Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

21 találat a megadott utazási bérlet tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Közlekedési költség megtérítése pénzben

Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
- Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
- Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
- A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
- Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?
Részlet a válaszból: […]dolgozók a juttatást annak célja szerint használják-e fel. Nincs akadálya annak, hogy a munkavállalók számlájára utalják a bérlet árát, de ha a bérlet teljes bekerülési értékét akarják a dolgozóknak utalni, akkor fel kell bruttósítani az összeget.Sem az adózási, sem a számviteli szabályok nem írják elő ilyen esetben a munkáltató nevére szóló számlát, ezért a levélben is említett többletköltség miatt ezt nem javasoljuk. A bérlettel történő elszámolást szabályozhatják úgy, hogy a dolgozó a saját nevére szóló számlát adjon le, vagy úgy, hogy a dolgozók a lejárt bérleteket adják le.A kilépők esetében időarányosan vissza kell fizetni a bérletjuttatás nettó értékét, ez a szabály akkor is, ha kiosztják a bérletet, és akkor is, ha a dolgozók számlájára utalják a pénzt, és a dolgozó vásárolja meg a bérletet. Az új belépőknek adott juttatás után is meg kell fizetni a járulékokat, de nem ugyanazon juttatás után fizetik meg, tehát nem értelmezhető, hogy duplán fizetnek.A bérlet juttatásakor az adót meg kellett fizetni, a juttatás időpontjában az adófizetés jogszerű volt, ezért az később nem kérhető vissza az adóhatóságtól önellenőrzéssel. Ebből következően a nettó időarányos juttatást kell visszakérni a dolgozóktól.A kormánytisztviselőknek adható juttatásokat a 2018. évi CXXV. törvény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5363
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Kézbesítő utazási bérlete

Kérdés: Költségvetési szerv a kézbesítő beosztásban lévő dolgozójának éves budapesti bérletet vesz. A bérlet érvényessége 2016. februártól 2017. februárig tart. Milyen összeggel kell a KIRA rendszerben feladni, illetve év végén milyen főkönyvi számra kell átvezetni a 365151-ről? Elhatárolásként kell beállítani 2016 végén?
Részlet a válaszból: […]intézményüknek adó-, illetve járulékkötelezettsége, akkor sem, ha részben magáncélra használja a dolgozó a bérletet. Ebből következően nem is kell a személyi kiadások közé könyvelni, hanem dologi kiadásként elszámolható.A költségvetési év végéig felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként a következő évi eredménykimutatásban szerepeltethetők, a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el. A 2016. februártól 2016. decemberig terjedő időszak terheli a 2016. évet. A teljes díjat ki kellett fizetni 2016.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4251
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Helyi utazási bérlet térítésének köztehervonzatai

Kérdés: Helyi utazási bérlet ára hogyan téríthető meg a dolgozó részére, milyen adóvonzattal?
Részlet a válaszból: […]bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog használatára, szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik, abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg. Jelen esetben ez utóbbi nem áll fenn, így minden köztehertől mentesen biztosítható a helyi utazási bérlet a munkavállalónak, és nem szükséges a munkája végeztével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3746
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Munkába járás költségtérítésének bizonylatolása

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolja meg dolgozóinak a munkába járáshoz szükséges bérletet, és azt hónap elején kiosztja munkavállalóinak, melyet a munkavállaló aláír, hogy átvette, illetve a 14% önrészt befizeti. A bérleteket a munkáltató nevére szóló számlával vásároljuk. A bérletet le kell-e adni ezek után a dolgozónak a munkáltató részére?
Részlet a válaszból: […]kormányrendelet szerinti munkába járás esetén az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, a kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, jegy árát meg nem haladó értékben, ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg.Önök a munkavállalók számára a bérletet az önkormányzat nevére szóló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3586
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Helyi utazási bérlet juttatása

Kérdés: Intézményünk a szociális gondozóként foglalkoztatott alkalmazottai részére helyi utazási bérletet biztosít, mert az a napi munkavégzésükhöz szükséges.
Részlet a válaszból: […]feladatának ellátására tekintettel történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és egyébként a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel nem zárható ki. Kivétel ez alól, ha a törvény a magáncélú használatot adóztatható körülményként határozza meg. A helyi bérlet biztosítása a szociális gondozók esetében a napi munkavégzés feltétele, így annak juttatása a tevékenység ellátásához biztosított dolognak tekinthető akkor, ha a munkavállaló napi gyakorisággal a munkahelyén, pl. az intézményen kívül végzi a tevékenységét, és ez a munkaköri leírásából is egyértelműen kiderül. Ezekben az esetekben a munkáltató a munkavégzés ellátása érdekében biztosítja a helyi közlekedési bérletet. Az ilyen és más hasonló, pl. kézbesítő, ellenőr, védőnő stb. munkakörben dolgozó személyek esetében a bérlet magáncélú hasznosítása nem zárható ki. Az Szja-tv. 4. § (2) szerint nem bevétel a munkavégzés hatókörében végzett tevékenységhez szükséges dolog, még akkor sem, ha annak magáncélú használata nem zárható ki, de azt a törvény nem tekinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3023
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Munkába járás költségtérítése

Kérdés: Egy munkavállalónk munkába járásra költségtérítést igényelt, azonban a gépjármű forgalmi engedélyében tulajdonosként nem ő, hanem egy betéti társaság van megjelölve. A társasági szerződése alapján ennek a betéti társaságnak a beltagja a mi munkavállalónk. Intézményünknél fennálló jogviszony alapján fizethetünk-e 9 Ft/km költségtérítést ezzel az autóval történő munkába járás esetén?
Részlet a válaszból: […]fennállnak az alábbi feltételek: a) a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz; b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni; c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni. Ha az itt felsorolt feltételek nem teljesülnek, akkor a munkáltatónak nem kötelező a gépjárművel történő munkába járás támogatása (tehát a 9 Ft/km összegű költségtérítés), ez egy lehetőség. A munkáltató döntése alapján, de nem kötelező jelleggel támogathatja a munkába járást. Munkába járásnak minősül: - a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás, - napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közötti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazása, - hétvégi hazautazás, ha a munkavállaló ideiglenesen munkavégzési célból munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazása. A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén - az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy - költségtérítés címén (ideértve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2576

7. találat: Munkába járás

Kérdés: Önkormányzatunk a vidékről beutazó dolgozók bérletét az önkormányzat nevére szóló számlával vásárolja meg és osztja ki a dolgozóknak. Kötelező-e a dolgozótól beszedni a bérlet 80%-a, illetve vasúti közlekedés esetén a 86% feletti részt? Amennyiben a dolgozótól nem kerül beszedésre a különbözet, természetbeni juttatásnak minősül-e akkor is, ha a számla (a bérletek ára) az önkormányzat nevére szól?
Részlet a válaszból: […]juttatásról beszél. A munkáltatónak kötelessége megtéríteni a munkavállalójának az adott útvonalra szóló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel történő elszámolás ellenében, legalább az országos közforgalmi vasút 2. kocsiosztályra szóló bérlet, jegy értékének 86 százalékát. Ha elővárosi vasútra, helyközi díjszabással közlekedő autóbuszra szóló bérlettel vagy jeggyel számol el a munkavállaló, akkor elszámolás esetén a 80 százalékot kell a munkáltatónak megtéríteni a dolgozója számára. A kormányrendeletben meghatározott mértéken felül is adható a munkáltató részéről munkába járás címén térítés, de ez már nem kötelező térítés, hanem adható juttatás. Az Szja-tv. 25. § (2) bekezdés b) pontja szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a törvény szerint a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet alapján munkába járás címén kap a dolgozó. A magánszemély az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő elszámolás ellenében térítést legfeljebb a bérlet, jegy árát meg nem haladó értékben kaphat. Tehát a 100 százalék is megtéríthető, de ennek juttatása már a munkáltató döntésén, mérlegelésén múlik. Költségvetési szerv esetében a mérlegelésnél a költségvetési előirányzatot is figyelembe veszi a munkáltató. Fontos szempont, hogy a költségvetés megtervezésekor és elfogadásakor miként kalkulálták a dolgozók munkába járását. De hangsúlyozandó, hogy az Szja-tv. és hivatkozott kormányrendelet alapján nincs akadálya annak, hogy a teljes értéket a munkáltató megtérítse. A munkába járással kapcsolatos költségtérítést olyan formában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2403

8. találat: Arckép nélküli helyi utazási bérlet

Kérdés: Véleményük szerint milyen főkönyvi számra számolandó el az arckép nélküli helyi utazási bérlet vásárlása, illetve van-e valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]ismereteink szerint településenként eltérő a kérdéses bérlethez kapcsolódó utazási feltétel. Pontosan írják meg, hogy mely személyek és milyen feltételekkel
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2350
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Foglalkoztatottak utazásibérlet-térítése

Kérdés: 1. A bejáró köztisztviselők távolsági bérletét az adómentes határig térítjük (busz 80%, vonat 86%), kifizetés a bérletszelvény leadása ellenében történik. Kell-e a munkavállalónak a munkáltató nevére szóló számlát is leadni, vagy elégséges a saját felhasználás igazolása a bérletszelvénnyel? 2. Helyi bérletet térítünk megbízással foglalkoztatottak részére, köztük nyugdíjasok is vannak. Mi az elszámolás helyes módja? Teljes árú bérletről szóló számla a megbízó nevére bérletszelvény leadása mellett, vagy elégséges bérlet, illetve számla? Nyugdíjasbérletről csak magánszemély nevére adnak számlát. Az önálló tevékenység költségtérítésekor minden esetben nyilatkoztatni kell a megbízottat a költségtérítés mértékéről? Ez esetben a megbízott a bérlet teljes árát felmerült költségként a bevételből levonásba helyezheti? Kifizetőként terhel-e járulék- és adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]adómentesen a munkáltató. Az adómentesség feltétele, hogy a térítés a bérlet leadása ellenében történjen. Tehát munkavállalóknak nem kell számlát kérniük a bérlet vásárlásáról, elegendő a bérletszelvényt leadniuk. 2. Az önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés kifizetésekor minden alkalommal nyilatkoztatni kell a megbízottat a felmerült költségről. A megbízott 100 százalékos költségelszámolásról nyilatkozhat, tehát a bérlet teljes árát megjelölheti költségként a nyilatkozaton. Ebben az esetben - adóalap hiányában - nem kell adóelőleget és járulékot levonni, illetve fizetni a költségtérítés után. A megbízott személy az adóbevallásában önálló tevékenységből származó bevételként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. július 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2083
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Munkába járáshoz használt bérlet költségtérítése

Kérdés: Munkatársunk egy másik városban lévő lakóhelyéről vonattal jár be naponta az intézetbe. A nagy távolság miatt gyorsvonattal utazik oda-vissza. Az elmúlt hónapban első osztályra szóló bérletet vásárolt. Kérdésünk, hogy az intézmény köteles-e megtéríteni a drágább (első osztályú vasúti kocsira szóló) bérletet, illetve ha megtéríti, akkor lesz-e munkatársunknak vagy az intézetnek adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszból: […]százalékát köteles megtéríteni. Nem zárható ki, hogy a munkavállaló magasabb díjszabású (első osztályra szóló) bérletet vásároljon, de az első és a másodosztály közötti díjkülönbözet 86 százalékát - a kormányrendeletben foglaltak miatt - nem köteles megtéríteni a munkáltató. Az Szja-tv. 25. § (2) bekezdésének b) pontja alapján nem kell bevételként figyelembe venni azt az összeget, amelyet a kormányrendelet szerinti munkába járás esetén az utazási jeggyel, bérlettel történő elszámolás ellenében legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó mértékben térít meg a munkáltató. Ez a rendelkezés nem határozza meg a munkába járáshoz használt közlekedési eszközt, és annak a kényelmi besorolását sem. Így a munkáltató a bérlettel, menetjeggyel történő elszámolás ellenében megtérítheti adómentesen a kormányrendelet szerinti munkába járáshoz vásárolt, első osztályú vasúti kocsira szóló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2066
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést