3170 talált állásfoglalás a számla kifejezésre

Kérdés: Elévülhet-e egy túlfizetés azon az adószámlán, amelyen évről évre folyamatosan van „mozgás”, például adóelőírás, előlegbefizetés?
„Az elévülési időt nem az adószámla folyamatos napi mozgása, aktuális egyenlege vagy az újabb előlegbefizetések határozzák meg. A túlfizetés egyenlegét tehát tételenként kell vizsgálni, amikor egy adott évben túlfizetés keletkezik (megnyílik a jog), arra a konkrét összegre elindul az elévülés. Ha az adott túlfizetés keletkezési évének utolsó napjától számítva letelik az 5 év, az a konkrét összeg elévül és törlődik – teljesen függetlenül attól, hogy közben az adószámlán évről évre folyamatosan adóelőírások és újabb befizetések követték egymást.”

Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) bérleti díjat szed irodák kiadása miatt, emiatt a bérleti szerződésben leírtak alapján a bérlőktől óvadékot kap. Hogyan könyveljük a kapott óvadékot?

Kérdés: A mindennapi működés során esetenként előfordul, hogy egy adott hónapban kiállított készpénzes számla beérkezése és iktatása a gazdasági szervezethez objektív okokból csak pár nappal később, a következő hónapban történik meg, és a házipénztári elszámolás, illetve kifizetés is ekkor valósul meg. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az Áhsz, 53. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírások tükrében hogyan minősül ez a kifizetési gyakorlat? Mi a szabályszerű eljárás az ilyen jellegű időbeli csúszások kezelésére? Előleg felvételére nem kerül sor, a dolgozó megelőlegezi az összeget. Ha a dolgozó bankkártyával fizet, és mi a bankszámlájára utaljuk vissza ezt az összeget pár napos csúszással, az helyes gyakorlat?

Kérdés: Az önkormányzat és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek esetében a bevételek utalványozása és érvényesítése milyen esetben kötelező, és milyen dátummal kell, hogy megtörténjen?

Kérdés: Intézményünk a sportolást támogató kezdeményezésként szerződést kötött egy szolgáltatóval, aki sportolási lehetőséget nyújt a rendelkezésére álló edzőtermekben.
A fentiekkel kapcsolatban további lényeges információk:
– a szolgáltató csak névre szóló belépőkártyákat tudott biztosítani a dolgozók részére,
– a juttatást nem kívánta a teljes állomány igénybe venni,
– a dolgozóknak e tekintetben nincs semmiféle térítési kötelezettségük,
– a szolgáltató a szerződés szerint az intézmény nevére számlát állít ki, ami alapján kiegyenlítésre kerül a szolgáltatás értéke.
Ebben az esetben a költségeket milyen rovatkódra kell elszámolni, illetve a juttatás ezen formája milyen közteherviselési kötelezettségekkel jár?

Kérdés:

Tankerületünk intézményeiben rendszeresek a pályázatokon elnyert összegekből megvalósított táboroztatások, legyen szó önkormányzati vagy Határtalanul pályázatokról. Minden esetben szállás és étkeztetés tételek szerepelnek a számlákon. Helyesen járunk-e el, ha a szállást a K337 rovaton, az étkeztetést pedig K332 rovatokon számoljuk el?

Kérdés: Az önkormányzatnál több esetben előfordul, hogy a víziközmű-szolgáltatóval az egymással szemben fennálló követelések (eszközhasználati díj) és kötelezettségek (víziközmű-felújítás) kompenzálással kerülnek elszámolásra. Mi a gazdasági esemény könyvelési tétele?

Kérdés: Az áfa hatálya alá tartozó 2-es adószámmal rendelkező kis önkormányzat használt traktort értékesít. A használt traktor 8 éves, a beszerzés időpontjában az önkormányzat még nem volt alanya az áfának, és beszerzéskor az áfát nem igényelte vissza. A tevékenységre tekintettel, amihez a traktort vásárolta, sem lett volna jogosult visszaigényelni az áfát. Az értékesítés áfás lesz? Az adásvételi szerződés alapján a traktor vételára két részletben kerül kifizetésre, a vételár 50%-a 2026. augusztus 31-ig, a fennmaradó 50%-a 2027. augusztus 31-ig. Ebben az esetben részszámla és végszámla kerül kiállításra?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk nem tartozik az áfakörbe (adószáma 9. karaktere „1”). Használt gépjárművet értékesít a kft. részére, amely áfa-visszaigénylési joggal rendelkezik. Ebben az esetben a számlát 27% áfaértékkel, vagy áfa hatályán kívül szükséges kiállítani?

Kérdés: Intézményünk a gyermekétkeztetést vásárolt élelmezés útján látja el. A bejövő szállítói számlában tételesen el tudjuk különíteni az ingyenesen, illetve a térítés ellenében értékesített adagszámokat. A normatív kedvezmény igénybevétele miatt ingyenesen továbbértékesített adagszámok szolgáltatási értékére számított áfaösszeget nem igényeljük vissza, az 50%-os mértékű térítési díj ellenében, valamint a teljes árú térítési díj ellenében továbbértékesített adagszámok szolgáltatási értékének áfáját levonásba helyezzük. Helyes-e az a gyakorlat, hogy az étkeztetéshez kapcsolódó egyéb szállítói számlák (főző- és tálalókonyhák közüzemi díjai, étkezés-nyilvántartó és -számlázó program karbantartási költsége, konyhai tisztítószer, konyhai eszközök beszerzése, ételliftek költségei, ételhulladék-elszállítás díja stb.) nettó összegét és áfáját arányosítjuk, vagy mivel ezek a számlák az adóköteles étkeztetés tevékenységhez kapcsolódnak, teljes egészében visszaigényelhetnénk az áfatartalmat? Az arányszámot az előző évi vásárolt élelmezés számlák szolgáltatási értékének levonásba helyezhető hányada alapján képezzük, az utolsó negyedévi bevallás készítésekor pedig a tárgyévi adatoknak megfelelően korrigáljuk. Az óvodai étkezők esetében alacsony az arányszám, mivel ebben a korcsoportban több jogcím alapján lehetnek jogosultak az ellátottak az ingyenes étkezésre. Az óvodai étkeztetés esetében így a szállítói számlák áfatartalmának csak a töredéke helyezhető levonásba.