Termékimporttal kapcsolatos kérdések

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű áfaalany társaság (magyar társaság) Kínából szerezne be építőipari alapanyagokat. A magyar társaság a termékeket rögtön tovább is értékesítené egy EU-tagállambeli áfaalany társaság (külföldi társaság) részére. A Kínából megvásárolt termékek nem kerülnének be Magyarország területére, a termékek szállítása közvetlenül Kínából a külföldi társaság részére történne. A kínai társaság az áruértékesítésről a számlát a Magyarországon bejegyzett társaság részére állítaná ki, amely továbbszámlázná a külföldi társaság részére. A fenti tényállással kapcsolatban:
1. Az áfa szempontjából mi a helyes eljárás?
2. A magyar társaságnak van-e valamiféle adminisztrációs teendője a gazdasági eseménnyel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] 1-2. Az általános forgalmi adóra vonatkozó kérdései kapcsán vélelmeztük, hogy a termék Kínából közvetlenül a Közösség azon tagállamába kerül leszállításra, és a Közösség területére először abban a tagállamban lép be a termék, amely tagállamban a végső vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja szerinti ügylet teljesítési időpontja

Kérdés: Egy orvosi műszerek és orvosi műszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozó magyarországi székhelyű adóalany (társaság) esetében a következő kérdések merültek fel. A műszerek és alkatrészek megfelelő előállításához legtöbbször egy speciális gyártóberendezés, szerszám szükséges, melynek beszerzéséről a társaság és a különböző tagállami beszállítói külön állapodnak meg. A megállapodások alapján a gyártóberendezéseket - amelyeken az orvosi műszerek és az alkatrészek előállítása történik - a társaság megvásárolja a beszállítóktól, és a későbbiekben továbbértékesíti azokat a végső vevők (partnerek) részére, de a gyártás során ezen berendezések végig a társaság magyarországi telephelyein maradnak.
A társaság a beszerzett gyártóberendezéseket, szerszámokat több részletben értékesíti az Európai Unió különböző tagállamaiban székhellyel rendelkező partnereinek. Az értékesítés következményeként a gyártóberendezések, szerszámok továbbra is Magyarországon maradnak, így az ügylet teljesítése során a társaság áfát számít fel, és azt továbbhárítja a partnerének a kiállított számlájában.
Az értékesített gyártóberendezések, szerszámok a későbbiekben Magyarországon kerülnek felhasználásra a partner által. A vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült.
1. A gyártóberendezések, szerszámok partner részére történő rendelkezésre bocsátásával áfa szempontból tényállásszerűen megvalósul az ügylet, azaz teljesítés történik, így az ügylet teljesítési időpontja áfa szempontból eltérő időpontra esik a tulajdonjog átszállásának időpontjától. Helyesen jár-e el a társaság, ha a felek között létrejött jogviszonyban az áfa szempontú teljesítési időpontot a termékek tényleges átadásának időpontjában állapítja meg, amely eltér a szerződésben rögzített tulajdonjog átszállásának időpontjától?
2. Helyesen jár-e el a társaság, amikor úgy állítja ki a számlát, hogy azon áfa szempontú teljesítési időpontként a gyártóberendezések, szerszámok tényleges átadásának időpontját szerepelteti?
3. Helyesen jár-e el a társaság, amikor az ügyletet tanúsító számlán meghatározott teljesítési időpontban érvényes MNB-devizaárfolyam alapján határozza meg forintban a fizetendő adó összegét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megadott információk alapján nem egyértelmű, hogy az adott gyártóberendezések, szerszámok értékesítése kapcsán a felek részletfizetésben állapodtak-e meg. Álláspontunk kialakítása során vélelmeztük, hogy a felek a gyártóberendezések, szerszámok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Településrendezési terv

Kérdés: Az önkormányzatot megkereste egy fejlesztőcég, hogy szeretné kezdeményezni a településrendezési tervének módosítását egy adott terület vonatkozásában. A fejlesztő vállalja, hogy megfizeti az önkormányzat részére a rendezési terv módosításának összes felmerült költségét. A tervezőiroda csak az önkormányzattal szerződik le, hiszen ő jogosult az ilyen jellegű munka megrendelésére. A tervezőiroda áfás számlát fog az önkormányzat részére kiállítani, pl. 100 000 forint + 27 000 forint áfa összegben. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat. Az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkezik - általános szabályok szerint adózó adóalany -, mert a víziközművagyon bérbeadása tekintetében ezt választotta, más jellegű számlázott bevétele nincs.
1. Az önkormányzat jogosult-e a tervezési feladatok számlájában feltüntetett előzetesen felszámított áfa levonására a "továbbértékesítés" révén?
2. Az önkormányzatnak általános forgalmi adóval növelten kell továbbszámlázni a költségeket?
3. Amennyiben az önkormányzat nem jogosult az előzetesen felszámított áfa levonására, és áfanövelten kell továbbszámláznia, akkor 127 000 forint + áfa összegről kell kiállítani a számlát?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 15. §-a szerint ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Viszonteladóra vonatkozó szabályok értelmezése

Kérdés: Társaságunk egy gépjármű-márkakereskedés, amely elsősorban új autókat értékesít, de a legtöbb esetben ehhez hozzátartozik a régi autó beszámítása is. Egyes esetekben előfordul, hogy olyan használt autót számítunk be, ahol a forgalomba helyezés régebbi, mint hat hónap, de az autó 6000 km-nél kevesebbet futott. Az esetek 90 százalékában nem áfaalanytól vagy áfamentesen számlázó vállalkozástól vesszük meg az autókat. Az értékesítések tekintetében évekkel ezelőtt bejelentettük az adóhatóságnál a különbözeti adózás alkalmazását. Két járművel kapcsolatban merült fel, hogy azok az Áfa-tv. 259. §-ának 25. pontja alapján új közlekedési eszköznek minősülnek, ezért az értékesítésükkor 27 százalék általános forgalmi adót kell felszámítani.
Az első személygépkocsit új autóként értékesítettük, a forgalomba helyezés is megtörtént. Öt hónap múlva adásvételi szerződéssel visszavásároltuk a magánszemély vevőtől az autót (anyagi nehézségek miatt meg kellett válnia a gépjárműtől), és eladtuk egy másik vevőnek, már használt autóként. Veszteségünk keletkezett rajta, mert az előző évben kapott rendszámot az autó (kilométeróra állása: 2540 km).
A második esetben egy áfaalany vállalkozástól vettük meg az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjára hivatkozással adómentesen számlázott járművet, és ezt követően értékesítettük a viszonteladóra vonatkozó szabályozás szerint (kilométeróra állása: 3000 km).
Mindkét gépjárművet belföldi vevőnek adtuk el. A fenti személygépkocsikkal kapcsolatban felmerülhet-e az új közlekedési eszközök értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazása, illetve helyesen jártunk-e el, amikor a különbözeti adózás alkalmazásával értékesítettük a személygépkocsikat?
Részlet a válaszából: […] Annak eldöntése során, hogy egy adott jármű értékesítésére kell-e, lehet-e alkalmazni az Áfa-tv.-nek a használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab és régiség értékesítésére vonatkozó szabályait (Áfa-tv. XVI. fejezet - más néven: különbözeti adózás), az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Értékesítési céllal beszerzett eszközök nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk egy szántóterület megvásárlását tervezi, melyet továbbértékesítene már működő jelentős külföldi vállalat területének megnagyobbításához. A vásárlás és értékesítés között átalakítanánk a szántókat iparterületté. A szóban forgó ügylet - mivel lehetőleg minél előbbi továbbértékesítési céllal szerezzük be a földeket - minősülhet-e készletbeszerzésnek? Ha igen, a vételár vagy kártalanítás összegén kívül miket számíthatunk a beszerzés értékébe a következőkből: földmérés költsége, értékbecslés díja, szakértői díj, lőszermentesítés költsége, régészeti feltárás, ügyvédi költség, földhivatali költségek, földvédelmi járulék, vízelvezetés kiépítésének költsége (esetlegesen), humuszmentesítés költsége? Ha ezt mégis ingatlanbeszerzésként kell értelmezni, akkor a fentiek közül melyik költség aktiválható az iparterület bekerülési költségeként?
Részlet a válaszából: […] Az értékesítési céllal beszerzett eszközöket a beruházások között sosem szabad kimutatni, ezek a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök közé sorolandók be. A további elszámolást alapvetően az határozza meg, hogy a beszerzett eszközt változatlan formában kívánják-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Vásárolt eszköz továbbértékesítése

Kérdés: Költségvetési szervünk kazánt vásárolt bruttó 1 300 000 Ft-ért, de nem a vagyonhasználatában lévő ingatlanába lesz beszerelve, hanem átszámlázza megállapodás alapján a kazán értékének 60%-át egy hónapon belül. Hogyan lehet helyesen elszámolni a költséget és a bevételt? Az áfát nem visszaigényelhetőként állítanánk be a beszerzéskor. Kell-e értékesítéskor áfásan továbbszámlázni? Kell-e tárgyi eszközként bevenni a nyilvántartásunkba, majd készletté minősíteni, és azután értékesíteni, vagy van egyszerűbb módja is? A beszerzési ár és az értékesítési ár között keletkező 520 000 Ft különbözetet hová kell helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az eszközöket akkor lehet befektetett eszközök közé sorolni, ha tartósan egy éven túl szolgálják a tevékenységet. Abban az esetben, ha a beszerzéskor már tudják, hogy értékesíteni fogják éven belül az eszközt, akkor a készletek közé, áruként kell könyvelni. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Áruértékesítés áfája

Kérdés: Önkormányzatunk kedvező áron jutott mart aszfalthoz, melyet ugyanazon az értéken tovább szeretne értékesíteni egy vállalkozónak. A beszerzés 27%-os áfás.
1. Ez az ügylet az önkormányzatnál vállalkozási tevékenységnek minősül?
2. A beszerzés áfája az áfabevallás szempontjából levonhatónak minősül?
3. Továbbértékesítés esetén a felszámított áfa ugyancsak 27%?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. csak a költségvetési szervek tekintetében különíti el az alaptevékenységet és a vállalkozási tevékenységet, a helyi önkormányzatok esetében nem. Erre tekintettel csak a helyi önkormányzat költségvetési szervei esetében beszélhetünk alap- és a vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Gyűjteményértékesítés

Kérdés: Cégünk, az XY Kft. (továbbiakban: Társaság) az egyéb tevékenysége mellett szisztematikus gyűjtőmunkát is végez, melynek eredményeként ezres nagyságrendben rendelkezik az adózás, a számvitel és az irodai életből különböző relikviákkal (szakkönyvek, különféle iratok, tárgyi emlékek). A gyűjtemény egy részét már több szakmai kiállításon is bemutatta a Társaság (ebből némi bevételre is szert tett), illetve a gyűjtemény jó információbázis bármilyen szakmai jellegű kutatáshoz, információs alap lehet reklámokhoz, de használható lehet akár marketingötlet-forrásként is. Profiltisztítás miatt egy másik vállalkozásban szeretnénk az egész gyűjteményt tovább működtetni. Ehhez szükség lenne az egész gyűjteménynek, mint egy egységnek a másik vállalkozásba történő áthelyezésére. Az átvevő vállalkozásnak konkrét üzleti elképzelései vannak a gyűjtemény hasznosításával kapcsolatosan. Mivel az átadó és átvevő cég egyazon tulajdonosi körhöz tartozik, ezért az átadás az átadó könyveiben (eddig üzemkörön kívüli eszközök címén) nyilvántartott bekerülési értéken történne meg. Tekinthető-e ez a gyűjteményáthelyezés egyik vállalkozásból a másik vállalkozásba az Áfa-tv. 17. §-ának (4) bekezdése szerinti üzletág-átruházásnak? Amennyiben nem, alkalmazható-e az értékesítésre az Áfa-tv. XVI. fejezetében foglalt, a használt ingóságok, műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek értékesítésére vonatkozó különös szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...Az Áfa-tv. 213. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján viszonteladó: minden olyan adó­­­alany, aki (amely) ilyen minőségében továbbértékesítési céllal használt ingóságot, műalkotást, gyűjteménydarabot vagy régiséget szerez be, importál vagy egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Gépjárművek áfája

Kérdés: Bérbeadás céljából szereztünk be gépjárműveket. A jogszabályi rendelkezéseken nem tudtuk eligazodni. Azt szeretném megtudni, hogy az általunk tárgyi eszközként nyilvántartásba vett gépkocsik beszerzésekor felszámított áfát, továbbá ezek fenntartási, karbantartási parkolási költségeit, valamint a gázolaj áfáját levonhatjuk-e?
Részlet a válaszából: […] ...valamint125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár (vtsz. 8711-ből)beszerzéséhez kapcsolódik, feltéve hogy azt az adóalany nem továbbértékesítési[vagy nyilvántartásában közvetlen anyagként való felhasználásra, vagy azÁfa-tv. 8. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 3.

Bábszínházi előadás áfája

Kérdés: Bábszínházi társulat vagyunk. Tevékenységünk SZJ száma: 92.34.13. Nyilvános közönségnek játszunk bevétel ellenében. Repertoárunk szélesítése érdekében vendégtársulatot is hívunk, fellépési díj számlázása mellett. Számlájukon szintén a 92.34.13. SZJ szám szerepel. Az előadásuk jegybevétele minket illet. Bevonható-e az arányosítással visszaigényelhető áfa körébe számlájuk áfatartalma továbbértékesítés jogán, vagy az Áfa-tv. 33. § (2) bek. e) pontja alapján egyáltalán nem igényelhető vissza az áfa?
Részlet a válaszából: […] ...felszámított adója nem vonható le. Ez alól kivételtjelent az az eset, amikor a szolgáltatást közvetített szolgáltatásnyújtás vagytovábbértékesítés céljára rendelik meg [Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése].Közvetített szolgáltatásnyújtásról akkor beszélhetünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.