Védőnői feladatellátás átvételével kapcsolatos számlázási probléma

Kérdés: Önkormányzat intézménye vagyunk, áfakörbe tartozunk 2-es adószámmal, az ingatlanok bérbeadása tekintetében nem éltünk az adókötelessé tételi lehetőséggel. Az érintett kórházzal együttműködési, használati és üzemeltetési szerződésünk van, mely alapján ingyenes az ingatlan és ingó dolgok használata, ugyanakkor az üzemeltetés költségeit (áram, gáz, víz, szemétszállítás) továbbszámlázzuk, illetve most a takarítás költségét is tovább kell számlázni, melyet megbízási jogviszonyban látunk el. Áfa szempontjából fő problémánk, hogy eldöntsük, a fentiek alapján ezzel a szerződéssel bérbeadás valósul-e meg. Eddig mi az energiaszámlákat továbbszámláztuk azzal az áfatartalommal, mellyel kaptuk. Ezt jól tettük? Mert ha megvalósul a bérleti jogviszony fogalma, akkor viszont a számlákat adómentesen kellett volna kiállítani, ha jól értelmezzük.
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint az önkormányzat és a kórház között ingatlanhasználati megállapodás van. Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja szerint bérbeadás, -vétel a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Vámtartozás részét képező importáfára vonatkozó adólevonási jog

Kérdés: Az alábbi, fuvarozókat, illetve címzetteket (raktározókat) terhelő importáfaköltség átterhelés, átszámlázás útján történő érvényesíthetősége, továbbá a termékek tulajdonosainak adólevonási joga kapcsán merültek fel az alábbi kérdések. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet (UVK) 233. cikkének (3) bekezdése elsődleges kötelezettként a fuvarozók, illetve másodlagos kötelezettként a címzettek esetében is előírja az áruk vám elé állításáért való felelősséget. A vám elé állítás elmaradása esetében az UVK 79. cikke alapján ilyen esetekben behozatali vámtartozás keletkezik. A kötelezettséget nem teljesítő, jelen esetben a fuvarozó és a címzett adósnak minősül, a vámhatóság megállapítja a vámot, importáfát és ezekkel egyetemben a vámbírságot is. A fuvaros vagy a címzett a hivatkozott kötelezettség megszegése esetében megfizeti az importáfát. Az importáfa levonása kapcsán azonban tartalmi és formai feltételt is megállapít az Áfa-tv. A fuvarozók/címzettek (jellemzően raktárosok) által a nyújtott szolgáltatás járulékos költségeként továbbszámlázott importáfa levonásba helyezhető-e a tulajdonosi oldalon?
Részlet a válaszából: […] ...uniós áruknak az Unió vámterületére való bejuttatásával, vámfelügyelet alóli elvonásával, vagy ezen áruknak azon a területen való szállításával, feldolgozásával, tárolásával, átmeneti megőrzésével, ideiglenes behozatalával vagy az azokról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Utazási kedvezmények

Kérdés: Szeretnék iránymutatást kérni a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 38/2024. (II. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásával összefüggésben. Jogosult-e a kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott kedvezményű utazásra a 7. § (1) bekezdésének a) pontja alapján:
1. a kulturális ágazatba tartozó önkormányzati költségvetési szerv alkalmazottja, aki jogszabályi kötelező rendelkezés alapján közalkalmazotti jogviszonyból az Mt. hatálya alá került 2020. november 1. napjától?
2. a kulturális ágazatba tartozó önkormányzati költségvetési szerv fizikai alkalmazottként (takarító) munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója?
3. az önkormányzat által fizikai alkalmazottként (takarító, közterület-gondozó) munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó?
4. az önkormányzat által munkaviszonyban, konyhai kisegítő munkakörben foglalkoztatott dolgozó?
5. a főállású polgármester?
Részlet a válaszából: […] Az Ukr. 7. §-a szól a foglalkoztatási jogviszonyra tekintettel biztosított utazási kedvezményekről. A rendelet 1. mellékletében meghatározott kedvezményű utazásra jogosult:„a) a költségvetési szervek és intézmények – beleértve az önkormányzati költségvetésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Térítés nélkül átvett eszközök számviteli elszámolása

Kérdés: Óvodánk magánszemélytől ajándék felajánlásaként tárgyi eszközöket (tablet, laptop, legó, fejlesztő játék) kapott. Megírták az átvételi igazolást. Az ajándékozó csatolta is a nevére szóló számlákat a dokumentumhoz, melyen bruttó értékben tüntette fel az eszközök értékét. Hogy lenne szabályos az eszközök rögzítése a tárgyieszköz-nyilvántartóban? A dokumentum alapján általa megállapított értékben, ami a bruttó árat tartalmazza, az átadó nevére szóló számlán szereplő nettó értékben, vagy térítésmentes átvétel miatt 0-s értékben? A szállítási költség ebben az esetben a bekerülési érték részét képezi?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli politikában kell szabályozni. Térítés nélkül átvett eszköz esetében tehát nincs nettó vagy bruttó érték, valamint a szállítási költség sem vehető figyelembe. Ez utóbbi az idegen vállalkozó által előállított eszközök esetén része a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Bérbe adott ingatlan rezsijének továbbszámlázása

Kérdés: Védőnő által használt ingatlannal kapcsolatban felmerült költségek számlázásában kérem szakmai állásfoglalásukat. Önkormányzatunk áfakörös, egyéb ingatlanok bérbeadása tekintetében éltünk az adókötelessé tételi lehetőséggel. A kórház a megállapodás (nem bérleti szerződés) értelmében közüzemi és további dologi kiadások megtérítésére vállalt kötelezettséget. Továbbszámlázni kívánt kiadások: áram-, víz-, gázdíj, mobilinternet és telefondíj, veszélyeshulladék-szállítás, kémény- és tűzoltókészülék ellenőrzési díja, számítástechnikai szolgáltatás díja, biztosítások díja, takarítónő (önkormányzati dolgozó) időarányos munkadíja. Helyes-e, ha ezeket a tételeket a szolgáltatókkal kötött szerződések, illetve a kapott számlák áfatartalmának (27%, 5%, mentes) megfelelően számlázzuk tovább? A takarítónő bérköltségének időarányos részét is térítené a kórház. Milyen jogcímen, milyen rovaton szerepeltethető a megtérített bér mint bevétel? Ezt ki kell-e számlázni? Ha igen, milyen áfatartalommal? A törzskönyvi nyilvántartásban, ehhez kapcsolódóan szükséges-e az adóalanyisággal összefüggésben TEÁOR-kódot felvenni?
Részlet a válaszából: […] ...27%-os áfamértékkel.Azok a költségek, amelyek a védőnői feladatellátással kapcsolatosak, pl. telefon, internet, veszélyeshulladék-elszállítás számítástechnikai szolgáltatás díja, továbbszámlázásként kerülnek kiszámlázásra szintén 27%-os áfatartalommal....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Vevőkkel szembeni követelés

Kérdés: Egy számlát önkormányzatunk az Áfa-tv. rendelkezései alapján folyamatos teljesítéssel állított ki 2024. év elején a vevő részére. A számlában leszámlázott szolgáltatás teljes egészében a 2023. évet érintette. A folyamatos teljesítés szabályai szerint a számlán szereplő teljesítés dátuma és a tényleges teljesítés dátuma eltér egymástól, a kiállított számlán szereplő minden dátum már 2024. évi, de a számlán a megjegyzésben feltüntettük a tényleges teljesítés dátumát. A 2023. évi éves költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos egyes kérdésekről kiadott pénzügyminisztériumi tájékoztató a számlák év végi kezelése pontban is csak a folyamatos teljesítésű, 2024. évben érkezett, 2023. évi számlák könyveléséről ad tájékoztatást, a vevői számlákról nem esik szó, ezért szeretnénk állásfoglalásukat kérni, hogy a tárgyban szereplő vevői számlát kell-e szerepeltetnünk következő évi követelésként a 2023. évi mérlegünkben? (Ez a kérdés amiatt is aktuális, mert a vevő szerepeltette ezt a számlát a 2023. évi mérlegében, és meg is küldte az egyenlegközlőt részünkre.)
Részlet a válaszából: […] ...szembeni követelések kimutatásának alapbizonylata a teljesítésről kiállított és a vevő által elismert számla. Teljesítés alatt a szállítási szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítést kell érteni.Év végén, a mérleg összeállítását megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Önkormányzati kerékbilincs

Kérdés: Önkormányzatunk az 55/2009. (X. 16.) IRM rendelet alapján a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására és a felmerült költségekre vonatkozóan számlát állít ki a kerékbilincs fel- és leszereléséről, a gépjárművek szállításáról, továbbá tárolásáról. A jogszabály mellékletében meghatározott költségek (a 6. pont alapján) nettó összegek, ezeket milyen áfakulccsal kell számláznunk? Közhatalmi tevékenységnek minősülnek? Milyen rovatra kell ezeket a bevételeket könyvelnünk?
Részlet a válaszából: […] ...az 55/2009. IRM rendelet határozza meg. A kerékbilincs használata, illetve a jármű IRM rendelet hatálya alá tartozó esetekben történő elszállítása egy szankcionális jellegű, a közterület-felügyelet által alkalmazható eljárás, amely az Áfa-tv. 7. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Vélelmezett értékesítőre vonatkozó szabályok alkalmazhatósága

Kérdés:

Egy társaság fő üzleti tevékenysége ajándéktárgyak összeszerelése és értékesítése. Az értékesítés magánszemély vásárlók és adóalanyok részére egyaránt történik. A társaság Magyarországon munkavállalókat foglalkoztat, gazdasági tevékenységét egy általa bérelt magyarországi raktárépületben és a hozzá tartozó irodahelyiségben folytatja. E tevékenység keretében a társaság elkészíti (legyártja) a későbbiekben értékesített termékeket. Az ajándéktárgyakat Kínából és Dél-Koreából importált alapanyagok felhasználásával a társaság alkalmazottai készítik el, szükség esetén raktározzák azokat. Az elkészült késztermékeket kiszállítják a megrendelőknek. A társaság nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió más tagállamaiban letelepedett adóalany és magánszemély vevők részére is folytat értékesítést. A kiszállítást a társaság által megbízott magyar adóalany vállalkozók végzik. A társaság a kapcsolódó adminisztrációs terhek könnyítése érdekében nem kíván külön áfaregisztrációkat létrehozni azon tagállamokban, amelyekben magánszemélyek felé végez értékesítést, így a közösségi távértékesítései kapcsán az ún. egyablakos rendszeren keresztül tervezi a vonatkozó adminisztratív és adókötelezettségeinek rendezését. A jövőben a társaság – informatikai és technikai megfontolásokból – a kanadai kapcsolt vállalkozásának honlapján működő e-kereskedelmi felületen ("webshop") keresztül tervezi termékeit értékesíteni. A kanadai kapcsolt vállalkozás a webshop működtetése érdekében egy külső (kanadai) szolgáltatóval kötött szerződést, amely alapján a szolgáltató biztosítja azt a szoftveres hátteret, amely segítségével a saját honlapon működő webshop egyszerűen létrehozható, a kanadai kapcsolt vállalkozás honlapjába integrálható. A webshop tehát a kanadai kapcsolt vállalkozás honlapján keresztül lesz elérhető, ugyanakkor a szolgáltató szoftvere biztosítani fogja (ún. "hosted service" keretében), hogy azon a vásárlók képesek legyenek a termékeket megrendelni és kifizetni. A termékek jellemzőit, így különösen azok árát illetően a társaság és a kanadai kapcsolt vállalkozás dönthet majd. A szolgáltatóval kötött szerződéses feltételek alapján a társaságok igény szerint egyéb kapcsolódó bővítményeket, funkciókat is vásárolhatnak a honlapjukon működő webshophoz (pl. ilyen – vásárlásösztönzési célból – a kuponnal való fizetés lehetővé tétele, kimutatások, marketingeszközök megrendelése). A szolgáltató díjszabása alapján a kanadai kapcsolt vállalkozás a webshop működtetésével kapcsolatban havi díjat, valamint az adott időszaki tranzakciók mértéke után arányos díjat köteles fizetni. A díjakat a kanadai társaság – a rá eső rész mértékéig – a társaságra fogja terhelni, így a webshop üzemeltetésének anyagi terheit közösen viselik. A szolgáltatóval kötött megállapodás szövegezése alapján a megrendelő (a kanadai kapcsolt vállalkozás) mint bolttulajdonos ("store owner") lesz definiálva.
A fentiekkel kapcsolatban, a vonatkozó uniós és magyar áfaszabályok értelmében platformnak minősülhet-e
a) a kanadai kapcsolt vállalkozás honlapja a társaság vonatkozásában, illetve
b) a külső (kanadai) szolgáltató, mint a webshop technikai üzemeltetője, a kanadai kapcsolt vállalkozás vonatkozásában,
és a platformokra vonatkozó áfaszabályokat, elsődlegesen az Áfa-tv. 12/C. § (2) bekezdését kell-e esetükben alkalmazni?

Részlet a válaszából: […] A rendelkezésre bocsátott információk alapján a társaság a Közösség más tagállamaiban és Magyarországon egyaránt letelepedett adóalany, amely termékeket értékesít, és közösségi távértékesítései kapcsán a vonatkozó adminisztratív és adókötelezettségeit az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Személyszállítási szolgáltatás

Kérdés: Osztrák szolgáltató állított ki számlát az önkormányzati hivatal (általános szabályok szerinti adózó adóalany) részére személyszállításról. Gyerekeket szállított a busz külföldi sportversenyre egy magyarországi városból, egy másik magyar várost megjelölve a számlán megállási helyként, egy horvát településre, majd a következő napon visszahozta a busz a csapatot, ugyanezen megállási hely érintésével az indulási helyre Magyarországra. A számláján az osztrák szolgáltató megbontotta a belföldi és a külföldi személyszállítást, a belföldinél nulla összeget szerepeltetve, mind a nettó, mind a 10%-os áfa összegénél. A külföldi szállításnál a nettó összeget szerepeltette, 0 forintos áfával. A hivatalnak keletkezik áfabevallási és -befizetési kötelezettsége ebben az esetben a személyszállítási szolgáltatás igénybevétele után?
Részlet a válaszából: […] ...szállításakor a teljesítés helye az az útvonal, amelyet ténylegesen megtesznek. Mentes az adó alól a személyszállítás akkor, ha az indulás vagy érkezés helye vagy mindkettő külföldre esik.Ha a személyszállításkor nem a teljes útszakasz esik belföldre, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Támogatás elszámolása

Kérdés: Az egyik szállítási vállalkozó felajánlott az önkormányzatnak a mezőőri gépjárműbe történő tankolási lehetőséget saját költségén annál a benzinkútnál, ahol ő tankol heti egy alkalommal. Ehhez nincs határozott végső dátum megállapítva, addig érvényes, amíg vissza nem vonja. Erre az önkormányzat megállapodást köt vele. Milyen bizonylatok szükségesek az önkormányzatnak ennek elszámolására, illetve hogy az üzemanyag-elszámolás is rendben legyen? Elegendő, ha az önkormányzat részére megküldik a tankolásokról a gyűjtőszámlát, kitakarva a saját tankolásukat? Szerepelnie kell az önkormányzati gépjármű rendszámának a számlán, illetve hogyan tudjuk igazolni, hogy ebbe a gépkocsiba történt a tankolás, ha nem szerepel a rendszám rajta? Ez alapján a tankolás beállítható az üzemanyag-elszámolásba, hogy a fogyasztás is helyesen kerüljön kimutatásra? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége az önkormányzatnak a támogatással kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján az önkormányzat köteles meghatározni a gépjárművek igénybevételével és használatával kapcsolatos intézményen belüli szabályokat, így az üzemanyag-felhasználás ellenőrzésére, elszámolására vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
1
2
3
31