1888 talált állásfoglalás a szerződés kifejezésre

Kérdés: Iskolánk egyik dolgozója az iskola nevében értékesíti a tankönyveket. A számlák az iskola nevére szólnak, az intézmény ezeket teljes összegben kifizeti a kiadónak, vagyis az előzetesen felszámított áfát is. A számlák fedezetét a szülőktől beszedett pénz, illetve állami támogatás adja. Így az iskola "csak technikai közvetítő" a kiadó és a szülő között, aki a végső fogyasztó, az áfa alanya. Miért kell az iskolának az 5% vagy 25% áfát befizetnie, ha azt már egyszer a kiadó felé teljesítette, és amely összeg egyébként sem igényelhető vissza? Mivel az iskola többletjövedelemhez nem jut, miből fedezné ezt az áfabefizetést?

Kérdés: 1992-ben hivatalosan megszűnt a munkakönyv intézménye. Az új belépő nem tudja hivatalos nyomtatványon igazolni a munka-, ill. jogviszonyát, csupán a társadalombiztosítási kiskönyvvel, melyben a vállalkozói, munka nélküli idő is szerepel, néhol pecsét nélkül. Elfogadható-e a tb-kiskönyv a munkaviszony igazolásához? A vállalkozási időszak beszámítható-e a munkaviszonynak?

Kérdés: Pedagógus tanulmányi kiránduláson vett részt. Számlával igazolt költségei: útiköltség (vonat), múzeumi belépők, szállás, étkezés. A kollektív szerződés szerint 800 Ft szállás és 800 Ft étkezés fizethető. A pedagógus havonta 2000 Ft-os étkezési utalványt kap. A 800 Ft (éttermi számla értékéből) étkezéstérítés kifizetői adóköteles?

Kérdés: Hogyan jár a munkaruha annak a pedagógusnak, aki jelenleg megbízott közművelődési egységvezető, emellett heti 5 tanórában, túlórában tanít is? A kollektív szerződés szerint a munkaruha kihordási ideje teljes munkaidős dolgozó esetében 12 hónap. Mi a helyzet a nyári 2 hónap szabadság, illetve a 30 napnál hosszabb betegség vagy egyéb távollét esetén?

Kérdés: Az önkormányzat egy önkormányzati tulajdonú ingatlant szeretne térítésmentes használatra átadni egy gazdálkodási tevékenységet folytató társaságnak. Az ingatlannal az ingatlant kapó társaság (pl. kft.) gazdálkodási tevékenységet folytat (pl. parkolót üzemeltet). A) lehetőség: – az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy nem fizet érte térítési díjat, de/és – későbbi adóhatósági vita elkerülése érdekében, egy piaci értékre megállapított használati díj áfáját az önkormányzat befizetendő adóként kezeli, be is fizeti (azaz számszakilag 0 forint bérleti díj + piaci áron megállapított áfa) és – a befizetett áfát kiszámlázza a kft. felé. Kérdés: – A kft. az áfát visszaigényelheti-e és milyen módon? – Hogyan történik a számlázás az önkormányzat részéről? B) lehetőség: – az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy földhasználatot fizet érte, mondjuk 3 évre 6 millió forintot, – a használati jog kifizetése helyett, annak ellenértékeként a társaság vállalja, hogy saját erejéből 6 millió forint értékben létrehoz egy beruházást az ingatlanon, a beruházás az önkormányzat tulajdonába kerül. Kérdés: – A beruházás kinek a könyvében szerepel, ki számolja el utána az értékcsökkenést? – Igaz-e, hogy ebben az esetben két ügylet van? Egy szolgáltatásnyújtás és egy termékértékesítés egymással szemben leszámolva, azaz két számlázás történik egymással szemben, áfa- és nyugtaadási kötelezettséggel? Az A) és B) lehetőség közül melyik működik?

Kérdés: Kaphat-e telefonkártyát az intézmény saját dolgozója, ha a telefonkészülék a dolgozó saját tulajdonát képezi?

Kérdés: Kérem szíveskedjenek összefoglalni, hogy mely támogatásokat kell arányosítani és melyeket nem!

Kérdés: Közműberuházást valósítunk meg. 2003-ban döntöttek a bruttó finanszírozásról. A közművet majd ellenérték fejében bérbeadjuk. Jól értelmezzük-e, hogy az Áfa-tv. átmeneti rendelkezésére és a nem koncesszióban történő hasznosításra tekintettel a beruházáshoz folyamatosan felmerülő beszerzések áfáját visszaigényelhetjük?

Kérdés: Intézményünk magánorvosi tevékenység végzésére szakrendelő-helyiségeket ad bérbe. A bérleti szerződésben külön van meghatározva a bérleti díj és külön az üzemeltetési költség. Külön számla készül a bérleti díjról, és külön számlázzuk mint közvetített szolgáltatásokat a fűtést, világítást, víz- és csatornadíjat, mivel ezen szolgáltatásokat intézményünk is vásárolja. A fizetendő összeg kalkuláció alapján lett meghatározva, mivel önálló mérőórával nem rendelkeznek a helyiségek. A külön számlán szereplő közüzemi díjak felveszik-e az áfamentesen számlázott helyiségbérlet áfakulcsát?

Kérdés: Közalkalmazotti állományban lévő dolgozó, akinek saját bt.-je is van, számlázhat-e szolgáltatást az őt alkalmazó intézménynek (számítógépek karbantartását végzi havonta)?