Közműcsatlakozási díj továbbszámlázása

Kérdés: Építési-szerelési projekt során közműcsatlakozást rendelt meg önkormányzati társulásunk. Ezért a kiállított közműdíjszámlák a társulás nevére szólnak. Építési szakaszban viszont a szerződés szerint az építő vállalkozó fizeti a közműdíjat, ezért a projekt befejezéséig ő is szerepel a számlán mint számlafizető. A számlákat az építő cég kifizette és irattározta. Most viszont 3 hónap elteltével jelezték, hogy ők így nem tudják ezt lekönyvelni, mivel a számla a mi nevünkre szól, ők csak mint számlafizetők vannak rajta. Ebben az esetben melyek a helyes könyvelési lépések? És hogyan lehet megoldani ezt a helyzetet?
Részlet a válaszából: […] Az Sztv. 165. §-ának (1) bekezdése szerint minden olyan gazdasági eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. Az Szt. 15. §-ának (2) bekezdésében rögzített számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Helyi közúti engedély

Kérdés: Helyi önkormányzat vagyunk. A helyi közútjainkra történő belépést 7,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművek, illetve járműszerelvények esetében rendelet útján engedélyhez kötjük. Az engedélyt határozatban rögzítik kollégáink. Az engedély ingyenes, útdíjat nem szedünk. Azonban egy polgármesteri utasítás alapján a behajtási engedélyek kiadását az esetleges károkozás megelőzése, valamint az esetlegesen okozott kár helyreállítása érdekében a rendeletben foglaltakon felül általános jelleggel kárátalány megfizetéséhez köti. A kárátalány rögzítése és megfizetése a behajtási engedély kérelmezőjével egy különmegállapodás alapján történik. A kérdésünk a kárátalány megfizetésének helyes könyvelésére és kezelésére vonatkozik. Ebben az esetben helyesen a B36-os, illetve a B411-es rovatra könyveléssel járunk el helyesen? Számlakiállítási kötelezettségünk fennáll?
Részlet a válaszából: […] A kötbér vagy kárátalány szerződést biztosító mellékkötelezettség. Nem minősül sem szolgáltatásnak, sem termékértékesítésnek, tehát nem ellenérték, így annak fizetésekor áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Áfakörön kívüli ügylet, ezért erről nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Mezőőri járulék

Kérdés: Az önkormányzat az ügyfelek számára előírt mezőőri járulék megállapításáról határozatot hoz. Szükséges-e számlát is kiállítani az ügyfél részére a mezőőri járulékról, vagy elegendő a határozat?
Részlet a válaszából: […] A mezőőri járulék mértékét a települési vagy fővárosi kerületi önkormányzat állapítja meg rendeletben az 1997. évi CLIX. törvény felhatalmazása alapján. A mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A mezőőri járulékot az önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Légvezeték kiváltásához kapcsolódó beruházás

Kérdés: Egy légvezeték kiváltásához kapcsolódó beruházás költségét az önkormányzat kifizette, a számla áfatartalmát költségként elszámolta. A tevékenységgel (beruházással) kapcsolatban az önkormányzat áfa-visszaigénylésre nem jogosult, ezért nem igényelte vissza a beruházási költség áfatartalmát. Térítés nélküli átadás-átvételi jegyzőkönyvben leírtak alapján a beruházás az áramhálózati szolgáltató (térítésmentesen) tulajdonába kerül, melyről számla kiállítását kéri. Köteles-e az önkormányzat számlát kiállítani a beruházás összegéről? (Az áramszolgáltató csak a számla áfatartalmát szeretné átutalni az önkormányzat részére.)
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 159. §-ának (1) bekezdése szerint az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére, ha az az adóalanytól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Szolgálati lakás közös költsége

Kérdés: Költségvetési szervünk rendelkezik szolgálati lakás vagyonkezelői jogával. Ezen szolgálati lakás egy többlakásos társasházban található, melyet egy lakásszövetkezet kezel. Évekig sem értesítést, sem számlát, sem fizetési felszólítást nem kaptunk a fizetendő díjakról. Tavaly a lakásszövetkezet három évre visszamenőleg szóló értesítést küldött az elmaradt közös költségről (mely felújítási, üzemeltetési és ingatlankezelési díjakból tevődik össze havonta).
Kértük, hogy állítsanak ki számlát a költségvetési szervünk nevére, címére, adószámára a pénzügyi rendezés érdekében, azonban csak egy újabb értesítést kaptunk a fennálló tartozásról. Közölte a lakásszövetkezet főkönyvelője, hogy számla kiállítására nincs lehetőségük, de nem indokolta az okát. Működő, adószámmal rendelkező lakásszövetkezetről van szó. Köteles-e kérésre a lakásszövetkezet számlát vagy legalább számviteli bizonylatot kiállítani a fennálló közös költségről? Van-e mentessége valamilyen oknál fogva, amire hivatkozással ezt megtagadhatja?
Részlet a válaszából: […] A tulajdonostársak közössége és a közösség tagjai között nem történik adóköteles szolgáltatásnyújtás a közös tulajdon fenntartása során közösen igénybe vett víz-, villany-, szemétszállítás stb. szolgáltatások ellenértékének a tulajdonostársak közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Közfoglalkoztatási feladatellátáshoz átadott eszközök

Kérdés: Önkormányzatunk a korábbi évek közfoglalkoztatási programjai keretében beszerzett tárgyi eszközeit és meglévő készleteit ingyenesen tulajdonba kívánja adni a kizárólagos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társasága részére, mert 2022. évtől a közfoglalkoztatási programokat saját nevében ez a gazdasági társaság végzi. (2021-ig a közfoglalkoztatási programokra vonatkozó ha-tósági szerződéseket az önkormányzat kötötte, a gazdasági társaság csak a bonyolítást végezte, megállapodás alapján.) Az eszközök és készletek átadása a közfoglalkoztatási feladatellátás elősegítése érdekében történne. A közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatban az áfalevonási joggal nem éltünk. Az ingyenes átadás az Áfa-tv. hatályán kívülinek minősíthető-e a törvény 11. §-ának (1) bekezdése alapján? Ebben az esetben úgy gondoljuk, hogy számla kiállítására nincs szükség. Milyen egyéb számviteli bizonylat fogadható el az ügylet alátámasztására?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 111. §-ának (1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket a vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Parkolóhely-megváltás

Kérdés: Az önkormányzat egy bolt (kérelmező) kérésére parkolóhelyeket alakít ki közterületen. A kérelmező parkolóhely-kialakítási hozzájárulást fizet az önkormányzat részére. (A hozzájárulás összege nem fedezi a kialakítás teljes költségét.) Az önkormányzat vállalja, hogy kialakítja a parkolóhelyeket. A parkolóhelyek az önkormányzat tulajdonában maradnak, azokra a kérelmező sem tulajdonjogot, sem kizárólagos használati jogot nem szerez. Szükséges-e számlát kiállítani a hozzájárulásról, vagy megállapodás alapján kerül a könyvelésbe az összeg? Áfát kell-e számolni? Melyik főkönyvre történjen a bevétel könyvelése?
Részlet a válaszából: […] A 253/1997. Korm. rendelet meghatározza, hogy az építmények rendeltetésszerű használatához mennyi parkolóhelyet kell biztosítani. A jogszabály felhatalmazást ad a helyi önkormányzatnak arra, hogy helyi rendeletben szabályozza a település adottságainak, lehetőségeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Közlekedési kötség elszámolása

Kérdés: Költségvetési szerv belföldi kiküldetés esetén milyen módon tudja közlekedési költségként elszámolni a busz-, illetve vonatjegyet? A problémát az okozza, hogy a dolgozók rendszerint 50%-os közalkalmazotti kedvezménnyel utaznak, így vásárolják meg a menetjegyüket. Ez esetben a tömegközlekedési vállalat az intézmény nevére nem állít ki számlát. Elegendő-e a menetjegy leadása a kiküldetés mellé, vagy számlával is kell igazolni az utazást? Ha igen, akkor elfogadható-e a dolgozó nevére kiállított számla?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének p) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Reklámcélú közterület használati díja

Kérdés: Önkormányzatunk reklámcélú közterület használatáért bérleti díjat számláz a szerződéses partnernek. A bérleti díjat a B402, az áfa összegét a B406-os rovaton számoljuk el. Szerződés szerint önkormányzatunknak a partner eseti jelleggel ingyenes reklámfelületet biztosít. Az ingyenesen nyújtott hirdetési szolgáltatásról számlát állít ki, a szolgáltatás áfáját megfizeti. A térítés nélkül kapott szolgáltatást az önkormányzatnak milyen főkönyvi számokon kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében a számviteli alapelveken túl a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során az Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e rendelet kifejezetten elrendeli. Az Szt. tartalmaz előírást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Nem fizet a bérlő

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott bérbe. A bérleti jogviszony indulásakor a közműszolgáltatókkal kötött szerződések módosításra kerültek, a bérlő lett a továbbiakban az adott fogyasztási helyen a felhasználó, a fogyasztó, és ő került megnevezésre fizető félként is a szerződésben. A bérlő időközben nem teljesítette a szerződésben vállaltakat, nem fizette a tulajdonosnak a bérleti díjat, valamint a közműszolgáltatóknak az igénybe vett közüzemi díjakat sem. Mindezek következtében a szerződés közös megegyezéssel felbontásra került. A bérlőtől sem a bérleti díjat, sem a közműtartozást egyelőre nem tudjuk behajtani. A közműszolgáltatók viszont rendszeresen felszólítják az önkormányzatot a bérlő által felhalmozott tartozás rendezésére. Tisztában vagyunk azzal, hogy az adott esetben a tulajdonos felel a bérlő által felhalmozott tartozásért. A problémánk az, hogy a felhasználóhelyre kiállított eredeti számlák a bérlő nevére szólnak, amelyek másolatát megkaptuk. Kértük a szolgáltatókat, hogy a számlákat írják át az önkormányzat nevére, címére, de arra hivatkoznak, hogy a korábban, a bérlő nevére kiállított számlákat már nem tudják az önkormányzat nevére átírni. Ebből adódóan hogyan várható el az önkormányzattól a nem a nevére, címére kiállított számla befogadása és ellenértékének a megfizetése? Az önkormányzat a mögöttes felelőssége alapján kinek a nevére szóló, milyen bizonylat alapján tudja szabályszerűen megfizetni a bérlő által felhalmozott tartozásokat a közműszolgáltatóknak? Ebben az esetben a közműtartozás megfizetése tartozásátvállalásnak minősül? Szükséges-e ehhez képviselő-testületi döntés, vagy a mögöttes felelősség alapján közműdíjként megfizethető a hátralék?
Részlet a válaszából: […] A közműszolgáltató a vele szerződésben álló felhasználónak kiállította a számlát. A számla meg nem fizetése nem ok arra, hogy a szolgáltató a számláját sztornózza vagy módosítsa, mivel a számlákat jogszerűen állította ki a valós fogyasztó/felhasználó nevére. Egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.
1
2
3
11