Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott továbbértékesítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja szerinti ügylet teljesítési időpontja

Kérdés: Egy orvosi műszerek és orvosi műszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozó magyarországi székhelyű adóalany (társaság) esetében a következő kérdések merültek fel. A műszerek és alkatrészek megfelelő előállításához legtöbbször egy speciális gyártóberendezés, szerszám szükséges, melynek beszerzéséről a társaság és a különböző tagállami beszállítói külön állapodnak meg. A megállapodások alapján a gyártóberendezéseket - amelyeken az orvosi műszerek és az alkatrészek előállítása történik - a társaság megvásárolja a beszállítóktól, és a későbbiekben továbbértékesíti azokat a végső vevők (partnerek) részére, de a gyártás során ezen berendezések végig a társaság magyarországi telephelyein maradnak.
A társaság a beszerzett gyártóberendezéseket, szerszámokat több részletben értékesíti az Európai Unió különböző tagállamaiban székhellyel rendelkező partnereinek. Az értékesítés következményeként a gyártóberendezések, szerszámok továbbra is Magyarországon maradnak, így az ügylet teljesítése során a társaság áfát számít fel, és azt továbbhárítja a partnerének a kiállított számlájában.
Az értékesített gyártóberendezések, szerszámok a későbbiekben Magyarországon kerülnek felhasználásra a partner által. A vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült.
1. A gyártóberendezések, szerszámok partner részére történő rendelkezésre bocsátásával áfa szempontból tényállásszerűen megvalósul az ügylet, azaz teljesítés történik, így az ügylet teljesítési időpontja áfa szempontból eltérő időpontra esik a tulajdonjog átszállásának időpontjától. Helyesen jár-e el a társaság, ha a felek között létrejött jogviszonyban az áfa szempontú teljesítési időpontot a termékek tényleges átadásának időpontjában állapítja meg, amely eltér a szerződésben rögzített tulajdonjog átszállásának időpontjától?
2. Helyesen jár-e el a társaság, amikor úgy állítja ki a számlát, hogy azon áfa szempontú teljesítési időpontként a gyártóberendezések, szerszámok tényleges átadásának időpontját szerepelteti?
3. Helyesen jár-e el a társaság, amikor az ügyletet tanúsító számlán meghatározott teljesítési időpontban érvényes MNB-devizaárfolyam alapján határozza meg forintban a fizetendő adó összegét?
Részlet a válaszból: […]esetében.A fentiektől eltérően a részletfizetéses konstruk-ciók teljesítési időpontja az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja segítségével határozható meg. Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja kimondja, hogy termék értékesítésének minősül továbbá a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi.Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése határozza meg, amely rendelkezés kimondja, hogy az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés).Az Áfa-tv. 10. §-a a) pontjának és 55. §-a (1) bekezdésének együttes értelmezése alapján tulajdonképpen a részletfizetéses konstrukciók - mint például zárt végű lízingügylet - tényállásszerű megvalósulása akkor történik meg, amikor a részletfizetés tárgyául szolgáló termék birtokba adása megtörténik, függetlenül az ellenérték megtérítésétől. Tehát a számlát a birtokba adás napjával mint teljesítési időponttal a termék teljes ellenértékéről kell kibocsátani (és így a fizetendő adót is ezzel az időponttal kell megállapítani), függetlenül attól, hogy a vételár megfizetése még maradéktalanul nem történt meg.A fent írtak alapján, amennyiben a társaság a gyártóberendezéseket, szerszámokat a partner birtokába adja úgy, hogy az átadott termékek felett a partner tulajdonosként való rendelkezésre jogosult, a teljesítés időpontja a termékek birtokba adásának időpontja, függetlenül attól, hogy a tulajdonjog átszállásának időpontja a birtokba adás időpontjától eltér.2. Az Áfa-tv. 169. §-ának g) pontja kimondja, hogy a számlán kötelezően fel kell tüntetni az Áfa-tv. 163. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett időpontot, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől. E rendelkezés értelmében - tekintve, hogy a levelében előleg fizetéséről nincs szó - helyesen jár el a társaság, ha a számlán a teljesítés időpontjaként a termékek birtokba adásának időpontját tünteti fel.3. Az Áfa-tv. 80. §-ának (1) bekezdése értelmében termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amelya) termék Közösségen belüli beszerzése, illetőleg előleg fizetése esetében, valamint a 60. §-ban említett esetekben a fizetendő adó megállapításakor,b)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5474

2. találat: Településrendezési terv

Kérdés: Az önkormányzatot megkereste egy fejlesztőcég, hogy szeretné kezdeményezni a településrendezési tervének módosítását egy adott terület vonatkozásában. A fejlesztő vállalja, hogy megfizeti az önkormányzat részére a rendezési terv módosításának összes felmerült költségét. A tervezőiroda csak az önkormányzattal szerződik le, hiszen ő jogosult az ilyen jellegű munka megrendelésére. A tervezőiroda áfás számlát fog az önkormányzat részére kiállítani, pl. 100 000 forint + 27 000 forint áfa összegben. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat. Az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkezik - általános szabályok szerint adózó adóalany -, mert a víziközművagyon bérbeadása tekintetében ezt választotta, más jellegű számlázott bevétele nincs.
1. Az önkormányzat jogosult-e a tervezési feladatok számlájában feltüntetett előzetesen felszámított áfa levonására a "továbbértékesítés" révén?
2. Az önkormányzatnak általános forgalmi adóval növelten kell továbbszámlázni a költségeket?
3. Amennyiben az önkormányzat nem jogosult az előzetesen felszámított áfa levonására, és áfanövelten kell továbbszámláznia, akkor 127 000 forint + áfa összegről kell kiállítani a számlát?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat ugyanolyan áfamértékkel, ahogy a tervezőirodától kapta a számlát, vagyis 100 000 Ft + 27% áfát számláz a fejlesztőcég felé. Az önkormányzat a tervezőirodától kapott számla áfatartalmát
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5446

3. találat: Viszonteladóra vonatkozó szabályok értelmezése

Kérdés: Társaságunk egy gépjármű-márkakereskedés, amely elsősorban új autókat értékesít, de a legtöbb esetben ehhez hozzátartozik a régi autó beszámítása is. Egyes esetekben előfordul, hogy olyan használt autót számítunk be, ahol a forgalomba helyezés régebbi, mint hat hónap, de az autó 6000 km-nél kevesebbet futott. Az esetek 90 százalékában nem áfaalanytól vagy áfamentesen számlázó vállalkozástól vesszük meg az autókat. Az értékesítések tekintetében évekkel ezelőtt bejelentettük az adóhatóságnál a különbözeti adózás alkalmazását. Két járművel kapcsolatban merült fel, hogy azok az Áfa-tv. 259. §-ának 25. pontja alapján új közlekedési eszköznek minősülnek, ezért az értékesítésükkor 27 százalék általános forgalmi adót kell felszámítani.
Az első személygépkocsit új autóként értékesítettük, a forgalomba helyezés is megtörtént. Öt hónap múlva adásvételi szerződéssel visszavásároltuk a magánszemély vevőtől az autót (anyagi nehézségek miatt meg kellett válnia a gépjárműtől), és eladtuk egy másik vevőnek, már használt autóként. Veszteségünk keletkezett rajta, mert az előző évben kapott rendszámot az autó (kilométeróra állása: 2540 km).
A második esetben egy áfaalany vállalkozástól vettük meg az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjára hivatkozással adómentesen számlázott járművet, és ezt követően értékesítettük a viszonteladóra vonatkozó szabályozás szerint (kilométeróra állása: 3000 km).
Mindkét gépjárművet belföldi vevőnek adtuk el. A fenti személygépkocsikkal kapcsolatban felmerülhet-e az új közlekedési eszközök értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazása, illetve helyesen jártunk-e el, amikor a különbözeti adózás alkalmazásával értékesítettük a személygépkocsikat?
Részlet a válaszból: […]különbözeti adózást alkalmazó adóalanynak értékesítő személyére vonatkozó előírást kell kiemelni. Az Áfa-tv. 216. §-a kimondja, hogy használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség viszonteladó általi értékesítése esetében az adó alapjának megállapítására a 217. § alkalmazandó, feltéve, hogy a viszonteladó részére az előzőekben felsorolt termékeket a Közösség területéről a következők bármelyike értékesítette:a) nem adóalany személy, szervezet;b) olyan adóalany, akinek (amelynek) termékértékesítése a 87. § szerint mentes az adó alól;c) alanyi adómentes adóalany vagy olyan adóalany, akire (amelyre) ilyen minőségében a Közösség nyilvántartásba vétele helye szerinti tagállamának azon joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 282-292. cikkeinek, feltéve, hogy termékértékesítésének tárgya tárgyi eszköz;d) másik viszonteladó vagy olyan adóalany, akinek (amelynek) termékértékesítésére ilyen minőségében az érintett közösségi tagállamnak azon joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 312-325. cikkeinek.Tekintve, hogy a kérdésben említett egyik eladó magánszemély, a másik eladó pedig az Áfa-tv. 87. §-a szerint értékesítette a személygépkocsit társaságuk részére, az eladók megfelelnek a 216. § a), illetve b) pontjaiban foglaltaknak, így az Áfa-tv.-nek a különbözeti adózás kapcsán az értékesítőre vonatkozó követelményei is teljesültek.Az Áfa-tv. új közlekedési eszköz fogalommeghatározásának (259. § 25. pont) a Közösségen belüli adómentes termékértékesítések körében van jelentősége. Az a tény, hogy az Áfa-tv. 213. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti használt ingóságnak minősülő személygépkocsi egyebekben megfelel az új közlekedési eszköz fogalmának is, a jármű belföldre és harmadik országba történő értékesítése esetén nem bír jelentőséggel.Ugyanakkor az Áfa-tv. 214. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a XVI. fejezet 2. alfejezetének rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a viszonteladó új közlekedési eszközt értékesít a 89. § szerint. Amennyiben tehát az adóalany az Áfa-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5057
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Értékesítési céllal beszerzett eszközök nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk egy szántóterület megvásárlását tervezi, melyet továbbértékesítene már működő jelentős külföldi vállalat területének megnagyobbításához. A vásárlás és értékesítés között átalakítanánk a szántókat iparterületté. A szóban forgó ügylet - mivel lehetőleg minél előbbi továbbértékesítési céllal szerezzük be a földeket - minősülhet-e készletbeszerzésnek? Ha igen, a vételár vagy kártalanítás összegén kívül miket számíthatunk a beszerzés értékébe a következőkből: földmérés költsége, értékbecslés díja, szakértői díj, lőszermentesítés költsége, régészeti feltárás, ügyvédi költség, földhivatali költségek, földvédelmi járulék, vízelvezetés kiépítésének költsége (esetlegesen), humuszmentesítés költsége? Ha ezt mégis ingatlanbeszerzésként kell értelmezni, akkor a fentiek közül melyik költség aktiválható az iparterület bekerülési költségeként?
Részlet a válaszból: […]pontja], utóbbi esetben a befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek - az Szt. szerinti gyűjtő fogalommal a saját termelésű készletek - közé [Áhsz. 12. § (8) bekezdése] kell besorolni.Az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése értelmében a befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek bekerülési értéke az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint számított előállítási érték, azaz a közvetlen önköltség (Szt. 51. §), vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, illetve a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A választott módszert természetesen az önkormányzat számviteli politikájában rögzíteni kell (magunk részéről elsősorban a közvetlen önköltség szerinti megállapítást javasoljuk).A konkrét könyvelési lépéseket, a könyvelés technikáját[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4805

5. találat: Vásárolt eszköz továbbértékesítése

Kérdés: Költségvetési szervünk kazánt vásárolt bruttó 1 300 000 Ft-ért, de nem a vagyonhasználatában lévő ingatlanába lesz beszerelve, hanem átszámlázza megállapodás alapján a kazán értékének 60%-át egy hónapon belül. Hogyan lehet helyesen elszámolni a költséget és a bevételt? Az áfát nem visszaigényelhetőként állítanánk be a beszerzéskor. Kell-e értékesítéskor áfásan továbbszámlázni? Kell-e tárgyi eszközként bevenni a nyilvántartásunkba, majd készletté minősíteni, és azután értékesíteni, vagy van egyszerűbb módja is? A beszerzési ár és az értékesítési ár között keletkező 520 000 Ft különbözetet hová kell helyesen könyvelni?
Részlet a válaszból: […]előzetesen felszámított áfát vagy sem.A bevételt áruértékesítés bevételeként kell könyvelni. A beszerzés és az értékesítés között keletkező különbözet a beszerzés (ráfordítás) és a bevétel különbözeteként fog megjelenni, és az eredmény elszámolásban kerül kimutatásra.A könyvelési lépéseket a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet előírásai szerint kell megtenni.A) Anyagok, áruk vásárlása elszámolása1. Kötelezettségvállalás a költségvetési számvitel szerinta) Nettó értékT0021 - K053112/  053122/  053132b) Általános forgalmi adóT0021 - K0535123. Szállítói számla a költségvetési számvitel szerinta) Nettó értékT053112/ - K0021  053122/ K053112053132 053122/T0022 - 053132b) Általános forgalmi adóT053113/ - K0021T0022 K053512c) Nettó előleg teljesítéskéntT053113/ - K003053123/ 053133d) Előleg utáni általános forgalmi adó teljesítéskéntT053513 - K0034. Szállítói számla a pénzügyi számvitel szerinta) Készletre vétel nettó összegben (előleggel együtt)T211/212 - K4213b) Beszerzéssel egyidejű anyagfelhasználás elszámolása nettó összegben (előleggel együtt)T51 - K4213T6/7 K591c) Előleg rendezéseT4213 - K36513d) Levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó (előleg utáni általános forgalmi adóval)T36412 - K4213e) Előleg utáni levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó rendezéseT4213 - K364115. A számla kiegyenlítése a költségvetési számvitel szerinta) Nettó összeg (előleg nélkül)T053113/ - K003053123/053133b)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4737
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Áruértékesítés áfája

Kérdés: Önkormányzatunk kedvező áron jutott mart aszfalthoz, melyet ugyanazon az értéken tovább szeretne értékesíteni egy vállalkozónak. A beszerzés 27%-os áfás.
1. Ez az ügylet az önkormányzatnál vállalkozási tevékenységnek minősül?
2. A beszerzés áfája az áfabevallás szempontjából levonhatónak minősül?
3. Továbbértékesítés esetén a felszámított áfa ugyancsak 27%?
Részlet a válaszból: […]végzett minden tevékenységet alaptevékenységnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy abból származik-e nyeresége, vagy sem.A Mötv. 10. §-ának (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat kötelező és általa önként vállalt feladatokat lát el. A Mötv. által előírt feladatok felsorolása nem taxatív. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozásuk pedig a saját bevételek vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. Bár az áruértékesítés nem szokványos gazdasági esemény önkormányzati[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4726
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Gyűjteményértékesítés

Kérdés: Cégünk, az XY Kft. (továbbiakban: Társaság) az egyéb tevékenysége mellett szisztematikus gyűjtőmunkát is végez, melynek eredményeként ezres nagyságrendben rendelkezik az adózás, a számvitel és az irodai életből különböző relikviákkal (szakkönyvek, különféle iratok, tárgyi emlékek). A gyűjtemény egy részét már több szakmai kiállításon is bemutatta a Társaság (ebből némi bevételre is szert tett), illetve a gyűjtemény jó információbázis bármilyen szakmai jellegű kutatáshoz, információs alap lehet reklámokhoz, de használható lehet akár marketingötlet-forrásként is. Profiltisztítás miatt egy másik vállalkozásban szeretnénk az egész gyűjteményt tovább működtetni. Ehhez szükség lenne az egész gyűjteménynek, mint egy egységnek a másik vállalkozásba történő áthelyezésére. Az átvevő vállalkozásnak konkrét üzleti elképzelései vannak a gyűjtemény hasznosításával kapcsolatosan. Mivel az átadó és átvevő cég egyazon tulajdonosi körhöz tartozik, ezért az átadás az átadó könyveiben (eddig üzemkörön kívüli eszközök címén) nyilvántartott bekerülési értéken történne meg. Tekinthető-e ez a gyűjteményáthelyezés egyik vállalkozásból a másik vállalkozásba az Áfa-tv. 17. §-ának (4) bekezdése szerinti üzletág-átruházásnak? Amennyiben nem, alkalmazható-e az értékesítésre az Áfa-tv. XVI. fejezetében foglalt, a használt ingóságok, műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek értékesítésére vonatkozó különös szabályok?
Részlet a válaszból: […]szabályok nem lesznek alkalmazhatóak.Az Áfa-tv. XVI. fejezetében részletezett viszontel­adókra vonatkozó különös szabályok alkalmazásának többek között feltétele, hogy a használt ingóságokkal, műalkotásokkal, gyűjteménydarabokkal, régisé­gekkel kereskedő adóalany megfeleljen a viszontel­adó fogalmának. Az Áfa-tv. 213. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján viszonteladó: minden olyan adó­­­alany, aki (amely) ilyen minőségében továbbértékesítési céllal használt ingóságot, műalkotást, gyűjteménydarabot vagy régiséget szerez be, importál vagy egyébként tart tulajdonában, illetőleg e körben - megbízás alapján - bizományosként jár el. Tekintve, hogy az adott esetben a gyűjtemény darabjainak beszerzésekor a továbbértékesítési cél (Áfa-tv. 259. § 22. pont) a közölt információk alapján nem áll fenn, így a gyűjtemény értékesítésekor az Áfa-tv. XVI. fejezetében foglalt különös szabályok az adott esetben szintén nem lesznek alkalmazhatóak.Alkalmazható különös szabályok hiányában az adott esetben a gyűjtemény értékesítésekor (feltételezve, hogy az ellenérték fejében történik), a Társaságnak a termékértékesítésre vonatkozó általános szabályokból kell kiindulnia. A gyűjtemény értékesítése tehát,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3590
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Gépjárművek áfája

Kérdés: Bérbeadás céljából szereztünk be gépjárműveket. A jogszabályi rendelkezéseken nem tudtuk eligazodni. Azt szeretném megtudni, hogy az általunk tárgyi eszközként nyilvántartásba vett gépkocsik beszerzésekor felszámított áfát, továbbá ezek fenntartási, karbantartási parkolási költségeit, valamint a gázolaj áfáját levonhatjuk-e?
Részlet a válaszból: […]nyilvántartásában közvetlen anyagként való felhasználásra, vagy az Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése szerinti] céllal szerzi be. E rendelkezés azonban a törvény 33. § (5) bekezdése értelmében nem vonatkozik lakóautó-kölcsönzéssel (SZJ 71.10.10.0-ból) foglalkozó adóalanyra, a kölcsönbe adott lakóautó tekintetében. Ugyancsak a jogszabály 33. § (2) bekezdés f) pontja értelmében nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó termékek beszerzése és a szolgáltatások igénybevétele során felszámított adó, feltéve hogy azt az adóalany nem továbbértékesítési, vagy nyilvántartásában közvetlen anyagként való felhasználásra, vagy az Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése szerint céllal szerzi be. Ez utóbbi adólevonási korlátozás azonban a vizsgált paragrafus (3) bekezdése értelmében nem vonatkozik a személygépkocsi-kölcsönzéssel (SZJ 71.10.10.0-ból) foglalkozó adóalanyra, a kölcsönbe adott személygépkocsik tekintetében. Mindez tehát azt jelenti, hogy a bérbeadás céljából beszerzett személygépkocsik, valamint a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár (vtsz. 8711-ből) esetében az előzetesen felszámított áfa nem vonható le, azonban ezek üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó termékek beszerzése és szolgáltatások igénybevétele során felszámított áfa esetében ez a tiltás nem áll fenn, feltéve hogy a jogszabályban foglalt valamennyi egyéb feltétel megvalósul. Mint az jól látható az előzőekben felvázoltakból, az adólevonási korlátozások elsősorban a személygépkocsinak minősülő gépjárművekre vonatkoznak. Más gépjárművek esetében az eddigiekben meghatározott korlátozások nem állnak fenn. További korlátozást tartalmaz ugyanakkor az Áfa-tv. 33. § (1) bekezdés c) pontja, mely szerint a személygépkocsihoz közvetlenül üzemanyagként felhasználásra kerülő termékekhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa nem vonható le. Ehhez hasonlóan a jogszabály 33. § (2) bekezdés a) és h) pontjában meghatározottak szerint - az ólmozott és ólmozatlan motorbenzin (vtsz. 2710 11 41, 2710 11 45, 2710 11 49, 2710 11 59) beszerzése, továbbá - a parkolási szolgáltatás igénybevétele, illetve úthasználati díj fizetése, kivéve a 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb össztömegű gépjárművel (ideértve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. július 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1749

9. találat: Bábszínházi előadás áfája

Kérdés: Bábszínházi társulat vagyunk. Tevékenységünk SZJ száma: 92.34.13. Nyilvános közönségnek játszunk bevétel ellenében. Repertoárunk szélesítése érdekében vendégtársulatot is hívunk, fellépési díj számlázása mellett. Számlájukon szintén a 92.34.13. SZJ szám szerepel. Az előadásuk jegybevétele minket illet. Bevonható-e az arányosítással visszaigényelhető áfa körébe számlájuk áfatartalma továbbértékesítés jogán, vagy az Áfa-tv. 33. § (2) bek. e) pontja alapján egyáltalán nem igényelhető vissza az áfa?
Részlet a válaszból: […]céljára rendelik meg [Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése]. Közvetített szolgáltatásnyújtásról akkor beszélhetünk, amikor az adóalany a szolgáltatást saját nevében, de más javára (pl. nézők javára) rendelte meg. Ilyenkor úgy kell tekinteni, hogy ez az adóalany egyidejűleg ugyanazon szolgáltatás igénybevevője és nyújtója is. A szolgáltatás továbbértékesítési célú, ha annak igénybevétele és továbbnyújtása döntő és nélkülözhetetlen az adóalany tevékenységéhez. Mivel bábszínházról van szó, a vendégművészektől igénybe vett és továbbnyújtott bábszínházi szolgáltatás ezeknek a feltételeknek megfelel. Ebből következően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1021