311 cikk rendezése:
11. cikk / 311 Hivatalsegéd szabadsága
Kérdés: Önkormányzatnál az Mt. hatálya alá tartozó hivatalsegéd van foglalkoztatva határozatlan idejű munkaszerződéssel. Jelenleg 115 nap ki nem adott szabadsága van nyilvántartva, mely az előző vezetés ideje alatt halmozódott fel. Kiadható-e a bent ragadt szabadsága a dolgozónak? Ugyanezen foglalkoztatott tekintetében kérdezem, hogy kötelező-e megadni neki a garantált bérminimumot? A végzettsége 8 általános és ruhaipari szakmunkás, de – véleményem szerint – a munkakör betöltéséhez nem szükséges a végzettsége.
12. cikk / 311 Ápoló egészségügyi szolgálati jogviszonya
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó ápoló 2019 óta dolgozik az önkormányzat által fenntartott egészségügyi szolgáltatónál. A szolgálati elismerés tekintetében figyelembe kell-e venni azt az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, amelyet olyan hazai egészségügyi szolgáltatónál töltött, amelyek nem tartoznak az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatálya alá (vállalkozó háziorvosnál töltött idő), figyelembe véve a 664/ 2021. Korm. rendelet 2022. január 1-jei módosítását is?
13. cikk / 311 Konyhai dolgozók besorolása
Kérdés: 1. Óvoda részeként működő konyha munkavállalóit a Púétv. hatálybalépését követően továbbra is közalkalmazotti jogállásban foglalkoztatjuk. A konyha gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést is biztosít. A konyhai dolgozók besorolására vonatkozóan melyik ágazati jogszabály alkalmazandó? A 257/2000. Korm. rendelet (amennyiben ez az alkalmazandó Kjt. végrehajtási rendelet) a konyhai kisegítő munkakörre az A–C fizetési osztályban való besorolást írja elő, de pl. a szakácsra nem tartalmaz utalást. A szakács alkalmazandó fizetési fokozata melyik jogszabályban található?
2. Közös önkormányzati hivatalunk egy másik településén önálló költségvetési szervként (önálló törzskönyvi alany, adószámmal, intézményvezetővel stb.), tehát nem köznevelési intézmény részeként működik az önkormányzati konyha. Ez az intézmény is gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést biztosít. Az itt dolgozó közalkalmazottak esetében melyik Kjt. végrehajtási rendelet alkalmazandó a konyhai dolgozókra? A 77/1993. Korm. rendelet, vagy a 257/2000. Korm. rendelet? Esetleg más ágazati jogszabály?
2. Közös önkormányzati hivatalunk egy másik településén önálló költségvetési szervként (önálló törzskönyvi alany, adószámmal, intézményvezetővel stb.), tehát nem köznevelési intézmény részeként működik az önkormányzati konyha. Ez az intézmény is gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést biztosít. Az itt dolgozó közalkalmazottak esetében melyik Kjt. végrehajtási rendelet alkalmazandó a konyhai dolgozókra? A 77/1993. Korm. rendelet, vagy a 257/2000. Korm. rendelet? Esetleg más ágazati jogszabály?
14. cikk / 311 Élelmezésvezető képesítése
Kérdés: Az önkormányzati konyha élelmezésvezetője 2017 óta látja el e feladatát. A 37/2014. EMMI rendelet 16. §-ának (3) bekezdése szerint: „A fekvőbeteg-gyógyintézeti étkeztetés kivételével az élelmezésvezetőnek főiskolai szintű dietetikus képesítéssel, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló kormányrendelet szerinti élelmezésvezető szakképesítéssel vagy államilag elismert élelmezésvezető szakképesítéssel kell rendelkeznie.” Ez azt jelenti, hogy az élelmezésvezetőnek rendelkeznie kell főiskolai szintű dietetikus képesítéssel a megfelelő élelmezésvezetői szakképesítés mellett? Ha igen, és ő nem rendelkezik ezzel, akkor e munkakörét már nem láthatja el a továbbiakban?
15. cikk / 311 Magasabb vezető képesítési követelményei
Kérdés: Az önkormányzatunk konyhája költségvetési szervként működik. A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint: „Magasabb vezető – a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet.” Jól gondoljuk, hogy a konyha vezetőjének, mint a költségvetési szerv vezetőjének, rendelkeznie kell felsőfokú iskolai végzettséggel?
16. cikk / 311 Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személyek
Kérdés: Az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése határozza meg a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személyek körét, miszerint a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A pénzügyi-számviteli képesítés fogalma nem kerül egyértelmű meghatározásra, ezért a kérdésünk az lenne, hogy intézményünk dolgozói az alábbi végzettséggel megfelelnek-e a törvény által előírt pénzügyi-számviteli képesítési követelménynek:
– középfokú iskolai végzettség + 5234401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2014);
– középfokú iskolai végzettség + 5434401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2024)?
– középfokú iskolai végzettség + 5234401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2014);
– középfokú iskolai végzettség + 5434401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2024)?
17. cikk / 311 Bölcsődei dajka helyettesítése I.
Kérdés: Adott egy óvodai dajka munkakörben foglalkoztatott dolgozó, akinek a képesítése lehetővé teszi, hogy bölcsődei dajkaként is dolgozzon. A költségvetési szerv óvoda és bölcsőde is egyben. A munkáltató jogosan jár el, amikor az óvodai dajkát (köznevelési jogviszony) időnként átvezényli a bölcsődébe a bölcsődei dajka (közalkalmazott) helyettesítésére pl. annak szabadsága ideje alatt? Ilyenkor mi az eljárás? Elegendő, hogy szóban előre tájékoztatják a dolgozót? Jár érte erre az időtartamra bármiféle pluszjuttatás, pl. helyettesítési díj stb.? Ha igen, mi az alapja (melyik dolgozó bére)? Hogy kell(ene) a jelenléti nyilvántartást ez esetben dokumentálni?
18. cikk / 311 Pedagógus illetménye
Kérdés: Bölcsődénk egyik kisgyermeknevelője pedagógusvégzettséggel rendelkezik, ezért illetményét a Púétv. alapján állapítottuk meg. Részére jár-e a Kjt. 66. §-ában szereplő 10%-os kiegészítés a kettő vagy több további szakképesítés esetén? (Értelmezésünk szerint ez a közalkalmazotti bértábla szerinti bérezés esetén érvényes, az ő bérét viszont a Púétv. rendelkezése alapján állapítottuk meg.)
19. cikk / 311 Felsőfokú szakképesítés
Kérdés: A polgármesteri hivatalban dolgozó, nem szakirányú felsőfokú végzettségű köztisztviselő amennyiben végzettsége mellé felsőoktatásban, kétéves Gazdálkodási és menedzsment felsőoktatási szakképzésben (FOKSZ) szakképesítést szerez, ez a szakképesítés a 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet szerint is felsőfokú szakképesítésnek tekinthető-e, amely alapján „19. Pénzügyi és számviteli feladatkör” I. besorolási osztályába sorolható?
20. cikk / 311 Pedagógiai asszisztensi besorolás lehetősége
Kérdés: Egy leendő alkalmazottunk óvónői és zeneművészeti szakközépiskola óvónői szakán végzett 1986-ban. Sajnos nincs meg a 6 év szakmai gyakorlata 1996 szeptemberéig. Az előző munkahelyén 2024. 01. 01-től besorolták őt Pedagógus I-be, 538.000 forint alapbérrel. 2017-ben pedagógiai asszisztensnek minősült. Most kérvényezte a Pedagógus II-be a minősülését, szintén mint pedagógiai asszisztens. Jár-e ez a besorolási bér ezekkel a feltételekkel? Mint pedagógiai asszisztens nem kereshetne ennyit, de ha az állam kifizeti, akkor mi is alkalmaznánk mint szakközépiskolát végzett óvónőt.
