Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott tizenharmadik havi illetmény tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: 13. havi, ún. különjuttatás

Kérdés: A 2003. évi XCV. tv. módosította a Ktv. 49. §-t. 2004. év közben a jogviszony megszűnésekor időarányosan jár-e az egyhavi különjuttatás a dolgozó részére?
Részlet a válaszból: […]tárgyát tekintve a Magyar Köztársaság 2001. és 2002 évi költségvetésének végrehajtásáról szólt -, és 2004. február 1-jei hatállyal az alábbi szabályozást vezette be: A köztisztviselő minden naptári évben - különjuttatásként - egyhavi illetményre jogosult, amennyiben január 1-jén közszolgálati jogviszonyban áll. Első kérdésként az merül fel, hogy melyik év január 1-jén kell ahhoz jogviszonyban állni, hogy a köztisztviselőt megillesse a juttatás. Abból az általános megállapításból tudunk kiindulni, hogy az illetmény, a különböző juttatások nem előzetesen illetik meg az alkalmazottat, hanem a ledolgozott időszak után. Ilyen logikai következtetés útján tudjuk csak kijelenteni, hogy a tárgyévet követő év január 1-jei jogviszonyban állásra gondolhatott a jogalkotó a fenti szabály megalkotásakor, mint jogosító feltételre, és nem a tárgyév január 1-jére. Tehát amennyiben a tárgyévet követő év január 1-jén még fennáll a jogviszonya, akkor illeti meg a köztisztviselőt az előző évre vonatkozóan a különjuttatás. Következő kérdés azon köztisztviselők helyzete, akiknek a tárgyévben megszűnik a jogviszonyuk. A jelenleg hatályos - és szűkszavúnak minősíthető - szabályozásból sajnos az a következtetés vonható le, hogy ebben az esetben egyáltalán nem illeti meg a különjuttatás - tehát még időarányosan sem - a köztisztviselőt. (Amennyiben egy másik munkáltatónál újabb jogviszonyt létesít, és következő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 833

2. találat: Felmentés esetén járó juttatások

Kérdés: 2005. július 8-án leszek 57 éves. 2004 júliusában már 38 év munkaviszonnyal rendelkezem majd, ebből 34 éve köztisztviselőként dolgozom jelenlegi munkahelyem. Előrehozott öregségi nyugdíjazásomkor megkaphatom-e a 40 éves jubileumi jutalmat, a felmentési időt, illetve a rekreációs szabadságot? Milyen egyéb juttatásokat kaphatok még nyugdíjazásomkor?
Részlet a válaszból: […]meg is teszi, a köztisztviselő a következő juttatásokra számíthat: Felmentési idő: egységesen hat hónap, mely nyugdíjazás címén történő felmentés esetén is kötelező, ettől eltérni nem lehet. Munkavégzés alóli mentesítés: a köztisztviselőt legalább a felmentési idő felére mentesíteni kell a munkavégzés alól, a munkáltató ettől az alkalmazott javára eltérhet. Ezen időtartamra átlagkereset illeti meg a köztisztviselőt. A felmentési időtartamból azon időszakra, mely alatt a munkavégzés alól nem mentesítik az alkalmazottat, illetményre jogosult. Szabadság megváltása: az Mt. 136. § (1) bekezdése alapján, ha a jogviszony megszűnésekor a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg az alkalmazott, akkor azt pénzben meg kell váltani. Általános szabály, hogy ha a jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe a dolgozó annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett illetményt köteles visszafizetni. Ez alól kivételt jelent az az eset, amikor a jogviszony nyugdíjazás miatt szűnik meg, ekkor ugyanis nincs visszafizetési kötelezettség. Jubileumi jutalom kifizetése tekintetében három körülményt kell megvizsgálni: a) amennyiben a felmentési idő alatt ér el a köztisztviselő valamely jubileumi jutalomra jogosító időt, a jutalomról rendelkezni kell a felmentési okiratban, és azt ki kell fizetni, b) amennyiben a jogviszony nyugdíjazás címén szűnik meg, a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat is ki kell fizetni, c) sor kerülhet a jogosító idő elérése nélkül is a jutalom kifizetésére, szintén abban az esetben, ha a jogviszony nyugdíjazás címén szűnik meg. A 30 éves jubileumi jutalmat, ha az arra jogosító szolgálati időből 2 év, vagy annál kevesebb van hátra; a 35 éveset, ha a jogosító szolgálati időből 3 év, vagy annál kevesebb van hátra; illetve a 40 éveset, ha a jogosító időből 4 év, vagy annál kevesebb van hátra, ki kell fizetni. A kérdésben felvetett esetben - ha az adatok pontosak - nyugdíjazáskor sor kerülhet a 40 éves jubileumi jutalom kifizetésére. Tizenharmadik havi illetmény: a 2004. február 1-jétől hatályos szöveg szerint a köztisztviselő minden naptári évben egyhavi illetményre jogosult, ha január 1-jén közszolgálati jogviszonyban áll. Amennyiben tehát úgy kerül sor a köztisztviselő felmentésére, hogy felmentési idejét még 2005. január 1-jén is tölti, akkor jogosult lesz a 2004. évi 13. havi különjuttatás teljes egészére. Amennyiben felmentési ideje "lejár" 2004. év során, akkor az új szabályozás miatt nem lesz jogosult a 2004. év 13. havi különjuttatás időarányos részére. Ruházatiköltség-térítés: amennyiben a jogviszony év közben szűnik meg,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 773

3. találat: Személyi alapbér fogalma

Kérdés: A közalkalmazotti kifizetéseknél mi tartozik a személyi alapbérbe? Mi a 13. havi bér és a jutalom alapja (garantált illetmény, hasznosítás százaléka, munkáltatói döntés)?
Részlet a válaszból: […]mellett a 66. § további bekezdései biztosítják a garantált illetmény meghatározott százalékkal való megemelését. Pl. abban az esetben, ha a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképzettség mellett a kinevezésben feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik. Ekkor egy további szakképesítés esetén legalább 5 százalékkal, kettő vagy további szakképesítés esetén legalább 8 százalékkal növekszik garantált illetménye. Egy következő - immár lehetséges - illetményelem az illetménykiegészítés. A Kjt. 67. §-a alapján a közalkalmazott illetménykiegészítésben részesülhet. Ezt a lehetőséget a kollektív szerződésben kell szabályozni. A Kjt. 70-75. §-ai pedig különböző illetménypótlékokat határoznak meg. Lényeges szabály, hogy ezen illetménypótlékok számításának alapját (pótlékalap) a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg. Fajtái: vezetői pótlék, melynek mértéke a pótlékalap 100-300 százalék lehet. Mértékét az itt meghatározott keretek között a miniszter állapítja meg. (Kjt. 70. §) címpótlék, melynek mértéke a pótlékalap 25-100 százaléka lehet. Amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár. (Kjt. 71. §) egészségkárosító kockázat miatt, vagy ha az egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használata fokozott megterhelést jelent, ezen okból fizetendő pótlék mértéke a pótlékalap 100 százaléka. Ezen pótlékra jogosító munkaköröket vagy kollektív szerződés, vagy ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. (Kjt. 72. §) idegennyelv-tudási pótlék, melynek mértéke a pótlékalap 50-100 százaléka lehet. A jogszabály több feltételt meghatároz a jogosultság alapjaként. (Kjt. 74. §) miniszter a fenti rendelkezéseken túl, ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékokat állapíthat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 426
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Közalkalmazottak tizenharmadik havi illetménye

Kérdés: Ha valaki január 1-jétől július 31-ig dolgozik, és augusztus 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van (GYED-et vesz igénybe), milyen időtartam után jár neki a tizenharmadik havi illetmény? Kell-e arányosítani?
Részlet a válaszból: […]időtartamait figyelmen kívül kell hagyni. Ez alól az általános szabály alól azonban a törvény taxatív módon kivételt tesz, megállapítja azokat a szünetelési jogcímeket, amelyek időtartamát mégis figyelembe kell venni a tizenharmadik havi illetményre való jogosultság megállapításakor. Ennek megfelelően a keresőképtelenséget okozó betegség, a szülési szabadság, a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint minden olyan munkában töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset-, illetve távollétidíj-fizetésben részesült, egybe kell számítani, és amennyiben ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg, a tizenharmadik havi illetményre való[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. február 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 200
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Tizenharmadik havi jutalom és jubileumi jutalom számítási alapja

Kérdés: A Kjt. 68. §, illetve a 78. §-a a tizenharmadik havi illetmény, illetve a jubileumi jutalom alapjaként a közalkalmazotti illetményt határozza meg. Mely illetményelemek tartoznak bele, illetve melyeket kell figyelmen kívül hagyni a fenti juttatások számításakor?
Részlet a válaszból: […]alapjának számításánál nem szabad figyelembe venni a Kjt. szerinti illetménypótlékok és a keresetkiegészítés
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 145
Kapcsolódó tárgyszavak: ,