Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott szállítás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Úthasználati díjat terhelő áfa levonása, úthasználati díj továbbszámlázása

Kérdés: Egy Szlovákiában letelepedett, flottakezeléssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó társaság szolgáltatási szerződés keretében kezeli a jellemzően szállítmányozással foglalkozó ügyfelek flottáit.
1. A társaság által megvásárolt úthasználati díj az ügyfelek részére történő továbbszámlázás során járulékos szolgáltatásként beépül a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába, így a társaság egyetlen, összetett szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A Héa-irányelv 44. cikkének szabályaival összhangban a társaság által nyújtott flottakezelési szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő adóalany letelepedési helye határozza meg, azaz jól gondoljuk, hogy a társaságnak nem merül fel Magyarországon áfakötelezettsége az úthasználati díj közvetítésével összefüggésben?
2. A társaság az útdíjat saját nevében, de az ügyfelek részére fizeti meg, és azt flottakezelési szolgáltatása keretében továbbszámlázza ügyfelei részére. Helyesen látjuk, hogy az Áfa-tv. 125. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve a 247. § (3) bekezdése alapján a társaság jogosult az útdíjon felszámított áfa visszaigénylésére?
3. A társaság előző pontban említett áfa-visszaigénylési jogosultságát nem befolyásolja, ha az ügyfelek részére kiállított számlákon "flottakezelési szolgáltatás" kerül feltüntetésre (mely magában foglalja a továbbszámlázott úthasználati díjak összegét is), azaz nem szükséges külön utalni a számlán az úthasználati díj áthárítására?
4. Amennyiben mégis szükséges a számlán utalni az útdíj áthárítására, elegendő-e a számlán csupán annak tényét jelezni, hogy a flottakezelési szolgáltatás ellenértéke tartalmazza az úthasználati díjat is, vagy azt külön sorban, konkrét értékkel kell szerepeltetni?
Részlet a válaszból: […]járulékos jellegűnek tekinthető-e, az adott ügylet összes körülményei alapján kell eldönteni. Az Európai Unió Bíróságának a közösségi szinten harmonizált áfa vonatkozásában kimunkált ítélkezési gyakorlata szerint "egyes esetekben több, alakilag különálló olyan szolgáltatást, amelyet külön-külön nyújtanak, és amelyek ennek megfelelően önmagukban adókötelesnek vagy adómentesnek minősülhetnek, egységet képező ügyletnek kell tekinteni abban az esetben, ha e szolgáltatások egymástól nem függetlenek. Egységet képező ügyletnek tekinthető különösen az, amikor az adóalany által teljesített két vagy több művelet, illetve cselekmény annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen osztatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne. Ez az eset áll fenn akkor is, ha egy vagy több szolgáltatás egyetlen fő szolgáltatást alkot, és a további szolgáltatás vagy szolgáltatások egy vagy több, a fő szolgáltatás adójogi sorsát osztó járulékos szolgáltatást képeznek. Különösen valamely szolgáltatást akkor kell járulékosnak tekinteni a fő szolgáltatáshoz képest, ha az nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó fő szolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni (Field Fisher Waterhouse ítélet, C-392/11, EU:C:2012:597, 17. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat)." (A C-42/14. számú Wojskowa-ügyben hozott ítélet 31. pontja.)Álláspontunk szerint az úthasználati díj közvetítésével kapcsolatos szolgáltatás tekintetében elmondható, hogy az kiegészíti a fő tevékenység, azaz a flottakezelési szolgáltatás megvalósulását, továbbá az a feltétel is teljesül, hogy a közvetített szolgáltatás nem önálló célként jelenik meg a társaság ügyfelei számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó fő szolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni, valamint arra, hogy a társaság minél teljesebb körű szolgáltatást tudjon nyújtani az ügyfeleinek.Mindezek alapján egyetértünk véleményével, mely szerint az útdíjszolgáltatás megfelel a melléktevékenységre vonatkozó kritériumoknak, így járulékosan kapcsolódik a társaság által nyújtott fő szolgáltatáshoz, a flottakezelési szolgáltatáshoz, és a Héa-irányelv 78. cikkének b) pontja [az Áfa-tv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja] alapján annak adóalapjába tartozik. Ebből következően az útdíjszolgáltatás osztja a fő szolgáltatás adójogi sorsát, és az útdíjszolgáltatás teljesítési helyét is a flottakezelési szolgáltatás teljesítési helye határozza meg.A Héa-irányelv 44. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalany - aki ilyen minőségében jár el - részére nyújtott szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatást igénybe vevő adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, állandó telephelye, állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Tekintve, hogy a flottakezelési szolgáltatást a Héa-irányelv egyik speciális teljesítésihely-szabálya alá sem lehet besorolni, így arra az általános szabályt megfogalmazó 44. cikk (1) bekezdését alkalmazni kell. Ebből következően az útdíjszolgáltatás a komplex szolgáltatás részeként ott teljesül, ahol a szolgáltatást igénybe vevő adóalany gazdasági céllal letelepedett.Abban az esetben, ha a társaság magyar ügyfeleknek is nyújt flottakezelési szolgáltatást - melynek teljesítési helye a Héa-irányelv 44. cikke [valamint az Áfa-tv. ugyanezen szabályt megfogalmazó 37. § (1) bekezdése alapján] alapján Magyarországon van -, a társaságnak ez esetben sem keletkezik adókötelezettsége Magyarországon, tekintve, hogy a szolgáltatás igénybevétele után a magyar ügyfelek fogják az áfát megfizetni az Áfa-tv. 140. §-ának a) pontja alapján. Mindezek alapján a társaságnak Magyarországon nem kell adóalanyként bejelentkeznie.2. Az Áfa-tv. 247. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjai az alábbi rendelkezést tartalmazzák:"Abban a mértékben, amilyen mértékben a belföldön nem letelepedett adóalany által belföldön beszerzett, importált terméket és belföldön igénybe vett szolgáltatásta) a 121. §-ban felsorolt ügyletek érdekében használják, egyéb módon hasznosítják, illetőlegb) olyan ügyletek érdekében használják, egyéb módon hasznosítják, amelyek esetében a 139-141. §-ok szerint a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője az adófizetésre kötelezett,a belföldön nem letelepedett adóalany jogosult a termék beszerzését, importját és szolgáltatás igénybevételét terhelő előzetesen felszámított adó [120. § a), c) és d) pontjai] visszatéríttetésére. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése rögzíti, hogy az előzetesen felszámított adó levonására vonatkozó rendelkezések közül a 119., 124-128., 153/C. és 153/D. §-okat, valamint a 204. § (2) bekezdését az adó-visszatéríttetési jogra is megfelelően alkalmazni kell.Az Áfa-tv. 124. §-a (2) bekezdésének f) pontja kimondja, hogy a 120. és 121. §-októl függetlenül nem vonható le az úthasználati szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó. Az adólevonási jogot korlátozó ezen rendelkezés alól azonban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5078

2. találat: Szállítmányozási tevékenységgel kapcsolatos áfakérdések

Kérdés: A Költségvetési Levelek 276. számában 4972. sorszámon megjelent kérdéshez a következő kiegészítést tenném. A szállítmányozási tevékenységet végző magyar cég más fuvarozó-cégeket bíz meg az importált termék USA-ból magyarországi megrendelő telephelyére juttatásával. Ezek részben külföldi (EU-s és nem EU-s), részben magyar fuvarozócégek. A külföldi cégek áfa nélkül számlázzák le az általuk elvégzett szállítási tevékenységet, jogszabályra [a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv)] hivatkozva. A konténerek hajóról történő átrakása rendszerint Hamburgban történik, és innen vasúton, illetve közúti szállítással (esetleg logisztikai központot igénybe véve) jut el az importált termék a magyarországi megrendelő telephelyére. A Hamburgból a magyarországi elosztóbázisig vasúton történő szállítást a vasúttársaságok közösségi fuvarnak minősítik, és áfát számítanak fel (nem veszik figyelembe, hogy ez a szállítás termékimporthoz kapcsolódik).
A magyarországi elosztóbázisról a megrendelő telephelyére történő szállítást némely fuvarozócég EU-n belüli szállításnak minősít, és áfát számol fel az általuk kibocsátott számlában, némely magyar fuvarozó pedig áfa felszámítása nélkül (termékimport adóalapjába beépülő járulékos költség) állítják ki számlájukat a magyar szállítmányozócég részére. A hajóraklevélen, a német vámhatározaton és egyéb, a szállítást végigkísérő okmányokon (Master "Bill of Lading") mindenütt szerepel a végső rendeltetési hely, ami az USA telephelye Magyarországon. Ismereteim szerint volt olyan alvállalkozó fuvarozócég, amely év közben változtatta meg a számlázását, ugyanazt a tevékenységet korábban áfamentesen, majd áfa felszámításával számlázza le. Tudomásom van arról is, hogy a terméket importáló magyar cég két különböző szállítmányozócéget is megbíz azonos áru USA-ból Magyarországra történő szállításával (minden körülmény ugyanaz), és az egyik cég a teljes fuvarszakaszt (közösségen kívüli és belüli szakaszt) áfa felszámításával számlázza le, míg az itt említett cég áfamentesen. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatás ellenértéke beépüljön a termék-import adóalapjába, a fuvarozó abban az esetben alkalmazhatja az adómentességet, amennyiben az általa nyújtott szolgáltatás az importált termék adóalapjába az Áfa-tv. 74. §-a és/vagy a 75. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint beépül, valamint a fuvarozó (alvállalkozó) rendelkezik az adómentesség igazolásához szükséges dokumentumokkal.A Héa-irányelvnek a külföldi társaságok által hivatkozott, a kérdésben is említett szabályai (44. és 196. cikkek) a teljesítés helyére és az adófizetésre kötelezett személyére vonatkozó szabályok. Ezen szabályok közül a 44. cikk [Áfa-tv. 37. § (1) bekezdés] természetesen relevanciával bír, ugyanakkor csak azt mutatja meg, hogy az ügylet hol teljesül, és ebből következően melyik ország áfaszabályait kell alkalmazni az ügyletre vonatkozóan. Tekintve, hogy a szolgáltatást igénybe vevő magyar szállítmányozócég magyarországi gazdasági célú letelepedése okán a fuvarozási szolgáltatás Magyarországon teljesül, az ügyletre az Áfa-tv.-t kell alkalmazni.Az Áfa-tv. 93. §-ának (2) bekezdése értelmében [Héa-irányelv 144. cikk: "A tagállamok mentesítik az adó alól a termékimporthoz kapcsolódó olyan szolgáltatások nyújtását, amelyek értéke a 86. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében az adóalap részét képezi."], főszabály szerint a fuvarozók szolgáltatásai adómentes ügyleteknek minősülnek, azonban az adómentesség igazolásához szükséges dokumentumokkal a fuvarozóknak rendelkezniük kell, mivel csak ezek alapján győződhet meg a fuvarozó arról, hogy az általa teljesített ügylet az Áfa-tv. 74. §-a és/vagy a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4991
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Szállítmányozási tevékenységgel kapcsolatos áfakérdések

Kérdés: Egy szállítmányozást végző magyar cég magyarországi megrendelő gazdasági társaság megbízása alapján az USA-ból érkező áru szállítását teljesíti, szervezi a következőképpen. Az áru az USA-ból hajón, konténerekben érkezik Hamburg kikötőjébe, ahol a német vámhatóság által megtörténik az áru vámolása. Tudomásunk szerint az áru szabad forgalomba helyezésének ténye a szállítmányozást megrendelő részére az áfát tájékoztató jelleggel megállapító NAV-határozatban van rögzítve, amelyben az áfa alapja a vámérték, a vám és a közösségi fuvarköltség. Hamburgban a konténerek átrakásra kerülnek az áru tömegének és fizikai adottságának megfelelő szállítóeszközökre (vasút vagy tehergépjárművek), hogy az árut a magyar megrendelő cég magyarországi telephelyére szállítsák. Vasúti szállítás esetén az áru Hamburgból egy magyarországi elosztóbázisra kerül, ahonnan általában egy újabb magyar megbízott fuvarozócég tehergépjárműveken szállítja a konténereket a megrendelő cég telephelyére. A német vámhatározaton szerepel az amerikai feladó cég neve, a kiindulási hely, a megrendelő neve, címe, tehát feltüntetik a magyar megrendelő nevét és címét. A vámhatározaton szerepel továbbá a hajózási társaság neve, az áru értéke (a vámérték alapja) és a 37. rovatban a 42-es kód megjelölése. Az ún. 42-es vámeljárás szerint a tagállamba behozott és ott szabad forgalomba bocsátott áru után a héa-t az adott tagállamban kell megfizetni. Ha már a behozatal időpontjában biztos, hogy az áru egy másik tagállamba lesz továbbítva, úgy a héa-t az áru célállomása szerinti tagállamban kell megfizetni/elszámolni. (Ebben az esetben a magyarországi megrendelő cég feladata.) A szállítmányozó cégnél az áfa meghatározásában figyelembe vett jogszabályok: Áfa-tv. 93. § (2) bekezdés, 74. § (1) bekezdés, 75. § (1) bekezdés b) pont, 75. § (2) bekezdés, 75. § (3) bekezdés. Az előbbi jogszabályi hivatkozások értelmében a szállítmányozó cég magyar megrendelő részére kibocsátott számlája nem tartalmaz felszámított áfát (a végső rendeltetési helyig felmerülő fuvarköltség beépül az adó alapjába). Helyes-e az a gyakorlat, ha a szállítmányozó cég a termékimporthoz kapcsolódóan a magyar megrendelő részére kibocsátott számlában a következők szerepelnek?
Közösségen kívüli szakasz (áfa = 0%)
Közösségen belüli szakasz (áfa = 0%)
Alkalmazott paritás: FOB
Számlán hivatkozás: "A 2007. évi CXXVII. törvény 93. § (2) bekezdése alapján mentes az általános forgalmi adó alól."
Részlet a válaszból: […]teljesített szolgáltatást áfa felszámítása nélkül, amennyiben rendelkezik az adómentesség igazolásához szükséges dokumentumokkal. Mindennek előfeltételét képezi, hogy az áru szabad forgalomba bocsátásáról rendelkező vámhatározatot a vámhatóság közölje az importálóval.Amennyiben a 42-es vámeljárás keretében a terméket Hamburgban szabad forgalomba bocsátották, úgy nincs relevanciája az ellenérték két részre történő megbontásának a számlában, mivel mindkét útszakasz tekintetében a 93. § (2) bekezdése alapján élvezhet adómentességet a szállítmányozó által nyújtott szolgáltatás. A szolgáltatás ellenértékének az USA-tól Hamburgig tartó szakaszra eső része az importáló által megadott információknak megfelelően a vámérték részét képezi, s ekként a 74. § alapján a termékimport adóalapjába tartozik. A 74. § (1) bekezdése kimondja, hogy termék importja esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke.Az Áfa-tv. 75. §-a (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy termék importja esetében az importált termék adóalapjába beletartoznak a járulékos költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel, így különösen: a bizományi vagy egyéb közvetítői költségek, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek, feltéve, hogy azokat a 74. § szerint megállapított érték egyébként nem tartalmazza. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése értelmében, abban az esetben, ha az (1) bekezdés b) pontjában említett első rendeltetési helyen kívül a teljesítéskor ismert olyan további rendeltetési hely is, amely a Közösség területén van, az adó alapját növelik azok a járulékos költségek is, amelyek az utóbb említett rendeltetési helyig merülnek fel. Az Áfa-tv. hivatkozott rendelkezései alapján tehát a termékimport adóalapját növelő tételként tartozik az import adóalapjába[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4972
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Küldemények nemzetközi szállításához kapcsolódó szolgáltatások áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy társaság nemzetközi szállítmányozással, valamint küldemények (csomagok, levelek stb.) nemzetközi kézbesítésével foglalkozik. A?társaság az általa szállított termékek vámkezeléséhez kapcsolódóan különböző szolgáltatásokat is nyújt ügyfelei részére. Néhány szolgáltatás - pl. állat- és növényegészségügyi bizonyítványok beszerzése, közvetett vámjogi képviselet, valamint vámraktározás, árutovábbítás, átmeneti megőrzés alatti vagy exportált termékekhez kapcsolódó szolgáltatások - esetében kérdésként merült fel, hogy mi az ügyfél részére nyújtott szolgáltatás helyes áfakezelése?
Részlet a válaszból: […]elválaszthatatlan részét képezi a főtevékenységnek, illetve segíti annak megvalósulását, vagy adott esetben annak nélkülözhetetlen elemét képezi, vagy termékértékesítés esetében annak használatát olyan mértékben segíti, hogy a nélkül nem is lehetne a terméket rendeltetésszerűen használni.Azt, hogy egy konkrét termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás járulékos jellegűnek tekinthető-e, az adott ügylet összes körülményei alapján kell eldönteni. Az Európai Unió Bíróságának a közösségi szinten harmonizált áfa vonatkozásában kimunkált ítélkezési gyakorlata szerint "egyes esetekben több, alakilag különálló olyan szolgáltatást, amelyet külön-külön nyújtanak, és amelyek ennek megfelelően önmagukban adókötelesnek vagy adómentesnek minősülhetnek, egységet képező ügyletnek kell tekinteni abban az esetben, ha e szolgáltatások egymástól nem függetlenek. Egységet képező ügyletnek tekinthető különösen az, amikor az adóalany által teljesített két vagy több művelet, illetve cselekmény annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen osztatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne. Ez az eset áll fenn akkor is, ha egy vagy több szolgáltatás egyetlen főszolgáltatást alkot, és a további szolgáltatás vagy szolgáltatások egy vagy több, a főszolgáltatás adójogi sorsát osztó járulékos szolgáltatást képeznek (BGZ Leasing ítélet, C-224/11, EU:2013:15, 30. pont). Különösen valamely szolgáltatást akkor kell járulékosnak tekinteni a főszolgáltatáshoz képest, ha az nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni (FieldFisherWaterhouse ítélet, C-392/11, EU:C:2012:597, 17. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat)" [C-41/14 számú Wojskowa-ügyben hozott ítélet 31. pontja].A főszolgáltatás-mellékszolgáltatás megítélésére vonatkozó rendező elvekre figyelemmel az állat- és növényegészségügyi bizonyítványok beszerzésének díja, illetve a közvetett vámjogi képviselet díja az Áfa-tv. 75. §-a (1) bekezdésnek b) pontja alapján a termékimport adóalapjába tartozik, azonban a fent kifejtettekre tekintettel csak abban az esetben, ha a díj összege már az importot terhelő áfa megállapításának időpontjában ismert. Önmagában tehát az a tény, hogy az adott ügyintézés teljesítése nélkül a társaság által nyújtott főszolgáltatás sem lenne teljesíthető, nem alapozza meg a társaság által főszolgáltatásként nyújtott áfamentes vámügyi képviselethez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások díjának adómentes kezelését, figyelemmel arra, hogy a kérdésben írtak szerint a díjak összege az importot terhelő áfa megállapításának időpontjában nem ismert, tehát az importált termék adóalapjába ezen tételek nem épülnek be.Abban az esetben, ha a társaság által az ügyfelére továbbhárított, áfaterhet nem viselő hatósági díj összege az importot terhelő áfa megállapításának időpontjában nem ismert, ezen tételre nem alkalmazható az Áfa-tv. 93. §-ának (2) bekezdése szerinti adómentesség, és azt önálló szolgáltatásként kell megítélni.Önmagában az a tény, hogy a társaság áfaterhet nem viselő hatósági díjat hárít tovább az ügyfélre, nem befolyásolja az ügylet áfakezelését.Tekintettel arra, hogy a termékimporthoz kapcsolódóan nyújtott ügyletekre vonatkozóan nem lehet egy taxatív felsorolást összeállítani, általánosságban elmondható, hogy azon ügylet ellenértéke tartozik járulékos költségként egy adott termékimport adóalapjába, amely a fentebb ismertetett rendező elvek alapján az adott importügylethez járulékosan kapcsolódik, és amely ügylet esetében teljesülnek a 2011/47. Adózási kérdésben foglalt feltételek.A kérdésben nevesített szolgáltatásokkal kapcsolatban az Áfa-tv. alábbi rendelkezései az irányadók:"102. § (1) Mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása - a 85. §-ának (1) bekezdése és a 86. §-ának (1) bekezdése szerint adómentes szolgáltatásnyújtások kivételével - abban az esetben, ha az olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül,a) amely az 54. § alkalmazása alá tartozik;b) amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a Közösség területét, és a Közösség területéről való kiléptetés tényét a kiléptető hatóság igazolja;(2) Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó abban az esetben is, ha a 24. § (2) bekezdése szerint importált termék belső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll.""54. § (1) Az 53. §-tól eltérően, ha a termék a 24. § (1) bekezdése értelmében nincs szabad forgalomban, ésa) vámjogi helyzete a 111. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai szerint alakul, vagyb) a 111. § (1) bekezdésének c) pontjában említett eljárások hatálya alatt áll, vagyc) teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás hatálya alatt áll, vagyd) külső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll,a termék importjának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék a) pontban említett vámjogi helyzete megszűnik, a b)-d) pontokban említett esetekben pedig, ahol a termék az ott meghatározott eljárások hatálya alól kikerül.(2) Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó abban az esetben is, ha a 24. § (2) bekezdése szerint importált termék belső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll.""111. § (1)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4606
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,