állt egy kft.-vel. A bérleti szerződés határozott időtartamra szólt, de azt önkormányzatunk annak lejárata előtt, 2013 októberében felmondta. A szerződésben foglaltak szerint a szerződést bármelyik fél rendes felmondással írásban, 60 napos határidővel mondhatja fel. Amennyiben a bérlő a bérleti szerződést 2015. július 1-je előtt rendes felmondással megszünteti, vagy a bérbeadó a szerződést jogszerűen, rendkívüli felmondással 2015. július 1-je előtt felmondja, a bérlő köteles X Ft + áfának megfelelő összeget fizetni. Önkormányzatunk a szerződés felmondását követően átutalta a szerződésben meghatározott összeget, azonban a bérbe­adó az erről kiállított számlában már nem szerepeltetett áfát, hanem azt áfa alól mentes, meg­hiúsulási kötbérként számlázta le. Álláspontunk szerint ez egyértelműen bánatpénznek minősül, és az összeget nem adómentes tételként, hanem nettó + áfa bontásban kellett volna a bérbeadónak számláznia. A bérbeadónak milyen jogcímen és milyen áfatartalommal kell kiállítania a számlát az átutalt összegről?