195 talált cikk az utazási költségtérítés kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell értelmeznünk a 2005. évi Szja-tv-nek a munkába járással kapcsolatos költségtérítésre vonatkozó új rendelkezését, amely így szól: "a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjegygyel történő elszámolás ellenében a bérlet, a jegy árát meg nem haladó költségtérítés, feltéve, hogy a bérleten vagy a jegyen a magánszemély utazási igazolványának száma, vagy ennek hiányában a magánszemély nevére szóló számla igazolja az általa történt felhasználást"?

Kérdés: Többcélú oktatási intézmény vagyunk. Atechnikai vezetőt az Szja-tv. 7. § p) pontjával összhangban a munkaköréhez szükséges OKJ-s munkavédelmi technikusi tanfolyam elvégzésére köteleztük, amelynek költségét az intézmény nevére szóló számla alapján április hónapban kifizettük. Az oktatással kapcsolatos útiköltséget is térítjük. Az Szja-tv. 7. § p) pontja szerint a tanfolyamdíj nem számít a munkavállaló bevételének, ő tehát ez után nem adózik. Intézményünknek fennáll-e valamilyen adófizetési kötelezettsége a tanfolyamdíj, illetve útiköltség-térítés után?

Kérdés: Vidékről bejáró pedagógusoknak a nyári időszakban kifizethető-e a bérlet 80%-a, ha pl. júliusban egyetlen napot sem dolgoztak? (Természetesen bérlet leadása nélkül.) Rögzíteni kell-e valahol, hogy bérlet leadásával vagy bérlet leadása nélkül fizetem-e ki a költségek 80 vagy 86%-át?

Kérdés: Intézményünk vidékről saját gépkocsival munkába járó közalkalmazottai számára, bérletjegy leadása nélkül az autóbuszbérlet árának 80%-át téríti meg, melyről dolgozóink jövedelemigazolást kapnak. Szabályos-e a gyakorlatunk?

Kérdés: Helyesen jár-e el intézményünk, ha a munkába járás költségeinek megtérítésekor egyes dolgozóknak – hivatkozva a 78/1993. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésére – a buszbérlet árát 80 százalékban téríti meg, bérlet leadása nélkül úgy, hogy a munkavállaló saját gépkocsiját veszi igénybe, mivel a munkáltató munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak nagyon hosszú várakozási idővel tudna igénybe venni? Hivatkoznék a Költségvetési Levelek 22. számában az 577. kérdésre, amelyben erről a lehetőségről, ha jól értelmezem, Önök is említést tesznek. Költségvetési intézményként a TÁH számfejtési körébe tartozunk, és 45621 (munkába járás költsége fogsz. tér. bérlet nélkül) kódon ezt minden hónapban fel is adjuk a TÁH-nak.

Kérdés: A munkáltató a saját személygépkocsival munkába járó munkavállalónak megtérítheti-e munkába járás címén a közforgalmú vasút 2. kocsiosztályára szóló bérlet árának 86 százalékát? Ha igen, akkor a munkáltatót milyen adófizetési kötelezettség terheli? A 78/1993. Korm. rendeletet és az 1988/111. APEH iránymutatást hogyan kell értelmezni ebben az esetben?

Kérdés: Logopédusunk által végzett munkát – általa kiállított – számla ellenében fizetjük ki. Utazási költségét – saját gépkocsit használ – belföldi kiküldetési rendelvényen térítjük. Mivel logopédusunk "7"-es adószámmal rendelkezik, kell-e adóelőleget és járulékokat vonnunk az általa kiállított számla összegéből? Az utazási költséget helyesen fizetjük-e ki?

Kérdés: Köztisztviselőnk 2 napos belföldi kiküldetésen vett részt, a helyi közlekedésre azonban hetijegyet vásárolt. A hetijegyet kiküldetési költségként el lehet-e számolni, vagy reprezentációs költségként kell figyelembe venni?

Kérdés: Költségvetési intézménynél kifizethető-e a saját gépkocsival történő munkába járás költsége az APEH-norma alapján nem adóköteles jövedelemként? Van-e ebben az esetben a TÁH felé bejelentési kötelezettség?

Kérdés: A vidékről bejáró dolgozók utazási költségeinek jogszabály szerinti 86 és 80 százalékos térítése esetén is levonható-e a bérlet számlájának teljes adótartalma?