Találati lista:
11. cikk / 391 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalom
Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógusunk a „nők 40” kedvezményes nyugdíjjal szeretne élni szeptember 1-től (még messze van a 65. életévtől).
Jogviszonyai:
– 1985. 09. 01-től 1987. 11. 21-ig óvónő.
– 1987. 11. 22. és 1988. 08. 31. közötti időszakra felénk nem igazolt semmit. (A nyugdíjfolyósító által kiadott igazolása alapján: Biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás van neki erre az időszakra feltüntetve. Tehát véleményünk szerint ebben az időszakban nem volt óvodapedagógus.)
– 1988. 09. 01-től jelenleg is óvodapedagógus.
A 40 éves szakmai gyakorlat 2026 júniusában lenne meg a hiányzó időszak miatt. A nyugdíjintézetben azt tanácsolták, hogy kérje a 40 éves jutalmát, mert beleszámít a nyugdíjának összegébe. Jogviszonya nem szűnik meg, a felmentési idejével nem kíván élni. Kifizethető részére a köznevelési foglalkoztatotti jutalom?
Jogviszonyai:
– 1985. 09. 01-től 1987. 11. 21-ig óvónő.
– 1987. 11. 22. és 1988. 08. 31. közötti időszakra felénk nem igazolt semmit. (A nyugdíjfolyósító által kiadott igazolása alapján: Biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás van neki erre az időszakra feltüntetve. Tehát véleményünk szerint ebben az időszakban nem volt óvodapedagógus.)
– 1988. 09. 01-től jelenleg is óvodapedagógus.
A 40 éves szakmai gyakorlat 2026 júniusában lenne meg a hiányzó időszak miatt. A nyugdíjintézetben azt tanácsolták, hogy kérje a 40 éves jutalmát, mert beleszámít a nyugdíjának összegébe. Jogviszonya nem szűnik meg, a felmentési idejével nem kíván élni. Kifizethető részére a köznevelési foglalkoztatotti jutalom?
12. cikk / 391 Bérköltség területarányos költségmegosztása más fenntartó felé
Kérdés:
Költségvetési szervünk az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan egy meghatározott részét használja (pontosabban fenntartásunkban lévő intézményünk oktatási tevékenységet végez), és azon a területen a működésből adódóan üzemeltetési, fenntartási feladatokat is ellát. Az ingatlan másik részét egy másik intézmény (külön fenntartó) használja. A közös használat miatt a teljes épületre vonatkozó egyes üzemeltetési feladatok összehangoltan, részarányos költségmegosztás alapján történnek költségmegosztási megállapodás alapján. Költségvetési szervünk alkalmazásában áll egy karbantartó munkavállaló, aki mindkét használati területhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat lát el (pl. javítás, hibaelhárítás stb.). A karbantartó bérköltsége részben azon a területen végzett tevékenységhez kapcsolódik, amelyet nem mi használunk. A költségmegosztási megállapodás alapján a bérköltség 20%-át a másik fenntartóra, havonta, részletes elszámolás alapján áthárítjuk. A fenti esetben – ahol a karbantartó munkavállaló költségvetési szervünk alkalmazottja, a költségmegosztás alapja a használati terület aránya, és az áthárítás nem tartalmaz nyereséget – alkalmazható-e az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja, és mentesül-e az áthárított költség az adó alól? Vagy a leírt helyzet alapján az áthárított költség szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, amely után az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettség keletkezik? A karbantartó jogilag költségvetési szervünk alkalmazottja, a másik fenntartó nem munkáltatója, és nem megrendelője a szolgáltatásnak. A bérköltség részarányos megtérítése költségátvállalásnak [71. § 1. bek. c) pont] vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül? Az áthárított költség áfa szempontjából szolgáltatásnak minősül?
13. cikk / 391 Távhőfogyasztás továbbszámlázása
Kérdés: Költségvetési szervünk (tankerületi központ) az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan (iskola) fenntartását 2017-ben átvette. Mivel a melegítőkonyha nem volt része az átadásnak, ezért a felek vagyonkezelési szerződésben rögzítették az üzemeltetési költségek megosztását. Ennek részeként a távhőfogyasztás költségét kezdetben területi alapon százalékosan, majd almérő beépítése után tényleges hőmennyiség alapján osztjuk meg. Az eredeti és a továbbszámlázott áfakulcsok egyezőségét a távhő esetében is biztosíthatjuk, tekintettel arra, hogy a szerződés alapján egyértelműen látszik, hogy a szolgáltatás csak közvetítésre kerül, és nem válik a közvetítő fél saját szolgáltatásává? A távhőt változatlan formában, külön tételként és nem nyereséggel számlázzuk tovább. A melegítőkonyha almérője alapján mért távhő tényleges felhasználója az, akire továbbszámlázzuk. Másik kérdésünk azokra az Áfa-tv. hatályán kívüli tételekre vonatkozik, amelyeket az áramszolgáltató az áramszámláján feltüntet. Továbbszámlázhatjuk-e ezeket mi is áfán kívüli tételként, mivel közvetített szolgáltatás történik, vagy fel kell számolnunk rájuk a 27%-os áfakulcsot?
14. cikk / 391 Ingatlanfelújítási kiadások
Kérdés: Az önkormányzatunk fogorvosi rendelőt újított fel. A fogorvos bérbe veszi az ingatlant, amit a kötelező feladatellátás keretében is fog használni, de magánpraxist is fog végezni az épületben. A felújítás költségeinél áfa-visszaigénylés lehetséges-e, mivel lesz belőle az üzemeltetés során áfaköteles bevétel (az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkezik, és a bérbeadásra is áfakörbe jelentkezett be), vagy arányosítani kell a hasznosítás függvényében, pl. a rendelési idő arányában?
15. cikk / 391 Közterület-használati engedélyek
Kérdés: Önkormányzatunk határozat alapján közterület-használati engedélyeket ad ki, amelyeknek díjaira vonatkozóan mint közhatalmi bevételekről áfa hatályán kívüli számlát állítunk ki. A határozatok meghozatala a benyújtott kérelmek alapján történik. Több esetben előfordul, hogy a kérelemben megjelölt célként például „mutatványos tevékenység, körhinta” szerepel, azonban a kérelmet benyújtó magánszemélyként nyújtja be a kérelmet. A körhinta üzemeltetése közterületen – álláspontunk szerint – egyértelműen vállalkozási tevékenység keretében végezhető a kérelmet benyújtó részéről, ugyanakkor – véleményünk szerint – ebben az esetben a közterület-használati engedély nem állítható ki, és nem számlázható magánszemély részére. Kell-e vizsgálnia, illetve vizsgálhatja-e az önkormányzat a közterület-használati engedélyek iránti kérelmek elbírálása során, hogy a kérelmet benyújtó – amennyiben adóköteles gazdasági tevékenységet (például körhinta üzemeltetése) végez közterületen – adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezetnek (gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, civil szervezet stb.) minősül-e, vagy az engedély kiadható, és a közterület-használati díj számlázható ebben az esetben magánszemély részére is?
16. cikk / 391 Tárgyi eszközök nyilvántartása
Kérdés: Intézményünkben új gazdasági rendszer bevezetését tervezzük. A rendszer bemutatásakor láttuk, hogy a tárgyi eszközök nyilvántartásában különálló eszközként kezeli a program a nagy értékű tárgyi eszközöket és külön eszközként a tartozékokat. A jelenleg használt gazdasági rendszerben a tartozék az eszköz részét képezi (hiszen önálló eszközként nem működik, csak a főeszközzel), a tartozék értéke az eszköz értékét növeli, az értékcsökkenés az eszköz jellegétől függően kerül elszámolásra (14,5%, 33% stb.). Az új gazdasági rendszer kapcsán elbizonytalanodtunk. Szabályos lehet-e az (természetesen a számviteli politikában részletezve), ha a tartozékokat különálló eszközként kezeli a program, mivel így jellemző lesz az, hogy egy nagy értékű eszköznek lehet kis értékű tartozéka (pl. ultrahangkészülék és a hozzá tartozó ultrahangfejek)?
17. cikk / 391 Önkormányzati személygépkocsi magáncélú használata
Kérdés:
Önkormányzatunknál (vármegyei) az elnök és alelnökök, valamint a jegyző is jogosult az önkormányzati vagy hivatali tulajdonban lévő személygépjárművek magáncélú használatára. Az önkormányzat a cégautóadót megfizeti. Dönthet-e úgy az önkormányzat, hogy ezen személygépjárművek magáncélú használatáért nem kér semmilyen ellenértéket, hanem azt természetbeni juttatásként nyújtja? Illetve, ha úgy dönt az önkormányzat, hogy a magáncélú használat ellenértékét megfizetteti, akkor a 60/1992-es Korm. rendeletben meghatározott üzemanyagnormán kívül milyen költségeket kell kötelezően beleszámolnia?
18. cikk / 391 Elektromos járművek töltésének költségei
Kérdés: Önkormányzatunk polgármesteri hivatala, valamint szociális intézményünk is elektromos gépjárművet szerzett be. A járművek töltéséhez szükséges töltőberendezéseket is megvásároltuk, amelyek felszerelésre kerültek a polgármesteri hivatal épületénél, illetve a szociális intézmény esetében az intézmény falára. Egy szakmai továbbképzésen elhangzott, hogy az elektromos járművek töltésének költségeit az „üzemeltetési anyagok” rovatra kell könyvelni. Intézményeink esetében azonban a töltők közvetlenül az épületek villamosenergia-hálózatára vannak csatlakoztatva, külön almérő nem került felszerelésre. A gépjárműveket kizárólag az intézményeknél töltik, más külső helyszínen (pl. kereskedelmi parkolókban lévő fizetős töltőknél) nem. Szükséges-e valamilyen formában meghatározni a gépjárművek töltésére felhasznált villamos energia mennyiségét, és azt rendszeres időközönként átkönyvelni a „villamos energia” rovatból az „üzemeltetési anyagok” rovatra?
19. cikk / 391 Helyi rendelet alapján beszedett bevételek
Kérdés: A közterület-használati díj és a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány (behajtási díj) az áfa hatálya alá tartozó bevétele az önkormányzatnak? A Költségvetési Levelek honlapján a témával kapcsolatban a mellékelt két cikket találtuk, és számunkra ellentmondásosnak tűnik a két álláspont.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.”
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.”
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.
20. cikk / 391 Információs rendszer biztonságáért felelős szolgáltatás
Kérdés: Polgármesteri hivatal kötött IBF szolgáltatási szerződést egy céggel, információs rendszer biztonságáért felelős szolgáltatás nyújtására, ahol a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetek a polgármesteri hivatal és az önkormányzat. Egy megbízási szerződést kötött szintén a polgármesteri hivatal, amelyben megbízza a céget a GDPR eljárásrend bevezetésére az önkormányzatnál, az önkormányzat intézményeinél, a polgármesteri hivatalnál, a nemzetiségi önkormányzatnál, a társulásnál és a családsegítő szolgálatnál. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja a kiszámlázott díjat arányosan a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetekre? Az alábbi polgármesteri hivatal SzMSz-ében foglaltak elegendőek-e ahhoz, hogy a szolgáltatást továbbszámlázzuk?
„A polgármesteri hivatal ellátja: önkormányzatra, család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulására, továbbá a településen működő Német Nemzetiségi Önkormányzatra és a gazdasági szervezettel nem rendelkező
– óvoda és bölcsőde
– művelődési ház
– városüzemeltetési közszolgáltató intézmény
– család és gyermekjóléti szolgálata költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági és munkaügyi feladatait.
A hivatal mint a család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulás székhelyének polgármesteri hivatala ellátja a társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése).
A hivatal útján teljesíti az önkormányzat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott Elektronikus ügyintézés biztosítására vonatkozó kötelezettségét.”
„A polgármesteri hivatal ellátja: önkormányzatra, család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulására, továbbá a településen működő Német Nemzetiségi Önkormányzatra és a gazdasági szervezettel nem rendelkező
– óvoda és bölcsőde
– művelődési ház
– városüzemeltetési közszolgáltató intézmény
– család és gyermekjóléti szolgálata költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági és munkaügyi feladatait.
A hivatal mint a család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulás székhelyének polgármesteri hivatala ellátja a társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése).
A hivatal útján teljesíti az önkormányzat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott Elektronikus ügyintézés biztosítására vonatkozó kötelezettségét.”
