3 találat a megadott saját konyha tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]rendelet előírásai szerint az alábbi módon:1. Ráfordítás elszámolása a pénzügyi számvitel szerintT8434 - K2322. Állományváltozás elszámolása saját előállítás eszközök aktivált értékeként a pénzügyi számvitel szerintT571 - K572A társulásnak a térítés nélkül kapott zöldségeket egyéb bevétellel szemben kell készletre
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben.Az Áhsz. alapján tehát az Szt. 56. §-a (2) bekezdésének előírását alkalmazni kell az államháztartás szervezeteinek is. Az Szt. 56. §-ának (2) bekezdése alapján, ha a minősítéskor a készlet felhasználása, értékesítése kétségessé vált, az ismert piaci értéken nem értékesíthető, akkor év közben a felhasználás, hasznosítás, értékesítés előtt értékvesztést kell elszámolni. Az értékvesztéssel csökkentett, ismert piaci áron értékesíthető külsősök felé a termény, és ezen az áron kell átadni a konyhának is.Az Áhsz. 15. §-ának (4) bekezdése alapján az Szt. 50. §-ának (4) bekezdését alkalmazni kell a költségvetési szférában is. Az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése alapján a térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. Ebből a szabályból következően, ha az önkormányzat a konyhának térítés nélkül adja át a saját termelésű készletét, azt a konyha nem veheti be magasabb áron, mint a piaci érték, ezért nem kerülhet bele az étkezési térítési díjakba, illetve a konyha által főzött étel önköltségi árába a nyersanyag a piaci árnál magasabb összeggel.Véleményünk szerint szociális alapon kiadott termények esetében is a felhasználás előtt kell elvégezni a piaci értéken[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyereségmegosztásos módszer. Ezt nem független felek között lehet alkalmazni, és az ügyletből, jelen esetben az étkeztetésből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben, f) egyéb módszerrel, ha az előző módszerek egyikével sem határozható meg a szokásos piaci érték. A fentiek értelmezéséhez szükséges megállapítani, hogy a munkavállaló nem független fél az Szja-tv. 3. § 69. pontjában meghatározottak szerint. Ebből következően a választható módszerek közül kiesnek az a), b), d) pontban felsoroltak, mivel azok csak független felek között alkalmazhatók. Az e) pont sem alkalmazható a közétkeztetésre, mivel nyereséget a költségvetési intézmények nem mutatnak ki. Az előzőek szerint a juttatás értéke az az ellenérték lehet, amelyet független felek felé alkalmaznak. A kérdésben említi, hogy saját konyhát üzemeltetnek, és van étkeztetésre belső szabályzatuk. Ha a konyha kifelé, külsősöknek, vagyis független feleknek is értékesít, akkor a belső szabályzatban meghatározott ár lehet a juttatás értéke. Az élelmezési nyersanyagnorma az a pénzösszeg, amelyet az intézmény egy főre, egy napra felhasználhat. A nyersanyagkiszabás az adott étel, illetve a napi menüsor elkészítéséhez felhasználható anyagmennyiséget határozza meg. Látható tehát, hogy sem a norma, sem a nyersanyagköltség nem felel meg az Szja-tv. szerint a juttatás adóalapjának meghatározásához, mivel nem tartalmazza sem a teljes önköltséget, sem a szokásos hasznot. Ha külsősök felé nem értékesítenek, és nincs is ilyen ár meghatározva, akkor hasonló intézmények árait, vagy a település rendeletében meghatározott külsősök felé alkalmazott, teljes árat alkalmazhatják a juttatás értékének megállapításához. Ez tekinthető[…] részlet vége a válaszból.