3170 talált állásfoglalás a számla kifejezésre

Kérdés:

Önkormányzatunk lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az adókötelessé tételt választotta. 2020-ban az önkormányzat megnyert egy gazdaságfejlesztési pályázatot, de a feltétele az volt a bruttó támogatásnak, hogy bevétel keletkezzen, de áfás bevétel nem keletkezhet, mert a projekt áfáját vissza kell fizetni. A program kapcsán 7 db beépítetlen terület átadásra került az önkormányzattól a polgármesteri hivatalnak üzemeltetésre. A 2 intézmény között egy térítésmentes üzemeltetési megállapodás született. A hivatal mentes a bérbeadás miatt. Ezekhez az ingatlanokhoz 2020-ban készült egy megállapodás, hogy a használatba adó (hivatal) éves díj ellenében használati díjat szed be a használatba vevőktől (ügyfelektől). Ezzel párhuzamosan egy adásvételi előszerződést megkötöttek az önkormányzat és a vevők között (ezek a személyek azok, akik használati díjat fizetnek a hivatalnak). Az előszerződésben foglaltak a következők: a szerződő felek kötelezettséget vállalnak, az 5 éves fenntartási időszak lezárását követő 30 napon belül adásvételi szerződést kötnek, pl. 4.000.000 Ft + áfa vételár (ezt alátámasztja egy ingatlanvagyon-értékelési szakvélemény, melyben az ingatlanok várható forgalmi értéke 5 év elteltét követően került megállapításra). A vételárba a polgármesteri hivatallal kötött használati szerződés alapján fizetett teljes használati díj beszámításra kerül. Az önkormányzat minden nyilatkozatot kiad, hogy a vevő gazdasági tevékenységet folytasson, épületet emeljen, utat építsen, a közműveket saját költségére megvalósítsa. A 7 db ingatlanból 6 ingatlan beépítetlen terület, a HÉSZ és a Mép-tv. 16 §-ának 27. pontja alapján ezek építési telkek, illetve 1 beépített ingatlan, mivel egy műhelyépületet emeltek, és a használati engedély dátuma 2023. 12. hó. Az 5 év alatt pl. összesen 1.500.000 Ft üzemeltetési díjat a polgármesteri hivatal megkapott egy ügyféltől. A fenntartási időszak hivatalos lezárása ezután következik, így az értékesítés miatt a számlát hogyan állítjuk ki helyesen az önkormányzatnál? A 6 db telek 27% áfával kerül értékesítésre (példám alapján 4.000.000 Ft + áfa)? A beépített ingatlan esetében mentesen számlázunk? Hogyan számítjuk bele az önkormányzat ingatlanértékesítése során a vételárba a hivatalnak megfizetett használati díjat? A számlán csökkentő tételként szerepeltethetjük-e, ha igen, akkor milyen áfakulccsal és mire hivatkozva? Ha nem, akkor a számlát 4.000.000 + áfa összeggel állítjuk ki és könyveljük le, de a használati díjat hogyan kell beleszámítani és lekönyvelni?

Kérdés:

Az önkormányzat és egy magánszemély között csereszerződés jött létre építési telek vonatkozásában. A szerződésben kölcsönösen 2 millió forintot állapítottak meg és fogadtak el forgalmi értéknek. Rögzítették továbbá, hogy értékkülönbözet nem keletkezett, így egymásnak értékkülönbözetet nem kell megfizetni. Hogyan kell helyesen ezt az ügyletet a főkönyvi könyvelésben lekönyvelni, számlázni? Hogyan kell áfa szempontjából kezelni? Kell-e illetéket fizetni? Az általános forgalmi adó kérdésére nem tértek ki a szerződésben, nem is fizette meg az önkormányzat felé a magánszemély. Hogyan lehet ezt utólag orvosolni?

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szervként 2026 szeptemberétől az egyik általunk fenntartott iskola konyhai berendezéseinek használatáért használati díjat kíván számlázni az önkormányzat részére. Kérjük szíves szakmai állásfoglalásukat a fenti ügylet általános forgalmi adó szempontjából történő megítélésével kapcsolatban. Tájékoztatásul jelezzük, hogy intézményünk és az önkormányzat között a közüzemi költségek vonatkozásában költségmegosztási megállapodás van hatályban. Továbbá a konyhai berendezéseket intézményünk szerezte be, amelyek beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát levonásba nem helyeztünk.

Kérdés: Helyesen járna-e el a költségvetési intézmény, ha eredménykötelemre hivatkozva vállalkozási szerződést kötne magánszeméllyel (adóazonosító jellel rendelkezik) alkalomszerű tevékenység ellátására, például műtárgymásolat készítése fénykép, illetve gyűjteményi tárgy alapján, vagy műtárgy restaurálása, vagy demonstrációs tárgyak installálása esetén? Kifizetéskor a jogviszonyt megbízási jogviszonyként kezelné, a díjat a bérkeret terhére számolná el. A bruttó megbízási díjból adóelőleg és társadalombiztosítási járulék levonására kerülne sor.

Kérdés: Intézményünk a nagy melegre való tekintettel egy szervezeti egységének védőitalt vásárol. A számlán szerepel az 50 forintos visszaváltási díj is. Ezt milyen rovatra kell tenni? Szükséges-e a visszaváltási díjat valamilyen belső szabályozásban rendezni, milyen tekintetben?

Kérdés: A víziközmű-szolgáltató az elmúlt időszakban számtalan helytelen összegű számlát állított ki, amit rövid időn belül sztornózott is, majd kiállította a helyes számlát. A legutóbbi esetben egy kistelepülésen 210 db téves számlát állított ki egy hónap alatt, melyeket egyenként elektronikus úton küldött meg, majd kiállította a sztornószámlákat, melyeket szintén egyenként, külön elektronikusan küldött meg. A szolgáltató telefonon megkereste az önkormányzatot, és tájékoztatta arról, hogy a számlák hibásak, ne is nyomtassuk ki, mert mindegyikhez sztornószámla tartozik. Kell-e könyvelni, illetve van-e könyvelési tétele a fent említett 210 db téves számlának, helyes-e, ha az önkormányzat nem jeleníti meg a könyveiben?

Kérdés: Az Ávr. 59. §-a (5) bekezdésének a) pontja alapján nem kell utalványozni a B402, B406 rovatain elszámolandó költségvetési bevételeket. Szabálytalanságot követünk-e el, ha ezek a tételek is utalványozásra kerülnek? A kincstári ellenőrzés ezt hibaként tárta fel.

Kérdés:

Egyik költségvetési intézményünk részére egy egyéni vállalkozó, ügyvéd, jogi szolgáltatásokat végez évek óta, havonta adómentesen számlát állít ki az intézmény részére. Június végén szóban a tudomásunkra jutott, hogy meghalt. 
1. Hogyan jár el intézményünk helyesen ebben az esetben? Nyilván az intézmény kiállítja a teljesítésigazolást. 
2. Befogadhat-e bármilyen számlát, ha kiállítja valaki részükről?
3. Kifizethető-e ez a számla, vagy várni kell a hagyatéki végzésre ebben az esetben is? 
4. A szerződés automatikusan megszűnik ebben az esetben, vagy kérnünk kell bárkitől valamilyen dokumentumot, igazolást?

Kérdés: Önkormányzatunk 2021. évben díjbekérő alapján kifizetést intézett. Az előlegért cserébe a termékértékesítés megtörtént. A kiutalt előlegről a partner sem előlegszámlát, sem végszámlát nem állított ki, így könyvelésileg a 36514-ről a tétel kirendezése rovatra nem történt meg a tárgyévig. Kérjük javaslatukat a tétel helyes rendezésére a tárgyévben!

Kérdés: 1. Önkormányzatunk közterületen illemhelyet épített, amelyet folyamatosan üzemeltet. A mosdókba a belépést a pénzbedobós zárak biztosítják. Az érmék pontos összegű bedobása után nyílik az ajtó, de nyugtát a beléptetőrendszer nem tud adni. Továbbra is működhet az illemhely a meglévő feltételekkel?
2. Önkormányzatunk területén nincs járóbeteg-szakellátás, ezért az önkormányzat foglalkoztat egy egészségügyi végzettséggel rendelkező asszisztenst, aki térítés ellenében vért vesz a betegektől. A térítés átvételéről papíralapú nyugtatömbben állít ki nyugtát az asszisztens, majd havonta elszámol az önkormányzattal, és az önkormányzat bankszámlájára befizeti az átvett pénzt. Az áfabevallásban az ebből származó bevételt a tárgyi adómentes soron valljuk be. E tevékenységre is vonatkozik az e-nyugta-adási kötelezettség?