199 talált cikk az utazási költségtérítés kifejezésre

Kérdés: A munkába járáshoz szükséges bérlet -kormányrendeletben meghatározott mértéke – bérlet leadása nélkül költségtérítésként kifizethető. A magánszemély a bevétellel szemben igazolás nélkül költségként elszámolhatja a bérlet árának 86%-át. Igaz-e ez munkavégzési kötelezettséggel nem járó néhány napos, vagy egész havi távollét (pl. szabadság, táppénz) esetében is?

Kérdés: Intézményünk a szlovák határ mellett működik. Egy szlovák állampolgár dolgozónk a határtól 15 km-re lakik, és naponta jár autóbusszal dolgozni a határállomás szlovák oldaláig. Onnan már gyalog jön be a munkahelyére. Mennyi utazási költségtérítést számolhatunk el részére, ha ebben a viszonylatban nincs autóbuszbérlet, a buszjegyek árát pedig szlovák koronában fizeti? Számolhatunk-e a magyar oldalon érvényes 15 km-es bérletjegy árából kiindulva? Mi a követendő jogszabály ebben az esetben?

Kérdés: Intézményünk vezetése a középiskolák minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása, alkalmazása során magyarországi és külföldi társintézményekkel tart kapcsolatot, rendez konferenciákat, szervez előadásokat. Az egyik külföldi társintézménytől tapasztalatcsere céljából meghívást kapott a fenti témában aktívan munkálatokat végző csoport. Az utazással kapcsolatos költségek adómentesen adhatók, vagy adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek?

Kérdés: A vidékről érkező vizsgabizottsági tagok részére az utazási költséget megtérítettük teljes egészében, tekintettel a Szja-tv. 7. § g) pontjára. A kifizetés bizonylata az utazási jegy, illetve a saját gépkocsi használata esetén a vizsgabizottsági tag nyilatkozata a gépkocsi típusáról, megtett útról stb., függetlenül attól, hogy az illető személy vállalkozó, adószámos magánszemély, vagy adószámmal nem rendelkező magánszemély volt. Helyesen jártunk-e el? Lehet-e költségtérítést adni (adóelőleg levonása nélkül) önálló tevékenységre tekintettel?

Kérdés: Hogyan kell értelmeznünk a 2005. évi Szja-tv-nek a munkába járással kapcsolatos költségtérítésre vonatkozó új rendelkezését, amely így szól: "a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjegygyel történő elszámolás ellenében a bérlet, a jegy árát meg nem haladó költségtérítés, feltéve, hogy a bérleten vagy a jegyen a magánszemély utazási igazolványának száma, vagy ennek hiányában a magánszemély nevére szóló számla igazolja az általa történt felhasználást"?

Kérdés: Többcélú oktatási intézmény vagyunk. Atechnikai vezetőt az Szja-tv. 7. § p) pontjával összhangban a munkaköréhez szükséges OKJ-s munkavédelmi technikusi tanfolyam elvégzésére köteleztük, amelynek költségét az intézmény nevére szóló számla alapján április hónapban kifizettük. Az oktatással kapcsolatos útiköltséget is térítjük. Az Szja-tv. 7. § p) pontja szerint a tanfolyamdíj nem számít a munkavállaló bevételének, ő tehát ez után nem adózik. Intézményünknek fennáll-e valamilyen adófizetési kötelezettsége a tanfolyamdíj, illetve útiköltség-térítés után?

Kérdés: Vidékről bejáró pedagógusoknak a nyári időszakban kifizethető-e a bérlet 80%-a, ha pl. júliusban egyetlen napot sem dolgoztak? (Természetesen bérlet leadása nélkül.) Rögzíteni kell-e valahol, hogy bérlet leadásával vagy bérlet leadása nélkül fizetem-e ki a költségek 80 vagy 86%-át?

Kérdés: Intézményünk vidékről saját gépkocsival munkába járó közalkalmazottai számára, bérletjegy leadása nélkül az autóbuszbérlet árának 80%-át téríti meg, melyről dolgozóink jövedelemigazolást kapnak. Szabályos-e a gyakorlatunk?

Kérdés: Helyesen jár-e el intézményünk, ha a munkába járás költségeinek megtérítésekor egyes dolgozóknak – hivatkozva a 78/1993. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésére – a buszbérlet árát 80 százalékban téríti meg, bérlet leadása nélkül úgy, hogy a munkavállaló saját gépkocsiját veszi igénybe, mivel a munkáltató munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak nagyon hosszú várakozási idővel tudna igénybe venni? Hivatkoznék a Költségvetési Levelek 22. számában az 577. kérdésre, amelyben erről a lehetőségről, ha jól értelmezem, Önök is említést tesznek. Költségvetési intézményként a TÁH számfejtési körébe tartozunk, és 45621 (munkába járás költsége fogsz. tér. bérlet nélkül) kódon ezt minden hónapban fel is adjuk a TÁH-nak.

Kérdés: A munkáltató a saját személygépkocsival munkába járó munkavállalónak megtérítheti-e munkába járás címén a közforgalmú vasút 2. kocsiosztályára szóló bérlet árának 86 százalékát? Ha igen, akkor a munkáltatót milyen adófizetési kötelezettség terheli? A 78/1993. Korm. rendeletet és az 1988/111. APEH iránymutatást hogyan kell értelmezni ebben az esetben?