Bérbeadás számlázása

Kérdés: Kórház által létrehozott közhasznú alapítvány orvostechnikai eszközöket szerez be (célja szerint), majd bérbe adja azokat a betegellátás színvonalának emelését segítendő kórházi betegellátó osztályokra. Az eszközöket a kórház idegen eszközként tartja nyilván. A bérbeadás önköltségi áron történik, az alapítványnak eredménye ezen nem képződhet. A bérleti szerződés végén az eszközöket a kórház részére az alapítvány térítésmentesen átadja. Az alapítvány bevételét - újabb orvostechnikai eszközök beszerzésére - a kórház részére bérbe adott eszközök bérleti díjain túl adománygyűjtésekből, az szja 1%-ából éri el. Ezen eljárásrend a jelenlegi jogszabályi környezetnek megfelel-e, az alapítvány által kiállított bérletidíj-számla befogadható-e az alapító kórház részéről?
Részlet a válaszából: […] A civil szervezetek esetében meg kell különböztetni és elkülönítetten kell könyvelni az alapfeladatok és a vállalkozási feladatok bevételeit és ráfordításait. Alapfeladat a létesítő okiratban meghatározott tevékenységek végzése. Alapfeladathoz tartozó bevételek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Fenntartó és intézménye közötti ügyletek

Kérdés: Költségvetési intézményként a lakosság számára nyújtunk szolgáltatást. A fenntartó önkormányzat pályázati forrást nyert el olyan szolgáltatások lebonyolítására, melyre intézményünk alkalmas. A forrás átadása számlák ellenében történne. Jogszerű-e a fenntartó és intézménye között egy megbízási szerződésen alapuló számlamozgással járó ügylet?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat és az általa fenntartott intézmény között létrejöhet megbízási, szolgáltatási szerződés, amennyiben az intézmény alapító okiratában és tevékenységi körében szerepel a szerződés tárgyát képező tevékenység, illetve ha az alapító okirata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Lakás önkormányzatnak történő bérbeadása

Kérdés: Az Szja-tv. 74/A. §-ának (1) bekezdése határozza meg, hogy mi minősül lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó bevételnek. A jogszabályi rendelkezés a) pontjában szereplő "önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv (önkormányzati hivatal)" megfogalmazás értelmezhető-e kiterjesztően azon szervezetre is, amely az adott önkormányzat 100%-os tulajdonában áll, és az önkormányzat gazdálkodását egy önkormányzati feladat közszolgáltatási szerződésben vállalt elvégzésével segíti?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. hivatkozott 74/A. § (1) bekezdése alapján: "Lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó bevételnek minősül az olyan lakás bérbeadásából származó bevétel, amely lakásra érvényes lakhatási engedély van, ésa) a bérbevevő a lakás fekvése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Helyi személyszállítási közszolgáltatás áfája

Kérdés: Egy kft. elnyerte önkormányzatunk illetékességi területén a városi helyi személyszállítási közszolgáltatást. A város és a kft. között létrejött szerződés szerint a város a bérletek ára és egyéb bevételek, valamint az állami támogatáson felüli igazolt költségeket megtéríti a kft. részére. A kft. a szolgáltatási díját milyen áfakulccsal kell, hogy kiszámlázza a város felé? A kft. szerint ez a szolgáltatás a 27%-os áfakulcs alá tartozik. Önkormányzatunk támogatásként kezelné, és pénzeszközátadás címén adná át mint közszolgáltatási támogatás. A kft. szerint ez egy szolgáltatás, melyet támogatásként nem lehet juttatni még akkor sem, ha azt az önkormányzat a közfeladat ellátására tekintettel adja is.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2. §-ának a) pontja szerint e törvény alapján adót kell fizetni többek közt az adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után.Az Áfa-tv. 65. §-a kimondja, hogy termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Adólevonási jog gyakorlása nem saját tulajdonban álló termék importja esetén

Kérdés: Két magyar, mezőgazdasági gépek és a gépekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozó társaság (társaság 1 és társaság 2) - mindkettő belföldön letelepedett adóalany - német anyavállalatuk (gazdasági céllal Németországban letelepedett társaság; megrendelő) szerződéses gyártójaként működnek. A társaságok ennek megfelelően bérgyártási szolgáltatási szerződést kötöttek a megrendelővel, amelynek értelmében a társaságok különböző bérgyártással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak a megrendelő részére: gyártás, összeszerelés, logisztikai szolgáltatások, javítás, befejező műveletek, csomagolás, raktározás, forgalmazás, adminisztratív és egyéb kapcsolódó szolgáltatások. A bérgyártási szolgáltatások nyújtása során felhasznált alapanyagokat, alkatrészeket, részegységeket (alapanyagok) a megrendelő biztosítja a társaságok részére. Az alapanyagokat a megrendelő nem értékesíti a társaságok részére, azok a gyártási folyamat egésze alatt a megrendelő tulajdonában maradnak mindaddig, amíg az előállított végtermék elkészül. A társaságok a bérgyártási folyamat során használt tárgyi eszközök felett rendelkeznek tulajdonjoggal. Társaság 1: Amennyiben a megrendelő által rendelkezésre bocsátott alapanyagok harmadik országból érkeznek a társaság 1 telephelyére, akkor ezeknek az alapanyagoknak a szabad forgalomba bocsátását a társaság 1 végzi Magyarországon. A társaság 1 rendelkezik önadózói engedéllyel, amelynek következtében az alapanyagok importjához kapcsolódó importáfát maga állapítja meg, és helyezi levonásba a saját áfabevallásában. Társaság 2: Amennyiben a megrendelő által rendelkezésre bocsátott alapanyagok harmadik országból érkeznek a társaság 2 telephelyére, akkor - tekintettel arra, hogy a társaság 2 nem rendelkezik önadózói engedéllyel - ezeknek a szabad forgalomba bocsátását a társaság 2 közvetett vámjogi képviselője végzi el. A társaság 2 az önadózói engedéllyel rendelkező, közvetett vámjogi képviseletet ellátó szolgáltatóra engedményezi az importáfára vonatkozó levonási jogát, amelynek következtében az alapanyagok importjához kapcsolódó importáfát a társaság 2 közvetett vámjogi képviselője állapítja meg, és helyezi levonásba a saját áfabevallásában. A fenti tényállással kapcsolatban jól gondoljuk, hogy a társaság 1, illetve a társaság 2 (engedményezés útján a közvetett vámjogi képviselő) is jogosult az importáfa levonására, függetlenül attól, hogy az alapanyagok nem kerülnek a társaságok tulajdonába, továbbá jól gondoljuk, hogy az importáfa levonásának jogát már akkor gyakorolhatják, amikor az importáfa fizetendő adóként megállapításra kerül?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-ának c) pontja kimondja, hogy abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Tűzifa adományozása

Kérdés: Önkormányzatunk a területén található beteg, veszélyes vagy területrendezés során kivágásra kerülő fákat a rászoruló lakosság részére tűzifaként, térítésmentesen szeretné kiosztani. A területek, ahonnan a fák kivágásra kerülnek, az önkormányzat tulajdonában vannak. Az önkormányzat közterületeinek gondozását egy önkormányzati alapítású és tulajdonú cég, egy nonprofit kft. végzi közszolgáltatási szerződés alapján. A fák kivágását és tűzifává való feldolgozását is ők végzik közhasznú munkaerő igénybe-vételével. A lakosság részére történő kiosztást az önkormányzat szociális intézménye végzi. Az önkormányzat könyveibe hogyan (főkönyv), mi alapján kerül be a tűzifa (leltározási jegyzőkönyv, bekerülési érték [nonprofit kft. tűzifa-előállítási önköltség])? Hogyan adjuk át a szociális intézménynek, térítésmentesen vagy bekerülési értéken? Áfafizetési kötelezettség keletkezik? Ha igen, kinél? Mi a helyzet abban az esetben, ha a tűzifát az önkormányzat a Vöröskeresztnek adja (közcélú adomány)?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati alapítású cég a fák kivágásával és feldolgozásával szolgáltatást nyújt az önkormányzat részére, amelyről számlát kell kiállítania. A saját szolgáltatásának árát az árképzési szabályok szerint kell megállapítania. Az önkormányzat és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Teljesítés időpontjának meghatározása

Kérdés: Fordított áfás építési beruházási számlához kiállított teljesítésigazoláson a teljesítési időszak 2020. 02. 01.-2020. 02. 05., de a teljesítésigazolás dátuma 2020. 03. 06. Melyik dátumot kell figyelembe vennünk az áfabevallási kötelezettség meghatározásához?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:1. §-ának (1) bekezdése a kötelmet így fogalmazza meg: A kötelem kötelezettség a szolgáltatásteljesítésre, és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. A Ptk. 6:3. §-a szerint a kötelem megszűnik a szolgáltatás teljesítésével. Tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Beszerzési szabályzat

Kérdés: A települési önkormányzat egyszeri szolgáltatási szerződést kötött a gazdasági vezető házastársával úgy, hogy kiválasztása a beszerzési szabályzatban meghatározott módon történt. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzője a gazdasági vezető által kijelölt személy volt, akit a gazdasági vezető többek között összeférhetetlensége esetére jelölt ki. A kijelölést a gazdálkodási szabályzat tartalmazza. Jogszabályellenes volt-e a szerződés megkötése a gazdasági vezető házastársával, vagy a gazdasági vezető esetében fennáll-e összeférhetetlenség vagy más etikai vétség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megadott információk alapján, önmagában nem állapítható meg jogellenesség vagy etikai vétség. A leírtak szerint a kiválasztás megfelelt a beszerzési szabályzatban foglaltaknak, továbbá figyelembevételre került a pénzügyi ellenjegyzésnél az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Úthasználati díjat terhelő áfa levonása, úthasználati díj továbbszámlázása

Kérdés: Egy Szlovákiában letelepedett, flottakezeléssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó társaság szolgáltatási szerződés keretében kezeli a jellemzően szállítmányozással foglalkozó ügyfelek flottáit.
1. A társaság által megvásárolt úthasználati díj az ügyfelek részére történő továbbszámlázás során járulékos szolgáltatásként beépül a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába, így a társaság egyetlen, összetett szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A Héa-irányelv 44. cikkének szabályaival összhangban a társaság által nyújtott flottakezelési szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő adóalany letelepedési helye határozza meg, azaz jól gondoljuk, hogy a társaságnak nem merül fel Magyarországon áfakötelezettsége az úthasználati díj közvetítésével összefüggésben?
2. A társaság az útdíjat saját nevében, de az ügyfelek részére fizeti meg, és azt flottakezelési szolgáltatása keretében továbbszámlázza ügyfelei részére. Helyesen látjuk, hogy az Áfa-tv. 125. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve a 247. § (3) bekezdése alapján a társaság jogosult az útdíjon felszámított áfa visszaigénylésére?
3. A társaság előző pontban említett áfa-visszaigénylési jogosultságát nem befolyásolja, ha az ügyfelek részére kiállított számlákon "flottakezelési szolgáltatás" kerül feltüntetésre (mely magában foglalja a továbbszámlázott úthasználati díjak összegét is), azaz nem szükséges külön utalni a számlán az úthasználati díj áthárítására?
4. Amennyiben mégis szükséges a számlán utalni az útdíj áthárítására, elegendő-e a számlán csupán annak tényét jelezni, hogy a flottakezelési szolgáltatás ellenértéke tartalmazza az úthasználati díjat is, vagy azt külön sorban, konkrét értékkel kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] 1. A Héa-irányelv 78. cikkének b) pontja kimondja, hogy az adóalap részét képezik azon járulékos költségek - így különösen a jutalék, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek -, amelyeket az értékesítést teljesítő a megrendelőre terhel. [Lényegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Munkásszálló-igénybevételi és csoportos munkásszállítási szolgáltatások

Kérdés: Egy Nyugat-Magyarországon letelepedett, gyártással foglalkozó társaság saját, illetve kölcsönzött munkavállalók elszállásolásával kapcsolatosan szolgáltatási szerződést kötött egy Magyarországon letelepedett, munkaerő-szállás--adással foglalkozó szolgáltatásnyújtó céggel. A?munkavállalók a gyártóüzem 30-60 kilométeres körzetében elhelyezkedő településeken kerülnek elszállásolásra a szolgáltatásnyújtó saját tulajdonában álló vagy általa bérelt épületekben. A szolgáltatásnyújtó havonta 27%-os áfa felszámításával számláz szolgáltatási díjat a társaság számára. Ez a díj tartalmazza a szálláshely használatának díját, a közmű- (villany, víz, fűtés) költségeket, internet, kábeltévé díját, a konyha és étkező, valamint vizesblokk használatának költségeit, továbbá az ágyneműk tisztításának, a közös használatú terek takarításának költségeit. Továbbá a társaság buszjáratok indításával gondoskodik arról, hogy a munkavállalók eljussanak a gyártóüzembe. A társaság mind a szálláshelyeket, mind pedig az utazási szolgáltatásokat térítésmentesen nyújtja dolgozói számára.
1. A társaság által a munkavállalók részére biztosított szállás- és személyszállítási szolgáltatások a társaság adóköteles gazdasági tevékenysége érdekében merülnek fel. Igaz-e, hogy a társaság jogosult a fenti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni? A szállítási szolgáltatás nem minősül az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak, azaz a társaságnak a nyújtott szolgáltatások tekintetében nem merül fel áfafizetési kötelezettsége?
2. A szolgáltatásnyújtó által nyújtott munkásszállás-szolgáltatás összetett szolgáltatásnak minősül, amely a fő szabály szerinti 27 százalékos adómértékkel adózik, és nem tekinthető pusztán ingatlan-bérbeadásnak, illetve kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak sem?
Részlet a válaszából: […] 1. Az adó levonásával kapcsolatos legfontosabb szabályt az Áfa-tv. VII. fejezete tárgyalja. Az Áfa-tv. 120. §-a kimondja, hogy az adóalany olyan mértékben jogosult az általa fizetendő adóból levonni az előzetesen felszámított adót, amilyen mértékben az adóalany - ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.
1
2
3
5