Adománygyűjtés magánszemély számára

Kérdés: Önkormányzatunk egy, a településhez kötődő kiskorú, súlyos beteg gyermek szülei részére támogatást kíván nyújtani, jótékony céllal, a gyermek külföldi gyógykezelésének megteremtése érdekében. Egy alapítványon keresztül történő adományozás lehetősége merült fel, ez esetben kérdeznénk, hogy a Mötv. 41. §-ának (9) bekezdése alapján alkotott rendelet szerint az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről szóló önkormányzati rendelet alapján kell-e eljárni?
Illetve, hogy maga az alapítvány hogyan tud elszámolni a számára nyújtott adománnyal? Elégséges-e, ha egy bizonylaton átadják a család számára a pénzösszeget, amit az önkormányzattól kaptak? (Az önkormányzat 1.000.000 forint adományt kíván nyújtani.) Az önkormányzat hogyan, milyen feltételekkel tud a településen gyűjtést szervezni? (Gondolunk itt a pár száz forintos lakossági készpénz-adománygyűjtés megszervezésére.) Továbbá, van-e arra lehetőség, hogy az önkormányzat közvetlenül adja át a támogatást, s annak mi a jogi formája? Az adóhatósághoz a támogatásgyűjtést milyen feltételek alapján kell bejelenteni, s azt hogyan kell megtenni? A magánszemélynek kell-e bármiféle kötelezettséget teljesítenie a jótékonysági szándékkal gyűjtött pénzadomány elfogadása esetén, amennyiben a támogatás meghaladja az akár több millió forintot is?
Részlet a válaszából: […] ...jogokról és kötelezettségekről.Az államháztartás alrendszerei terhére támogatás közigazgatási hatósági határozattal vagy hatósági szerződéssel, valamint támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel, jogszabály vagy egyedi döntés (támogatási döntés) alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Közüzemi díj továbbszámlázása

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk (áfaalany). A közüzemi díjakat továbbszámlázzuk a helyi önkormányzat részére. A megállapodás szerint a közüzemi díj 25%-a kerül továbbszámlázásra. A távhőszolgáltatást 5%-os áfával számlázzák részünkre, ezt mi 27% áfával számláztuk tovább: a nettó összeg 25%-át számláztuk tovább, erre a 27% áfát számítottuk fel. Ezt az önkormányzat kifogásolta. Szerintük a bruttó összeg 25%-át kellene fizetniük, és nekünk abból visszaszámolnunk a 27% áfát. Helyesen gondoljuk-e, hogy a nettó összeg 25%-át kell továbbszámláznunk az önkormányzat részére?
Részlet a válaszából: […] ...adóalapjába nem épül be a nyújtott szolgáltatás. Távhő esetében ez akkor következhet be, ha a felek között nincs bérleti szerződés, nincs bérleti jogviszony, pl. egy épületet közösen használ két intézmény, és a társintézményre eső részt számlázzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Utazási kedvezmény

Kérdés: Jár-e az önkormányzati hivatal (polgármesteri hivatal) munkavállalói részére a 38/2024. Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott kedvezmény? A 7. §-ban nincs nevesítve külön a köztisztviselők köre. Jár-e ugyanez a kedvezmény a polgármesteri hivatalban azon foglalkoztatottaknak, akik az Mt. hatálya alá esnek?
Részlet a válaszából: […] ...közszolgálati, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati, honvédelmi alkalmazotti, szerződéses határvadász, hivatásos szolgálati, bírói, igazságügyi és ügyészségi szolgálati viszonyban áll, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Bérbe adott ingatlan rezsijének továbbszámlázása

Kérdés: Védőnő által használt ingatlannal kapcsolatban felmerült költségek számlázásában kérem szakmai állásfoglalásukat. Önkormányzatunk áfakörös, egyéb ingatlanok bérbeadása tekintetében éltünk az adókötelessé tételi lehetőséggel. A kórház a megállapodás (nem bérleti szerződés) értelmében közüzemi és további dologi kiadások megtérítésére vállalt kötelezettséget. Továbbszámlázni kívánt kiadások: áram-, víz-, gázdíj, mobilinternet és telefondíj, veszélyeshulladék-szállítás, kémény- és tűzoltókészülék ellenőrzési díja, számítástechnikai szolgáltatás díja, biztosítások díja, takarítónő (önkormányzati dolgozó) időarányos munkadíja. Helyes-e, ha ezeket a tételeket a szolgáltatókkal kötött szerződések, illetve a kapott számlák áfatartalmának (27%, 5%, mentes) megfelelően számlázzuk tovább? A takarítónő bérköltségének időarányos részét is térítené a kórház. Milyen jogcímen, milyen rovaton szerepeltethető a megtérített bér mint bevétel? Ezt ki kell-e számlázni? Ha igen, milyen áfatartalommal? A törzskönyvi nyilvántartásban, ehhez kapcsolódóan szükséges-e az adóalanyisággal összefüggésben TEÁOR-kódot felvenni?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja szerint bérbeadás, -vétel a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Eszközvásárlás során speciális helyzet

Kérdés: Intézetünknél pár éve felügyeletiszerv-váltás volt. Az addig beszerzett eszközök az előző felügyeleti szerv tulajdonában maradtak, de továbbra is a mi használatunkban, vagyis a 0-s főkönyvi számokon szerepel a nyilvántartásainkban. Ezeket az eszközöket most megvásároljuk egy bizonyos összegért, ami összességében, nagyjából a jelenlegi nettó (könyv szerinti) értéküknek felel meg. Ebből az eszközök nagy része már több éve teljesen leíródott. A 0-s számlaosztályból így vissza kell vezetnünk az 1-es számlaosztályba, de a mostani beszerzési (piaci) értékük eltérő a nyilvántartásban szereplő értékektől. Mit javasolnának az eszközök bekerülési értékével kapcsolatban? Mi lenne a legoptimálisabb felosztás vagy a legjobb megoldás ebben az esetben? A felügyeletiszerv-váltás előtt nálunk 1-es számlaosztályban voltak nyilvántartva ezek az eszközök. Ekkor kerültek át más tulajdonába, 1-ből kivezetésre kerültek, át a 0-s számlaosztályba. Szerződés alapján használói maradtunk az eszközöknek. Nagyságrendileg 1800 db-ot érint a vásárlás.
Részlet a válaszából: […] ...eszközök között nyilvántartásba venni, a vásárolt eszközök bekerülési értékére vonatkozó előírások szerint. Az adásvételi szerződésben valamennyi eszköznek meg kell határozni az egyedi vételárát, az eszköz használhatóságának, piaci értékének megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Főzőkonyhai beszerzések szabályozása

Kérdés: Intézményünk főzőkonyhával rendelkezik. Az alapanyagokat éves szinten kb. nettó nyolc-millió forint értékben szerezzük be. Mindezt nem egy szállítótól, hanem friss alapanyagokat (pékáru, zöldségek) külön-külön beszállítóktól, a tárolható alapanyagokat pedig jellemzően 1 beszállítótól. Az egy beszállítótól beszerzett árukra kell-e árajánlatot kérni, ha igen, akkor ezt milyen módon, hiszen sokféle termékről van szó, illetve hogyan célszerű ezt szabályozni a beszerzési szabályzatunkban?
Részlet a válaszából: […] ...valamely ajánlattevő kizárólagos joggal rendelkezik, vagy az adott beszerzés teljesítésére a beszerző és az ajánlattevő között szerződés, együttműködési megállapodás áll fenn, vagy az adott beszerzés jellege, speciális tárgya kizárja az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Cafeteriajuttatás betegszabadság és táppénz ideje alatt

Kérdés: Jár-e cafeteriajuttatás betegszabadság és táppénz ideje alatt? A munkáltató meghatározhatja-e a cafeteriaszabályzatában, hogy a dolgozó nem jogosult a cafeteriajuttatásra a tárgyhónapban a betegállomány időszak alatt saját és gyermeke jogán?
Részlet a válaszából: […] ...alapján biztosíthat, amelyet belső szabályzat formájába is foglalhat (Mt. 16–17. §), vagy ilyenek megállapíthatók kollektív szerződésben, illetőleg azt helyettesítő üzemi megállapodásban is [Mt. 268. § (1) bekezdés, 277. § (1) bekezdés a) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Bölcsődei pótlék számítása

Kérdés: A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján járó bölcsődei pótlék számításának mi az alapja? Az alapilletmény vagy az alapilletmény + bölcsődei pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti bérpótlékot a munkavállaló egy órára járó alapbére százalékában kell megállapítani. Az alapbér a pótlékok nélküli, munkaszerződésbe foglalt időbért (havibért) jelenti [Mt. 136. § (1)–(2) bekezdés], vagyis munkavállalók esetén a 15%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Önkormányzati támogatású civil szervezetek

Kérdés: Önkormányzatunk támogat civil szervezeteket, alapítványokat. Milyen formában tehetjük ezt meg, illetve ezen szervezeteknek van-e elszámolási kötelezettsége az önkormányzatunk felé? Minden esetben kell támogatási szerződést kötni? Tudomásunk szerint egyesület állíthat ki számlát. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...áll adományt, illetve támogatást nyújtani a civil szervezet részére, annak létesítő okiratban rögzített céljaira.A támogatási szerződésben meghatározhatja az önkormányzat, hogy a cél szerinti felhasználásról el kell számolni az önkormányzat felé.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Átláthatósági nyilatkozat

Kérdés: Az Áht. 41. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve a létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Költségvetési szerv esetén mely jogkörnél kell az átláthatósági nyilatkozat meglétét ellenőrizni? (A pénzügyi ellenjegyzésnek meg kell előznie a kötelezettségvállalást, azonban kötelezettséget vállalni csak átláthatósági nyilatkozat megléte esetén lehet?) Amennyiben a kötelezettségvállalás írásban létrejön, és a teljesítés is megtörténik a szerződés alapján, akkor a pénzügyi kifizetés meddig tagadható meg átláthatósági nyilatkozat hiányában? Mi a teendője a költségvetési szervnek, amennyiben a partner ebben a stádiumban nem ad átláthatósági nyilatkozatot, és a szerződést megelőző eredeti állapot már nem állítható vissza? Egyéni vállalkozónak szükséges-e átláthatósági nyilatkozatot adnia? Mi a jogállása (jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet)? Hol található az átláthatósági nyilatkozat megadásához kapcsolódó kitöltési útmutató?
Részlet a válaszából: […] ...az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely értéke a kétszázezer forintot nem éri el.Amennyiben kétszázezer forintnál nagyobb összegű szerződés megkötésére került sor, akkor azt írásba kell (kellett) foglalniuk, és a másik szerződő fél (amennyiben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.
1
2
3
162