413 talált állásfoglalás az üzemeltetés kifejezésre

Kérdés: Felsőoktatási intézményünk közbeszerzési eljárás keretében sportcsarnokot bérel, melynek üzemeltetési jogait a tulajdonos ránk ruházta. A csarnokot főként kiállításokra és koncertekre, továbbá sportrendezvényekre és edzésekre (amatőr- és versenysport) adjuk bérbe, utóbbiakon a sporteszközöket is mi szolgáltatjuk. Ezekben az esetekben milyen SZJ-számmal és milyen áfakulccsal kell kiállítanunk a számlákat akkor, ha a bérbeadásra vonatkozóan bejelentkeztünk az áfakörbe, és miként kell eljárnunk akkor, ha nem?

Kérdés: Intézményünk magánorvosi tevékenység végzésére szakrendelő-helyiségeket ad bérbe. A bérleti szerződésben külön van meghatározva a bérleti díj és külön az üzemeltetési költség. Külön számla készül a bérleti díjról, és külön számlázzuk mint közvetített szolgáltatásokat a fűtést, világítást, víz- és csatornadíjat, mivel ezen szolgáltatásokat intézményünk is vásárolja. A fizetendő összeg kalkuláció alapján lett meghatározva, mivel önálló mérőórával nem rendelkeznek a helyiségek. A külön számlán szereplő közüzemi díjak felveszik-e az áfamentesen számlázott helyiségbérlet áfakulcsát?

Kérdés: Egyházi fenntartású intézményünk a diákok szervezett étkeztetését saját üzemeltetésű konyháján keresztül oldja meg. Az előzetesen felszámított adó összegét – konyhánk működtetésénél – nyilvántartásainkban elkülönítetten mutatjuk ki. Az Áfa-tv. 2004. január 1-jétől érvényes módosítása kapcsán a törvény 38. §-a az arányosítás szabályainak alkalmazását írja elő. 2003. év végéig intézményünk az áfa elszámolásánál a tételes elkülönítés mellett az arányosítás elszámolásával nem foglalkozott. Kérem segítségüket az Áfa-tv. 38. §-ában foglaltak általunk is szabályosan elszámolandó arányosítás kiszámításához. Konyhánk 2004. január havi tényadatain bemutatva, kiszámolva arányosítás alapján az ez évi szabályok szerint levonható áfa összegét. Nettó árbevételünk (mely tartalmazza a vendégétkeztetésből, a dolgozók étkeztetéséből származó bevételt, valamint a diákok befizetéseit) 1775 E Ft. A diákok a nyersanyagköltség 50, illetve 70 százalékát térítik meg, a normatív támogatást, illetve a konyha üzemeltetéséhez hiányzó fedezetet intézményfinanszírozásként nyújtjuk a konyha részére. Ez az összeg január hónapban 300 E Ft (diákok normatív kiegészítő támogatása) és 1000 E Ft működési költségek fedezetére. Számítások a fenti adatok birtokában: Levonási hányad = N. árbev.: 1775 E/(1775 E+300 E+1000 E) = 1775/3075 = 0,577 =0,58 A konyhánk 2004. január hónapi beszerzéseiben az előzetesen felszámított adó összege: 450 Ex0,58 = 261 E Ft. Ha a számításom jó, akkor 261 E Ft lenne a levonható rész. A következő hónapban göngyölítve számolok.

Kérdés: Önkormányzatunk az adómentes tevékenységén túl strandüzemeltetési tevékenységet is folytat. Ez adóköteles tevékenység, ami után áfát fizetünk. A strandi tevékenységet külön szakfeladaton számoljuk el, kiadásait el tudjuk különíteni. Kell-e arányosítást alkalmaznunk az önkormányzat egészére vonatkozóan az áfa-visszaigénylésnél? Beleszámít-e a bevételekbe az államháztartási költségvetési támogatás? Illetve kezelhetjük-e külön a strandot, mint önálló tevékenységet az áfa szempontjából?

Kérdés: Az Áfa-tv. novemberi módosítása következtében hivatalunk a törvény 2. sz. mellékletének 10. pontjával kapcsolatos ingatlanhasznosításaira az áfakötelezettséget választotta. Nem egyértelmű azonban számunkra a sportcsarnok hasznosításának áfakötelezettsége, az alábbiak miatt: a sportcsarnokot többnyire szabadidősportra, edzésre és mérkőzések lebonyolítása céljából adjuk bérbe, amatőr sportszervezeteknek. Az SZJ szerint a 92.62.1 szám alatti egyéb sportszolgáltatás esetében a sportlétesítmények rendeltetésszerű használata 15 százalékos áfakulccsal adózik, a szabadidős és sportszolgáltatás pedig tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül. Kérjük, szíveskedjenek állást foglalni abban, hogy amatőr sportszervezetek részére edzésre és mérkőzésekre történt bérbeadást milyen áfakulccsal kell leszámlázni!

Kérdés: Önkormányzatunk adóalanyiságával kapcsolatosan érdeklődöm. A Körjegyzőséghez tartozó egyik településen az adóköteles tevékenységből származó bevétel 2003. évben meghaladta a 4 millió Ft-ot. A bevétel két legjelentősebb tétele az étkeztetés és a csatornarendszer bérüzemeltetése. A csatornarendszer 1999 óta üzemel, az adólevonási jog figyelembevételével központi céltámogatásból valósult meg. Álláspontunk szerint az áfatörvényt módosító 2003. évi XCI. tv. 211. § (7) bekezdése alapján az üzembe helyezéstől számított 10 évig e beruházás tekintetében a bérbeadás során áfát kell felszámítanunk. A 4 millió Ft-os összeghatár megállapításánál a csatorna-bérbeadásból származó bevételt is figyelembe kell-e venni? Az étkeztetés után kell-e áfát felszámítanunk, ha a csatorna bérbeadása nélkül nem haladjuk meg a 4 millió Ft-ot?

Kérdés: Továbbszámlázható-e a munkahelyi telefonon történt magánbeszélgetés a dolgozó részére?

Kérdés: Az intézeti alkalmazottak természetben biztosított adómentes étkezési támogatását a térítési díjból levonjuk. A támogatás áfát is tartalmaz. A támogatásban lévő áfát befizetendő áfaként figyelembe kell-e venni? Hogyan kell a könyvekben elszámolni?

Kérdés: Hogyan változott 2004-től a bérbeadás áfája?

Kérdés: 2004-ben már egyáltalán nem lehet a közműberuházáshoz kapcsolódóan áfát levonni?