Áramdíj továbbszámlázása

Kérdés: Költségvetési szervezetünknek szolgáltatási szerződése van több kórházzal, melynek értelmében közüzemi díjakat számláznak felénk. Helyesen jár-e el a kórház, amikor a saját beérkező bruttó áramdíját 5% fenntartási díjjal és 27% áfával növelten számlázza felénk?
Részlet a válaszából: […] Áramdíj továbbszámlázása esetén, ha nem bérlő részére történik az áram számlázása, akkor az áfa mértéke 27%. Az ellenérték a felek megállapodásán alapul. Nincs olyan jogszabály, ami tiltaná, hogy az áramdíjat fenntartási költségekkel növelt összegben számlázzák....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Rovatrend

Kérdés: Az Áhsz. 15. melléklete a K336 Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovathoz kapcsolódóan az alábbiakról rendelkezik: "Ezen a rovaton kell elszámolni a) azokat az egyébként jellemzően az államháztartás által kibocsátott komplex szolgáltatások – különösen egészségügyi, oktatási (az informatikai oktatás kivételével), szociális szolgáltatások – vételárát, amelyeket államháztartáson kívüli szervezetek, személyek teljesítenek". A különösen kitétel és a felsorolás alapján ezen a rovaton egy önkormányzat esetében elszámolhatók-e a közszolgáltatási szerződés alapján ellátott zöldterület-kezelési, temetőüzemeltetési stb. feladatok kiadásai, vagy azokat inkább a K337 Egyéb szolgáltatások rovaton kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovaton kell elszámolni:a) azoknak az egyébként jellemzően az államháztartás által kibocsátott komplex szolgáltatásoknak – különösen egészségügyi, oktatási (az informatikai oktatás kivételével), szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Karbantartási, üzemeltetési szolgáltatás díja

Kérdés: Egy költségvetési szerv saját munkavállalóival lát el egy másik államháztartáson belüli szerv részére karbantartási, üzemeltetési feladatokat.
A tevékenységre vonatkozóan megkötendő komplex szolgáltatási szerződés éves díját (mely tartalmaz bérköltséget és annak járulékait, valamint dologi kiadásokat is) havonta 12 egyenlő részletben számlázza ki. A kérdésem a számla áfatartalmára vonatkozna, konkrétan hogy a bérköltség és annak járulékai után is minden esetben fel kell számítani az áfát, vagy létezik valamilyen törvényes lehetőség arra, hogy ezek a tételek ne kerüljenek az áfa hatálya alá? Már a szerződés megkötésekor szeretnénk helyesen eljárni.
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint intézményük szolgáltatást nyújt egy másik államháztartási szervezetnek. A szolgáltatások ellenértékébe szokásosan beletartoznak az önköltségszámítás alapján megállapított közvetlen költségek, többek között a bér és járulék is. Az Áfa-tv. 65....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítására adott támogatás áfája

Kérdés: A Vgtv. 44/C. §-ának (1) bekezdése alapján városunk önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat) kötelezően ellátandó közszolgáltatásként a közüzemi csatornahálózatba nem vezetett háztartási szennyvíz begyűjtésére közszolgáltatást szervez és tart fenn.
Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött, melyben az önkormányzat megrendeli, a közszolgáltató pedig elvállalja az önkormányzat közigazgatási területén a települési folyékony hulladék ingatlantulajdonostól történő begyűjtésének, elszállításának és elhelyezésének közszolgáltatási feladatait. A Vgtv. 44/D. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ingatlan tulajdonosának a közszolgáltatás igénybevételéért a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségével arányos díjat kell fizetnie. A közszolgáltatási díj meghatározása a Vgtv. 44/D. §-ának (2) bekezdése alapján történik. A díj mértékéről az önkormányzat rendeletet alkot. A közszolgáltatás ellátására az állam költségvetési támogatást ad az önkormányzatnak a Költségvetési tv. 2. mellékletének I. 2. pontjában részletezett, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítására. A támogatás a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége után illeti meg az önkormányzatot. A támogatás a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá. Az önkormányzati rendeletben az önkormányzat a költségvetési támogatás figyelembevételével, annak összegével csökkentve állapítja meg a közszolgáltatási díjat. A közszolgáltató ezt az állami támogatással csökkentett összeget számlázza a szolgáltatást igénybe vevő lakosság felé. A tényleges díj és a lakosság által megfizetett, támogatással csökkentett összeg különbözetét az önkormányzat megfizeti (átadja) a közszolgáltatónak. Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az így megtérített különbözet az Áfa-tv. hatályán kívül eső támogatásként, vagy az Áfa-tv. 65. §-a alapján a szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásoló adóköteles szolgáltatásként kezelendő-e?
Részlet a válaszából: […] Annak eldöntéséhez, hogy az önkormányzat által a közszolgáltatónak nyújtott támogatás miként kezelendő az áfa rendszerében, azt kell megvizsgálni, hogy a támogatás az Áfa-tv. 65. §-a alapján adóalapot képez-e.Az Áfa-tv. 65. §-a kimondja, hogy "termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Kiadványértékesítés postai szolgáltatással

Kérdés: Költségvetési intézményünk kiadványokat értékesít, amiket postán el is küld a megrendelőnek. A posta a számlát 27%-os áfával állítja ki. Mi a könyvet 5%-os áfával számlázzuk. Ilyen esetben mi a helyes számlázás a postaköltséggel kapcsolatban? Felveszi a tevékenység áfáját (ha a postaszámla nettójával számolok, akkor kevesebb lesz a bruttóm, vagy a postaszámla bruttójából számolom vissza a nettót, ami így több lesz, mint a postaszámlán), vagy 27%-os áfával kell kiszámlázni? Könyvelés szempontjából mi a helyes rovata a bevételi számlán szereplő postaköltségnek? B401, mint a kiadványértékesítésnek, vagy B403, közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján adómentes az egyetemes postai szolgáltatás nyújtása.Az egyetemes postai szolgáltatás fogalmát az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a közösségi postai szolgáltatások belső piacának javítására vonatkozó közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Városüzemeltetési és város- gondnoksági feladatok ellátására nyújtott önkormányzati támogatás

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os nonprofit gazdasági társaságának városüzemeltetési és városgondnoksági feladatok ellátására támogatást nyújt.
Kérdéseink:
1. Ha az önkormányzat konkrétan meghatározza, hogy a támogatást milyen feladatokra és mekkora összegben költheti el a társaság, akkor az így nyújtott támogatás ellenértéknek minősül-e, kell-e általános forgalmi adót fizetni utána?
2. Ha a támogatást az önkormányzat gazdasági társaságának általános jelleggel adja, hogyan tudja az önkormányzat a feladatok ellátására adott támogatás felhasználását előírni és azt ellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] A városüzemeltetési és városgondnoksági feladatok ellátása az önkormányzatok kötelező alapfeladata. Az önkormányzatok a feladataikat elláttathatják intézményeik útján, szolgáltatás vásárlásával, vagy úgy, hogy közszolgáltatási szerződést kötnek gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Innovációsjárulék-fizetés

Kérdés: Városi önkormányzat 100%-os tulajdonában levő kft. innovációsjárulék-fizetésre kötelezett-e? A kft. és az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött meghatározott feladatok ellátására. A szerződés szerint a feladatok finanszírozása a kft. bevételeiből történik, valamint az önkormányzat a mindenkori éves üzleti tervben meghatározott mértékű általános működési támogatást nyújthat. A gazdasági társaság összes foglalkoztatott létszáma 24 fő (50 főnél kevesebb); a 2013. évi árbevétele 52 273 E Ft, a kiadása 60 134 E Ft, adózás előtti eredménye -7861 E Ft. A város lakossága 2014. január 1-jén 10 460 fő. Az önkormányzat 2013. évi zárszámadási rendelete szerint a 2013. évi bevétele 1 643 321 E Ft, kiadása 1 511 619 E Ft. A fenti számadatokkal a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő társaságnak, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. év XC. törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényi rendelkezések értelmében kell-e innovációsjárulék-fizetési kötelezettséget teljesíteni? Városunk népessége közel 10 500 fő.
Részlet a válaszából: […] A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 3. §-ának (2) bekezdése szerint nem tartozik a törvény hatálya alá a kis- és közép­vállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv-tv.) szerint kis- vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Önkormányzati tulajdon

Kérdés: A polgármesteri hivatalnak helyet adó épület az önkormányzat tulajdona. Ebben az épületben van a járási kormányhivatal is. Az önkormányzat megállapodott a kormányhivatallal a közüzemi költségek megosztásáról, továbbszámlázásról, a megtérítés módjáról. A szolgáltatókkal az önkormányzatnak van szerződése, az önkormányzat nevére szólnak a számlák. Ebből adódóan az elő­irányzatok is az önkormányzatnál kerülnek megtervezésre. A polgármesteri hivatal nem tervez és nem teljesít ilyen kiadásokat. Helyesen kötöttük-e így a megállapodást?
Részlet a válaszából: […] A járási kormányhivatal által is használt épület az önkormányzat tulajdona. A megállapodást helyesen kötötték meg a közüzemi díjak megtérítésének módjáról. Mivel az épület az önkormányzat tulajdonában van, ezért az energiaszolgáltatókkal is az önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 17.

Üzemeltetésbe adás

Kérdés: Egy önkormányzati társulás 0-ra leírt gépet, berendezést, illetve járműveket átad üzemeltetésbe egy közszolgáltatást végző cégnek. Melyek a helyes könyvelési lépések?
Részlet a válaszából: […] Az üzemeltetésbe adáskor üzemeltetési szerződés megkötése mellett az önkormányzat az üzemeltetésbe adandó eszközöket tételes leltár alapján adja át a közszolgáltatást végző cégnek. A közszolgáltatást ellátó cég köteles az átvett eszközökkel a közfeladatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.

Közszolgáltatási szerződés

Kérdés: Kérdésem a 2008. XCIX. törvény 13. §-ával kapcsolatos. Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt az előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezettel. A szerződésben meghatározzák, hogy a szervezet ingyen előadásokat tart, fellép önkormányzati rendezvényeken, a színháztermet ingyen az önkormányzat rendelkezésére bocsátja, ingyenjegyeket biztosít stb. Az önkormányzat vállalja, hogy a közhasznú feladat ellátását támogatja. A szervezetnek elszámolási kötelezettséget (tételes, számlamásolatok) ír elő.
– Az adószakértő szerint nem jó a szerződés, mert ha elvárok valamit, akkor az szolgáltatás, nem támogatás, tehát le kell számlázni. A szerződéssel kapcsolatosan a jogászok véleménye is eltérő.
– A támogatás elszámolásakor elfogadhatóak-e
rezsiszámlák, vagy csak a szerződésben megfogalmazott feladatokhoz kapcsolódó költségek?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. főszabály szerint az ellenértékért végzett gazdasági tevékenységet adóztatja. A közfeladat-ellátási szerződés keretében végzett szolgáltatások is gazdasági tevékenységnek tekintendők az Áfa-tv. 6. §-a alapján.Az ellenérték nem csak pénzben kifejezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 30.