4 találat a megadott szállítás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]járulékos jellegűnek tekinthető-e, az adott ügylet összes körülményei alapján kell eldönteni. Az Európai Unió Bíróságának a közösségi szinten harmonizált áfa vonatkozásában kimunkált ítélkezési gyakorlata szerint "egyes esetekben több, alakilag különálló olyan szolgáltatást, amelyet külön-külön nyújtanak, és amelyek ennek megfelelően önmagukban adókötelesnek vagy adómentesnek minősülhetnek, egységet képező ügyletnek kell tekinteni abban az esetben, ha e szolgáltatások egymástól nem függetlenek. Egységet képező ügyletnek tekinthető különösen az, amikor az adóalany által teljesített két vagy több művelet, illetve cselekmény annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen osztatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne. Ez az eset áll fenn akkor is, ha egy vagy több szolgáltatás egyetlen fő szolgáltatást alkot, és a további szolgáltatás vagy szolgáltatások egy vagy több, a fő szolgáltatás adójogi sorsát osztó járulékos szolgáltatást képeznek. Különösen valamely szolgáltatást akkor kell járulékosnak tekinteni a fő szolgáltatáshoz képest, ha az nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó fő szolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni (Field Fisher Waterhouse ítélet, C-392/11, EU:C:2012:597, 17. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat)." (A C-42/14. számú Wojskowa-ügyben hozott ítélet 31. pontja.)Álláspontunk szerint az úthasználati díj közvetítésével kapcsolatos szolgáltatás tekintetében elmondható, hogy az kiegészíti a fő tevékenység, azaz a flottakezelési szolgáltatás megvalósulását, továbbá az a feltétel is teljesül, hogy a közvetített szolgáltatás nem önálló célként jelenik meg a társaság ügyfelei számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó fő szolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni, valamint arra, hogy a társaság minél teljesebb körű szolgáltatást tudjon nyújtani az ügyfeleinek.Mindezek alapján egyetértünk véleményével, mely szerint az útdíjszolgáltatás megfelel a melléktevékenységre vonatkozó kritériumoknak, így járulékosan kapcsolódik a társaság által nyújtott fő szolgáltatáshoz, a flottakezelési szolgáltatáshoz, és a Héa-irányelv 78. cikkének b) pontja [az Áfa-tv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja] alapján annak adóalapjába tartozik. Ebből következően az útdíjszolgáltatás osztja a fő szolgáltatás adójogi sorsát, és az útdíjszolgáltatás teljesítési helyét is a flottakezelési szolgáltatás teljesítési helye határozza meg.A Héa-irányelv 44. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalany - aki ilyen minőségében jár el - részére nyújtott szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatást igénybe vevő adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, állandó telephelye, állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Tekintve, hogy a flottakezelési szolgáltatást a Héa-irányelv egyik speciális teljesítésihely-szabálya alá sem lehet besorolni, így arra az általános szabályt megfogalmazó 44. cikk (1) bekezdését alkalmazni kell. Ebből következően az útdíjszolgáltatás a komplex szolgáltatás részeként ott teljesül, ahol a szolgáltatást igénybe vevő adóalany gazdasági céllal letelepedett.Abban az esetben, ha a társaság magyar ügyfeleknek is nyújt flottakezelési szolgáltatást - melynek teljesítési helye a Héa-irányelv 44. cikke [valamint az Áfa-tv. ugyanezen szabályt megfogalmazó 37. § (1) bekezdése alapján] alapján Magyarországon van -, a társaságnak ez esetben sem keletkezik adókötelezettsége Magyarországon, tekintve, hogy a szolgáltatás igénybevétele után a magyar ügyfelek fogják az áfát megfizetni az Áfa-tv. 140. §-ának a) pontja alapján. Mindezek alapján a társaságnak Magyarországon nem kell adóalanyként bejelentkeznie.2. Az Áfa-tv. 247. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjai az alábbi rendelkezést tartalmazzák:"Abban a mértékben, amilyen mértékben a belföldön nem letelepedett adóalany által belföldön beszerzett, importált terméket és belföldön igénybe vett szolgáltatásta) a 121. §-ban felsorolt ügyletek érdekében használják, egyéb módon hasznosítják, illetőlegb) olyan ügyletek érdekében használják, egyéb módon hasznosítják, amelyek esetében a 139-141. §-ok szerint a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője az adófizetésre kötelezett,a belföldön nem letelepedett adóalany jogosult a termék beszerzését, importját és szolgáltatás igénybevételét terhelő előzetesen felszámított adó [120. § a), c) és d) pontjai] visszatéríttetésére. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése rögzíti, hogy az előzetesen felszámított adó levonására vonatkozó rendelkezések közül a 119., 124-128., 153/C. és 153/D. §-okat, valamint a 204. § (2) bekezdését az adó-visszatéríttetési jogra is megfelelően alkalmazni kell.Az Áfa-tv. 124. §-a (2) bekezdésének f) pontja kimondja, hogy a 120. és 121. §-októl függetlenül nem vonható le az úthasználati szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó. Az adólevonási jogot korlátozó ezen rendelkezés alól azonban[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szolgáltatás ellenértéke beépüljön a termék-import adóalapjába, a fuvarozó abban az esetben alkalmazhatja az adómentességet, amennyiben az általa nyújtott szolgáltatás az importált termék adóalapjába az Áfa-tv. 74. §-a és/vagy a 75. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint beépül, valamint a fuvarozó (alvállalkozó) rendelkezik az adómentesség igazolásához szükséges dokumentumokkal.A Héa-irányelvnek a külföldi társaságok által hivatkozott, a kérdésben is említett szabályai (44. és 196. cikkek) a teljesítés helyére és az adófizetésre kötelezett személyére vonatkozó szabályok. Ezen szabályok közül a 44. cikk [Áfa-tv. 37. § (1) bekezdés] természetesen relevanciával bír, ugyanakkor csak azt mutatja meg, hogy az ügylet hol teljesül, és ebből következően melyik ország áfaszabályait kell alkalmazni az ügyletre vonatkozóan. Tekintve, hogy a szolgáltatást igénybe vevő magyar szállítmányozócég magyarországi gazdasági célú letelepedése okán a fuvarozási szolgáltatás Magyarországon teljesül, az ügyletre az Áfa-tv.-t kell alkalmazni.Az Áfa-tv. 93. §-ának (2) bekezdése értelmében [Héa-irányelv 144. cikk: "A tagállamok mentesítik az adó alól a termékimporthoz kapcsolódó olyan szolgáltatások nyújtását, amelyek értéke a 86. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében az adóalap részét képezi."], főszabály szerint a fuvarozók szolgáltatásai adómentes ügyleteknek minősülnek, azonban az adómentesség igazolásához szükséges dokumentumokkal a fuvarozóknak rendelkezniük kell, mivel csak ezek alapján győződhet meg a fuvarozó arról, hogy az általa teljesített ügylet az Áfa-tv. 74. §-a és/vagy a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]teljesített szolgáltatást áfa felszámítása nélkül, amennyiben rendelkezik az adómentesség igazolásához szükséges dokumentumokkal. Mindennek előfeltételét képezi, hogy az áru szabad forgalomba bocsátásáról rendelkező vámhatározatot a vámhatóság közölje az importálóval.Amennyiben a 42-es vámeljárás keretében a terméket Hamburgban szabad forgalomba bocsátották, úgy nincs relevanciája az ellenérték két részre történő megbontásának a számlában, mivel mindkét útszakasz tekintetében a 93. § (2) bekezdése alapján élvezhet adómentességet a szállítmányozó által nyújtott szolgáltatás. A szolgáltatás ellenértékének az USA-tól Hamburgig tartó szakaszra eső része az importáló által megadott információknak megfelelően a vámérték részét képezi, s ekként a 74. § alapján a termékimport adóalapjába tartozik. A 74. § (1) bekezdése kimondja, hogy termék importja esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke.Az Áfa-tv. 75. §-a (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy termék importja esetében az importált termék adóalapjába beletartoznak a járulékos költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel, így különösen: a bizományi vagy egyéb közvetítői költségek, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek, feltéve, hogy azokat a 74. § szerint megállapított érték egyébként nem tartalmazza. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése értelmében, abban az esetben, ha az (1) bekezdés b) pontjában említett első rendeltetési helyen kívül a teljesítéskor ismert olyan további rendeltetési hely is, amely a Közösség területén van, az adó alapját növelik azok a járulékos költségek is, amelyek az utóbb említett rendeltetési helyig merülnek fel. Az Áfa-tv. hivatkozott rendelkezései alapján tehát a termékimport adóalapját növelő tételként tartozik az import adóalapjába[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]elválaszthatatlan részét képezi a főtevékenységnek, illetve segíti annak megvalósulását, vagy adott esetben annak nélkülözhetetlen elemét képezi, vagy termékértékesítés esetében annak használatát olyan mértékben segíti, hogy a nélkül nem is lehetne a terméket rendeltetésszerűen használni.Azt, hogy egy konkrét termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás járulékos jellegűnek tekinthető-e, az adott ügylet összes körülményei alapján kell eldönteni. Az Európai Unió Bíróságának a közösségi szinten harmonizált áfa vonatkozásában kimunkált ítélkezési gyakorlata szerint "egyes esetekben több, alakilag különálló olyan szolgáltatást, amelyet külön-külön nyújtanak, és amelyek ennek megfelelően önmagukban adókötelesnek vagy adómentesnek minősülhetnek, egységet képező ügyletnek kell tekinteni abban az esetben, ha e szolgáltatások egymástól nem függetlenek. Egységet képező ügyletnek tekinthető különösen az, amikor az adóalany által teljesített két vagy több művelet, illetve cselekmény annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen osztatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne. Ez az eset áll fenn akkor is, ha egy vagy több szolgáltatás egyetlen főszolgáltatást alkot, és a további szolgáltatás vagy szolgáltatások egy vagy több, a főszolgáltatás adójogi sorsát osztó járulékos szolgáltatást képeznek (BGZ Leasing ítélet, C-224/11, EU:2013:15, 30. pont). Különösen valamely szolgáltatást akkor kell járulékosnak tekinteni a főszolgáltatáshoz képest, ha az nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni (FieldFisherWaterhouse ítélet, C-392/11, EU:C:2012:597, 17. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat)" [C-41/14 számú Wojskowa-ügyben hozott ítélet 31. pontja].A főszolgáltatás-mellékszolgáltatás megítélésére vonatkozó rendező elvekre figyelemmel az állat- és növényegészségügyi bizonyítványok beszerzésének díja, illetve a közvetett vámjogi képviselet díja az Áfa-tv. 75. §-a (1) bekezdésnek b) pontja alapján a termékimport adóalapjába tartozik, azonban a fent kifejtettekre tekintettel csak abban az esetben, ha a díj összege már az importot terhelő áfa megállapításának időpontjában ismert. Önmagában tehát az a tény, hogy az adott ügyintézés teljesítése nélkül a társaság által nyújtott főszolgáltatás sem lenne teljesíthető, nem alapozza meg a társaság által főszolgáltatásként nyújtott áfamentes vámügyi képviselethez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások díjának adómentes kezelését, figyelemmel arra, hogy a kérdésben írtak szerint a díjak összege az importot terhelő áfa megállapításának időpontjában nem ismert, tehát az importált termék adóalapjába ezen tételek nem épülnek be.Abban az esetben, ha a társaság által az ügyfelére továbbhárított, áfaterhet nem viselő hatósági díj összege az importot terhelő áfa megállapításának időpontjában nem ismert, ezen tételre nem alkalmazható az Áfa-tv. 93. §-ának (2) bekezdése szerinti adómentesség, és azt önálló szolgáltatásként kell megítélni.Önmagában az a tény, hogy a társaság áfaterhet nem viselő hatósági díjat hárít tovább az ügyfélre, nem befolyásolja az ügylet áfakezelését.Tekintettel arra, hogy a termékimporthoz kapcsolódóan nyújtott ügyletekre vonatkozóan nem lehet egy taxatív felsorolást összeállítani, általánosságban elmondható, hogy azon ügylet ellenértéke tartozik járulékos költségként egy adott termékimport adóalapjába, amely a fentebb ismertetett rendező elvek alapján az adott importügylethez járulékosan kapcsolódik, és amely ügylet esetében teljesülnek a 2011/47. Adózási kérdésben foglalt feltételek.A kérdésben nevesített szolgáltatásokkal kapcsolatban az Áfa-tv. alábbi rendelkezései az irányadók:"102. § (1) Mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása - a 85. §-ának (1) bekezdése és a 86. §-ának (1) bekezdése szerint adómentes szolgáltatásnyújtások kivételével - abban az esetben, ha az olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül,a) amely az 54. § alkalmazása alá tartozik;b) amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a Közösség területét, és a Közösség területéről való kiléptetés tényét a kiléptető hatóság igazolja;(2) Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó abban az esetben is, ha a 24. § (2) bekezdése szerint importált termék belső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll.""54. § (1) Az 53. §-tól eltérően, ha a termék a 24. § (1) bekezdése értelmében nincs szabad forgalomban, ésa) vámjogi helyzete a 111. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai szerint alakul, vagyb) a 111. § (1) bekezdésének c) pontjában említett eljárások hatálya alatt áll, vagyc) teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás hatálya alatt áll, vagyd) külső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll,a termék importjának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék a) pontban említett vámjogi helyzete megszűnik, a b)-d) pontokban említett esetekben pedig, ahol a termék az ott meghatározott eljárások hatálya alól kikerül.(2) Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó abban az esetben is, ha a 24. § (2) bekezdése szerint importált termék belső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll.""111. § (1)[…] részlet vége a válaszból.