Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott saját konyha tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Térítés nélkül átadott zöldségek

Kérdés: Az étkezést az intézményfenntartó társulás által üzemeltetett konyha végzi, mely az önkormányzat által megtermelt zöldségeket is felhasználja a főzéshez. Ezért nem fizet az önkormányzatnak, csak szállítólevéllel, értékkel megérkezik a konyhába. Hogy kellene ezt lekönyvelnünk a konyha, illetve az önkormányzat nyilvántartásaiban? A megtermelt zöldség rovaton költségként jelentkezzen a konyhánál, hogy az étkezés állami támogatásának elszámolásánál ez beszámítódjon tényleges költségként, mint ahogyan a többi beszerzett alapanyag is?
Részlet a válaszból: […]rendelet előírásai szerint az alábbi módon:1. Ráfordítás elszámolása a pénzügyi számvitel szerintT8434 - K2322. Állományváltozás elszámolása saját előállítás eszközök aktivált értékeként a pénzügyi számvitel szerintT571 - K572A társulásnak a térítés nélkül kapott zöldségeket egyéb bevétellel szemben kell készletre
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4867

2. találat: Közfoglalkoztatottak által előállított termények értékesítése

Kérdés: 1. A közfoglalkoztatottak által előállított mezőgazdasági termény értékesíthető-e önköltségi ár alatt külső szerv vagy magánszemély részére, ha a piaci ár alacsonyabb, mint az önköltségi ár? (Az önkormányzatnál feleslegessé vált, a közétkeztetésben történő felhasználást és a természetbeni szociális juttatás formáját már kimerítettük.)
2. Ha a közfoglalkoztatottak által előállított termény önköltségi ára magasabb, mint a piaci ár, melyik áron kell a saját konyhának közétkeztetési felhasználásra átadni, vagy természetbeni szociális ellátás formájában kiosztani?
3. A közfoglalkoztatásra kötött hatósági szerződésben szereplő kedvezményezett (önkormányzat) kötelezettségeinek felsorolásai között az alábbi mondat szerepel: "a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a programból származó bevételeiből kizárólag közfoglalkoztatási programjait vagy a Kftv. szerint létrehozott szociális szövetkezetek működését segíti elő."
Konkrétan milyen kötelezettséget jelent ez az önkormányzat számára? Milyen bevételeket kell ez alatt érteni? Csak a külső szerv vagy magánszemély részére történő értékesítésből befolyó tényleges befolyt bevételeket? Vagy a közétkeztetés, illetve a szociális alapon történő saját felhasználás esetén a számviteli elszámolással kimutatott bevételeket is?
Részlet a válaszból: […]értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben.Az Áhsz. alapján tehát az Szt. 56. §-a (2) bekezdésének előírását alkalmazni kell az államháztartás szervezeteinek is. Az Szt. 56. §-ának (2) bekezdése alapján, ha a minősítéskor a készlet felhasználása, értékesítése kétségessé vált, az ismert piaci értéken nem értékesíthető, akkor év közben a felhasználás, hasznosítás, értékesítés előtt értékvesztést kell elszámolni. Az értékvesztéssel csökkentett, ismert piaci áron értékesíthető külsősök felé a termény, és ezen az áron kell átadni a konyhának is.Az Áhsz. 15. §-ának (4) bekezdése alapján az Szt. 50. §-ának (4) bekezdését alkalmazni kell a költségvetési szférában is. Az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése alapján a térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. Ebből a szabályból következően, ha az önkormányzat a konyhának térítés nélkül adja át a saját termelésű készletét, azt a konyha nem veheti be magasabb áron, mint a piaci érték, ezért nem kerülhet bele az étkezési térítési díjakba, illetve a konyha által főzött étel önköltségi árába a nyersanyag a piaci árnál magasabb összeggel.Véleményünk szerint szociális alapon kiadott termények esetében is a felhasználás előtt kell elvégezni a piaci értéken[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3988

3. találat: Saját konyhás étkeztetés

Kérdés: A 249/2000. kormányrendelet 8. § (9) bekezdésének értelmezéséhez szeretnénk a segítségüket kérni. Oktatási intézményhez kapcsolódóan saját konyhát üzemeltetünk, a hallgatók számára biztosítunk ingyenes étkezést. Az étkeztetésre belső szabályzatban normákat határoztunk meg, és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készítünk. A gyakorlatban a két összeg (a norma és a nyersanyagköltség) eltérhet egymástól a piaci nyersanyagárak változása miatt. Az étkezési juttatás adó- és járulékvonzata miatt az adó alapját melyik összeg határozza meg? A norma vagy a tényleges anyagkiszabás szerinti ár?
["8. § (9) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. ..."]
Részlet a válaszból: […]nyereségmegosztásos módszer. Ezt nem független felek között lehet alkalmazni, és az ügyletből, jelen esetben az étkeztetésből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben, f) egyéb módszerrel, ha az előző módszerek egyikével sem határozható meg a szokásos piaci érték. A fentiek értelmezéséhez szükséges megállapítani, hogy a munkavállaló nem független fél az Szja-tv. 3. § 69. pontjában meghatározottak szerint. Ebből következően a választható módszerek közül kiesnek az a), b), d) pontban felsoroltak, mivel azok csak független felek között alkalmazhatók. Az e) pont sem alkalmazható a közétkeztetésre, mivel nyereséget a költségvetési intézmények nem mutatnak ki. Az előzőek szerint a juttatás értéke az az ellenérték lehet, amelyet független felek felé alkalmaznak. A kérdésben említi, hogy saját konyhát üzemeltetnek, és van étkeztetésre belső szabályzatuk. Ha a konyha kifelé, külsősöknek, vagyis független feleknek is értékesít, akkor a belső szabályzatban meghatározott ár lehet a juttatás értéke. Az élelmezési nyersanyagnorma az a pénzösszeg, amelyet az intézmény egy főre, egy napra felhasználhat. A nyersanyagkiszabás az adott étel, illetve a napi menüsor elkészítéséhez felhasználható anyagmennyiséget határozza meg. Látható tehát, hogy sem a norma, sem a nyersanyagköltség nem felel meg az Szja-tv. szerint a juttatás adóalapjának meghatározásához, mivel nem tartalmazza sem a teljes önköltséget, sem a szokásos hasznot. Ha külsősök felé nem értékesítenek, és nincs is ilyen ár meghatározva, akkor hasonló intézmények árait, vagy a település rendeletében meghatározott külsősök felé alkalmazott, teljes árat alkalmazhatják a juttatás értékének megállapításához. Ez tekinthető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3001
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,