2 találat a megadott szerződés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]részére a társaság által a beszállítók részére fizetett összeg fejében.Mindezek alapján a társaság által téríteni vállalt összeggel szemben a beszállítók részéről nem azonosítható sem termékértékesítés, sem szolgáltatásnyújtás (valamely helyzet tűrésére vonatkozó kötelezettségvállalás sem), így adófizetési kötelezettség sem merül fel a beszállítók oldalán.A Ptk. 6:137. §-a kimondja, hogy a szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. A kérdésben foglaltak szerint a társaság elállt a szerződéstől, és a már legyártott szerszámokat nem vette át, tehát álláspontunk szerint szerződésszegést követett el. A Ptk. 6:142. §-a kimondja, hogy aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni.A megadott információk szerint az utólag megkötött, a szerződés kapcsán felmerült költségek megtérítésére vonatkozó angol nyelvű megállapodásban a társaság által fizetendő összeget "compensation" elnevezéssel jelölték meg, amely a Ptk. szerinti kártérítésnek felel meg. A megállapodásban kikötötték, hogy a fizetendő összeg áfaterhet nem visel, továbbá kizárták az összeg bánatpénzként történő minősítését is. Azt, hogy a kérdéses összeget bánatpénznek lehessen minősíteni, a bánatpénz Ptk.-beli fogalma is kizárja ["Ha a felek az elállás jogát meghatározott pénzösszeg (bánatpénz) fizetése ellenében kikötötték...], tekintve, hogy ilyen összeg fizetésében nem állapodtak meg a felek. A rendelkezésre álló információk szerint az elállásról a szerszámok megrendeléséről szóló szerződésben a felek nem állapodtak meg.Álláspontunk szerint a kártérítés feltételei a felek közötti megállapodás alapján fizetendő összeg tekintetében fennállnak - ugyanis jogellenes szerződésszegés történt, amely miatt a beszállítóknak káruk keletkezett, ebből következően a kár felmerülése és a szerződésszegő magatartás között ok-okozati összefüggés áll fenn - ebből következően a kérdéses összeg, véleményünk szerint, kártérítésnek minősül.Az Áfa-tv. az ellenérték fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 6. pontjában határozza meg. E rendelkezés kimondja, hogy ellenértéknek minősül bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést. Tekintve, hogy kártérítés fizetésére a Ptk. előírásai alapján alapvetően jogellenes károkozással összefüggésben kerül sor, az ilyen kárt elszenvedő oldaláról a kártérítés ellenében végzett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem értelmezhető. Mindezek alapján a beszállítókkal kötött megállapodásban foglaltak szerint kifizetett kártérítést nem terheli általános forgalmi adó.A fent kifejtettek értelmében a beszállítóknál nem merül fel áfafizetési kötelezettség, ebből következően nem hárítanak át áfát a társaságra, s így nem keletkezik levonható előzetesen felszámított adó a társaság oldalán.3. Az adó levonásával kapcsolatos legfontosabb szabályt az Áfa-tv. 120. §-a tárgyalja.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]55. §-ban meghatározott adatokat kezelni azzal, hogy ahol az 55. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni. Jogszabály további feltételeket is megállapíthat a vissz-terhes szerződések megkötésének vagy azok alapján történő kifizetések feltételeként."A fentebb leírtak alapján mind az önkormányzati alrendszerben, mind a központi alrendszerben érvényesíteni kell a leírtakat. Átlátható szervezettel köthető meg a szerződés, és kifizetés is ilyen megkötött szerződés esetében történhet.A kötelezettséget vállaló költségvetési szerv a szerződő partner átláthatóságát, megfelelését az Áht. 55. §-a szerinti adattartalommal rendelkező nyilatkozat alapján fogja leellenőrizni, hogy valóban átlátható-e. Ha a nyilatkozatban nem egyértelmű vagy egymásnak ellentmondó információk lennének, akkor ismételten kérhetik a szerződő féltől az újabb nyilatkozatot. A nyilatkozat valóságtartalmáért viszont már a másik, azaz a nyilatkozatot tevő szerződő fél a felelős.Ha viszont másik költségvetési szervvel, magánszeméllyel vagy egyházzal kötöttek szerződéseket, akkor ott nem kell (kellett) kérniük átláthatósági nyilatkozatot, mert a jogi személyek, illetve jogi személynek nem minősülő szervezetek a törvény erejénél fogva átláthatók.Van még kivétel, amikor nem kell kérniük átláthatósági nyilatkozatot, mégpedig a kétszázezer forint alatti szerződések tekintetében, mivel ekkor nem szükséges írásbeli szerződést készíteniük,[…] részlet vége a válaszból.