81 talált cikk a saját konyha kifejezésre

Kérdés: Gyermekétkeztetés keretében köteles-e az önkormányzati konyha gluténmentes étkezés biztosítására iskolai étkezés esetén? Az önkormányzat által működtett konyha nem alkalmas gluténmentes ételek előállítására (sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem adottak ehhez). A szülő kéri, hogy a gyermekének biztosítsák a napi egy meleg étkezést. Eddig az önkormányzat biztosította az ételt, vásárolt szolgáltatás útján, melyet a konyha részére számláztak ki. Mivel tartósan beteg a gyermek, így a térítési díj 50%-át fizeti ki, ami nem fedezi a gluténmentes étel beszerzési árát (1 ebédet beszerzünk 2900 forintért, a szülő pedig fizet 357 forintot). Nem kapunk akkora normatívát, hogy ez fedezze a két összeg különbözetét. Az idáig szerződött partnerünk felmondta a szerződést. A gyermek nagyon ritkán fogyasztja el az ételt, legtöbbször kidobásra kerül. A szülő ragaszkodik az étkezés biztosításához, hiszen szerinte ez 50%-os kedvezménnyel jár neki. A 37/2014. EMMI rendelet 15. §-ának (2) bekezdése alapján, ha az intézmény rendeli meg, kinek a költsége lesz (szülő vagy intézmény)?
1. Kötelesek vagyunk biztosítani a gluténmentes étkezést a gyermeknek?
2. Amennyiben az előző kérdésre igen a válasz, köteles-e a konyha ekkora árkülönbség mellett biztosítani a gluténmentes ebédet?
3. Lehetne-e úgy módosítani az étkezési térítési díj bevételéről szóló rendeletet, hogy a vásárolt szolgáltatás 50%-át szedje be a konyha térítési díjként?

Kérdés: Az önkormányzat feladata a gyermekek közétkeztetése (bölcsőde, óvoda, iskola) és a szociális étkeztetés, amit vásárolt élelmezés és saját konyhán főzés útján lát el. A szolgáltatásról a 27%-os áfát is tartalmazó számlákat csak az önkormányzat állítja ki az igénybe vevők felé. Az étkezők különböző kedvezményi kategóriákba tartoznak (pl.: 100% kedvezmény, 50% kedvezmény vagy 0% kedvezmény). Az önkormányzat a gyerekétkeztetésre és a szociális étkeztetésre az államtól a költségvetési törvényben meghatározott finanszírozást kap még. A szociális étkeztetés esetén fix összeg van meghatározva. 2025-ben 88.520 Ft/fő/év összegben. A finanszírozást azon étkezők után lehet igényelni, akik mindennap igénybe veszik a szolgáltatást. Ez 2025-ben 42 fő/hó volt, ezzel szemben, átlagosan havi 44-50 főt szolgált ki az önkormányzat a szociális élelmezés keretein belül, akik nem mindennap vásároltak menüt. A gyerekétkezés finanszírozása ezzel szemben összetettebb. Az önkormányzat által leadott finanszírozási igénnyel szemben a Kincstár számol egy elvárt bevételt. Az így kapott egyenleget az egy főre jutó adóerő-képesség alapján 50–90%-ban finanszírozza. Ez a településünk esetében 2025-ben 90% volt. Az állami finanszírozás kiterjed a személyi jellegű kifizetésekre, a dologi kiadásokra és a beruházásokra, felújításokra is. Az önkormányzat 2-es adószámú, az óvoda és bölcsőde is 1-es adószámú. A tevékenységgel kapcsolatban költséget is számol el az önkormányzat, az óvoda és a bölcsőde is. A bölcsődében jelentkezik azoknak a költségeknek a nagy része, amelyek a saját főzőkonyhán ellátott gyermekek étkeztetésével kapcsolatosak. Többek között közüzem, nyersanyag (csak a bölcsődés gyerekeké!), tisztítószerek, élőmunka, karbantartási kiadások. Az óvodában jelentkeznek azok a költségek, amelyek az óvodai tálalókonyhával kapcsolatosak. Pl.: közüzem (egy számlán a köznevelési feladatokkal együtt), élőmunka, tálalóeszközök. Az önkormányzatban jelentkeznek az iskolai tálalókonyhával kapcsolatos kiadások/költségek. Pl.: KLIK által kiállított közüzemi számlák, élőmunka, konyha karbantartása, tálalóeszközök beszerzése … stb. Az önkormányzatnál jelentkezik még a gyerekétkeztetéssel kapcsolatban a közüzemi díj, a főzőkonyha karbantartása, élőmunka, a főzőkonyhák és a tálalókonyhák között az ételszállítás, az ételszállító járművek fenntartása. Az önkormányzatban jelentkezik még a szociális étkeztetéssel kapcsolatban az élőmunka, az étel kiszállításával kapcsolatos jármű tankolása, karbantartása … stb. Az önkormányzat a vásárolt élelmezéssel kapcsolatban 2 szolgáltatóval kötött szerződést, akik havonta számláznak az önkormányzatnak. Az önkormányzat a 27%-os áfát is tartalmazó bejövő számla tételeit vásárolt élelmezésként számolja el. Az egyik szerződött partner az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft., a másik pedig egy piaci alapon működő kft. A nonprofit kft. az önkormányzat tulajdonában álló bölcsődei főzőkonyhán főzi le a közétkeztetésben részt vevő óvodás, iskolás gyerekeknek és a szociális étkezésben részt vevőknek a menüt.
A kérdéssel kapcsolatban fontos információ még, hogy az önkormányzat jogszabály alapján a gyerekétkezést maximum alapanyagáron értékesítheti az igénybe vevők felé. A szociális étkeztetés tekintetében az eladási ár maximum a vásárolt élelmezés beszerzési ára lehet. Ebből következik, hogy a kiszámlázott szolgáltatás mindig a beszerzés alatt marad, mivel a vásárolt élelmezés beszerzési árában nemcsak nyersanyag szerepel, hanem az élőmunka és az eszközök értékcsökkenése is a része. Ebben az esetben hogyan kell számolni a fizetendő áfát? Az önkormányzatnak csak a kiállított számlák áfatartalmát kell az áfabevallásban szerepeltetnie? Vagy a kedvezményesen étkezők esetében a kedvezmény mértéke alapján számított áfát is be kell állítani a bevallásába? A beszerzések után milyen arányban vonhatja le, igényelheti vissza az áfát az önkormányzat? Kérem, a válaszban a pontos jogszabályi hivatkozásokat is tüntessék fel!

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményként működünk. Saját konyhán főzzük az ellátottak részére az ételeket, amelyekből a dolgozók is vásárolhatnak ebédet, amelyet az intézmény áfával növelten számláz ki feléjük. Pontosan milyen szabályokat kell figyelembe vennünk a dolgozói ebéd kapcsán, illetve az ebből származó bevételt milyen rovatra kell könyvelni?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv a saját főzőkonyháján történő gyermekétkeztetési feladatok ellátására szerződést kötött szolgáltatás nyújtására. Szerződés szerint rendelkezésre bocsátjuk az üzemeltetés érdekében a leltár szerinti ingóságokat, berendezési és felszerelési tárgyakat, fogyóeszközöket. Az üzemeltetés időszaka alatt elhasználódott eszközöket köteles visszapótolni, majd a szerződés lejártakor visszaadni az átvételkor meglévő műszaki állapotban. Kérdésem – mivel a szerződés használatba adásról beszél –, hogy ez a mi esetünkben üzemeltetésre átadást jelenthet?

Kérdés: Saját főzőkonyhával rendelkező költségvetési szerv, szociális otthon vagyunk. A főzőkonyhán használt ipari sütő leselejtezésre került, azonban alkatrészként még hasznosítható, és ezért megvásárolnák tőlünk. Milyen szabályok szerint tudjuk ezt a tárgyi eszközt így értékesíteni?

Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú cég több telephellyel rendelkezik. Az egyik telephely éttermi szolgáltatást nyújt, saját konyhája van. Egy másik telephelyen táboroztatás és szálláshely-szolgáltatás történik. Az ételt az első telephelyről átszállítják a táborba. Ez esetben is él-e a kedvezményes áfakulcs? Számlázhatok-e 5%-os áfakulccsal annak, aki az étkeztetést a táborhelyen veszi igénybe? Vagy ez már nem minősül helyben fogyasztásnak, és 27%-kal kell számláznom?

Kérdés: Önkormányzatunknál a polgármester főállású jogviszonyban áll. Az önkormányzat működtet saját konyhát. A konyha üzemeléséhez szükség van élelmezésvezetőre. Az önkormányzatnál főállású jogviszonyban álló polgármester ugyanazon önkormányzatnál állhat-e megbízási jogviszonyban élelmezésvezetői feladatok ellátására? Az érintett személy rendelkezik a szakmai végzettséggel.

Kérdés: Intézményünk óvodát és bölcsődét is üzemeltet. A bölcsődei gyermekétkeztetést saját konyha üzemeltetésével, az óvodai gyermek-étkeztetést vásárolt étkeztetés útján oldjuk meg. A bölcsődei konyhai dolgozók a 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében kormányzati funkción, míg az óvodai étkeztetést lebonyolító dolgozóink a 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkción vannak. A bölcsődei konyhai dolgozók a Púétv. bevezetése után is egyértelműen közalkalmazottak maradnak. Az óvodai gyermekétkeztetéssel foglalkozó dolgozók, akik a tízórai, uzsonna elkészítését, ezek, valamint az ebéd tálalását, a mosogatást végzik, maradnak-e 2024. január 1-jétől közalkalmazottak? A számviteli politikánk és a munkaköri leírások szerint az óvodai konyhai dolgozók munkaidejük 60%-át töltik a gyermekélelmezési feladatokkal.

Kérdés: Az önkormányzat saját konyhát üzemeltet költségvetési szervén keresztül. A konyhával összefüggő raktárkészlet-gazdálkodásra az élelmezésvezető külön szoftvert használ, az nem az ASP rendszerébe kerül könyvelésre. A raktárkészlet-változásról negyedévente készül feladás a főkönyv részére, és az ASP-be átvezetésre kerül a készletváltozás. Helyesen jár-e el a költségvetési szerv, vagy a teljes raktárkészletmozgást az ASP-ben kell vezetni?

Kérdés: Az önkormányzat a közétkeztetési feladatainak ellátására saját konyhát üzemeltet. A jelenlegi élelmezésvezető nyugdíjba vonul, ezért új élelmezésvezetőt kell felvennünk. A 37/2014. EMMI rendelet 16. §-ának (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy az élelmezésvezetőnek élelmezésvezetői szakképesítéssel kell rendelkeznie. A probléma abból adódik, hogy hiába van jelentkező az állásra, aki vállalná, a szakképesítés elvégzését nem tudja megtenni, mert nem találunk olyan felnőttképző intézményt, amely élelmezésvezetői szakképzést indítana a 2023. évben. (Azzal indokolták, hogy kevés olyan jelentkező van, aki rendelkezik a szakmai előképzettség valamelyikével.) Van-e lehetőség a szakképesítés megszerzése alól mentesítést adni, ha igen, mennyi időre?