413 talált állásfoglalás az üzemeltetés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk (illetve a helyi roma nemzetiségi önkormányzat) a törvényben meghatározott kulturális, hagyományőrző és közösségi feladatai keretében rendszeresen szervez helyi rendezvényeket (pl. nemzetiségi napok, városnapok, idősek világnapja), valamint nyári gyermek- és ifjúsági táborokat. A rendezvények során az alábbi, vendéglátással és programokkal összefüggő kiadások merülnek fel: A rendezvényeken részt vevő helyi lakosság (beleértve a roma lakosságot) részére vásárolt élelmiszerek, üdítők, alapanyagok közös főzéshez (pl. egytálétel biztosítása minden résztvevőnek). A rendezvényekre meghívott hivatalos vendégek, protokolláris szereplők, valamint a képviselő-testület tagjai részére biztosított elkülönített vagy kiemelt vendéglátás. A rendezvényeken versenyek, kulturális programok díjazására vásárolt serlegek, kupák. A nemzetiségi önkormányzat által szervezett nyári táborokban részt vevő gyermekek napi többszöri kötelező étkeztetésének (élelmiszer-alapanyagok) biztosítása. A gazdálkodás során bizonytalanság merült fel azzal kapcsolatban, hogy a fenti tételek közül melyek minősülnek a szakmai feladatellátás részét képező dologi kiadásnak (a rendezvény közvetlen költségének), és melyek esnek az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja szerinti reprezentáció hatálya alá, amelyek után az önkormányzatot mint kifizetőt adókötelezettség terheli. Fentiekre tekintettel az alábbi konkrét kérdésekre szeretnénk választ kapni:
A nyitott lakossági és nemzetiségi rendezvényeken a lakosok részére biztosított egységes étel-ital fogyasztás (alapanyagok, üdítők) elszámolható-e szakmai feladathoz kapcsolódó dologi kiadásként, vagy reprezentációnak minősül?
A rendezvényen megjelent hivatalos meghívott vendégek és a képviselő-testületi tagok ellátása minden esetben reprezentációs kiadásként (K123 rovat) kezelendő?
A rendezvényekre vásárolt serlegek, kupák és tárgyjutalmak dologi kiadásként (K312 Üzemeltetési anyagok) elszámolhatóak-e, vagy üzleti ajándéknak/reprezentációnak minősülnek?
A nemzetiségi önkormányzat által szervezett táborok során a gyermekek részére biztosított étkeztetés (rendelt melegétel) költségei (K311/K312) dologi kiadásnak minősülnek a szakmai program részeként?
A táborozó gyermekek vagy lakossági programok résztvevői részére megrendelt személyszállítás (autóbuszbérlés) elszámolható-e dologi kiadásként (K333 Szállítási szolgáltatások), vagy felmerülhet-e utazási reprezentáció/adókötelezettség? A kulturális programok, táborok keretében a résztvevőknek (gyermekeknek, lakosoknak) vásárolt belépőjegyek (múzeum, strand, vadaspark stb.) dologi szolgáltatásként (K337) elszámolhatóak-e, vagy reprezentációnak/ajándéknak minősülnek?

Kérdés: Önkormányzatunk egy, a településen átmenő főútvonalon (1-es út) két kereszteződésben is gyalogos-átkelőhelyet, egyben pedig jelzőlámpás forgalomirányítást épített ki. A műszaki ellenőr augusztus elején küldte meg részünkre a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet, melyből kiderül, hogy a két zebra esetében a beruházás – műszaki szempontból – május végén lezárult. Felhívtuk a beruházás műszaki ellenőrét, aki azt mondta, hogy a hatóság részéről a forgalomba helyezési eljárás még nem zárult le, ezért az aktiválással még nem késtünk el, azt csak a forgalomba helyezés után kell megtennünk. Kérjük véleményüket, hogy az aktiváláshoz melyik dátumot vegyük figyelembe? A jelzőlámpás kereszteződést a Magyar Közút Nonprofit Zrt. fogja működtetni és fenntartani. Az önkormányzat azért építtette meg önerőből, hogy a lakosok biztonságos közlekedése megoldott legyen, erre a beruházásra a közútkezelőnek nem volt forrása. Az előzetes tájékoztatás szerint nem készül ennek a beruházásnak az „átadásáról” külön dokumentum, hanem a forgalomba helyezéssel egy időben átkerül a beruházás a közútkezelőhöz. Önök szerint ez elegendő lesz?

Kérdés:

Az önkormányzatunk pályázatot adott be tanyákban létesített lakossági víztisztító berendezés, illetve villamos hálózat kiépítése ügyében a VP6-7.2.1.4-17 kódszámú felhívás alapján. A költségek az önkormányzatnál merülnek fel, és számolja el őket a pályázati támogatás terhére. Majd a létesülő vagyonelemeket ingyenesen átadja a lakosság és a villamos hálózatot üzemeltető részére. A pályázat megvalósítása és a vagyonelemek üzembe helyezése után fenntartási időszak következik, amely az önkormányzat mint kedvezményezett kötelezettsége. A beruházás tételeinek tárgyi eszközök között történő nyilvántartására vonatkozik a kérdésünk. Mind a víztisztító berendezés használatbavétele, mind a villamos hálózatra csatlakozás a lakosság által megtörtént, azonban nem tudjuk, hogy a pályázat fenntartási időszaka alatt a vagyonelemeket az önkormányzatnál, mint fenntartásra kötelezettnél kell nyilvántartani a fenntartási időszak végéig (értékcsökkenéssel, elhatárolással), vagy átadhatóak a használók részére, és esetleg a nullás számlaosztályban tartanánk nyilván?

Kérdés:

Önkormányzatunk lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az adókötelessé tételt választotta. 2020-ban az önkormányzat megnyert egy gazdaságfejlesztési pályázatot, de a feltétele az volt a bruttó támogatásnak, hogy bevétel keletkezzen, de áfás bevétel nem keletkezhet, mert a projekt áfáját vissza kell fizetni. A program kapcsán 7 db beépítetlen terület átadásra került az önkormányzattól a polgármesteri hivatalnak üzemeltetésre. A 2 intézmény között egy térítésmentes üzemeltetési megállapodás született. A hivatal mentes a bérbeadás miatt. Ezekhez az ingatlanokhoz 2020-ban készült egy megállapodás, hogy a használatba adó (hivatal) éves díj ellenében használati díjat szed be a használatba vevőktől (ügyfelektől). Ezzel párhuzamosan egy adásvételi előszerződést megkötöttek az önkormányzat és a vevők között (ezek a személyek azok, akik használati díjat fizetnek a hivatalnak). Az előszerződésben foglaltak a következők: a szerződő felek kötelezettséget vállalnak, az 5 éves fenntartási időszak lezárását követő 30 napon belül adásvételi szerződést kötnek, pl. 4.000.000 Ft + áfa vételár (ezt alátámasztja egy ingatlanvagyon-értékelési szakvélemény, melyben az ingatlanok várható forgalmi értéke 5 év elteltét követően került megállapításra). A vételárba a polgármesteri hivatallal kötött használati szerződés alapján fizetett teljes használati díj beszámításra kerül. Az önkormányzat minden nyilatkozatot kiad, hogy a vevő gazdasági tevékenységet folytasson, épületet emeljen, utat építsen, a közműveket saját költségére megvalósítsa. A 7 db ingatlanból 6 ingatlan beépítetlen terület, a HÉSZ és a Mép-tv. 16 §-ának 27. pontja alapján ezek építési telkek, illetve 1 beépített ingatlan, mivel egy műhelyépületet emeltek, és a használati engedély dátuma 2023. 12. hó. Az 5 év alatt pl. összesen 1.500.000 Ft üzemeltetési díjat a polgármesteri hivatal megkapott egy ügyféltől. A fenntartási időszak hivatalos lezárása ezután következik, így az értékesítés miatt a számlát hogyan állítjuk ki helyesen az önkormányzatnál? A 6 db telek 27% áfával kerül értékesítésre (példám alapján 4.000.000 Ft + áfa)? A beépített ingatlan esetében mentesen számlázunk? Hogyan számítjuk bele az önkormányzat ingatlanértékesítése során a vételárba a hivatalnak megfizetett használati díjat? A számlán csökkentő tételként szerepeltethetjük-e, ha igen, akkor milyen áfakulccsal és mire hivatkozva? Ha nem, akkor a számlát 4.000.000 + áfa összeggel állítjuk ki és könyveljük le, de a használati díjat hogyan kell beleszámítani és lekönyvelni?

Kérdés: Közös hivatalunk 5 önkormányzat és az általuk fenntartott összesen 7 intézmény, 2 társulás és az általuk fenntartott 2 intézmény, 4 roma önkormányzat tekintetében látja el a hivatali és munkaszervezeti feladatokat. Gazdasági szervezettel csak a közös önkormányzati hivatal rendelkezik. Az Áht. 10. §-át figyelembe véve a felsoroltak közül egy intézmény az, amely önálló gazdasági szervezetet is alapíthat, de az irányító szerv döntése alapján ez esetben is a közös hivatal látja el a gazdasági szervezet feladatait. A központi költségvetés a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához felhasználási kötöttséggel feladatfinanszírozást biztosít. A közös hivatalnál foglalkoztatottak bére és járuléka munkaköri leírás alapján annak a feladatnak a COFOG-jára kerül könyvelésre, amely feladatot az adott kolléga végzi (pl. aki az óvodával foglalkozik, az az óvodai COFOG-ra, aki a szociális ellátással, az a szociális COFOG-ra), és a költség elszámolásra kerül az adott kötelező önkormányzati feladatfinanszírozása terhére. Az utóbbi időben olyan értelmezés is napvilágra látott, amely arról szól, hogy a közös hivatalban felmerült költségek nem számolhatóak el az óvoda, szociális ellátás feladatfinanszírozásának terhére. Véleményünk szerint a költségvetési törvény, amikor meghatározza a közös hivatalok létszámát, ezzel összefüggésben a feladatellátás finanszírozását, akkor figyelembe veszi az ellátott önkormányzatok számát/-lakosságszámát, a nemzetiségi önkormányzatok számát, ugyanakkor nem veszi figyelembe azt, hogy a közös hivatal hány intézménynek látja el a feladatát. Ebből kifolyólag esetünkben figyelembe vesz 5 önkormányzatot, figyelembe vesz 4 nemzetiségi önkormányzatot, és nem veszi figyelembe azt, hogy ezen túlmenően még 2 társulás és 9 intézmény/költségvetési szerv esetében is ellátja a gazdasági, jogi feladatokat. Esetünkben a költségvetési törvényben meghatározott létszámon felül 12 fő van foglalkoztatva, és ennek a 12 főnek a személyi juttatása kerül elszámolásra a feladatfinanszírozás terhére. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a fentieket figyelembe véve helyes-e az általunk kialakított elszámolási mód a feladatfinanszírozás terhére.

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik költségvetési szerve többféle tevékenységet végez. Hozzá tartozik például a városi programok szervezése, sportlétesítmény üzemeltetése. A 15/2019. PM rendelet 3. § értelmében „A költségvetési számvitelben a bevételeket és kiadásokat azokon a kormányzati funkciókon kell elszámolni, amelyek érdekében azok felmerültek”. A jelenlegi szokásos eljárásunk, hogy a programok nagy részét a 066020 COFOG-ra könyveljük. A költségvetési szervünk által szervezett „Gyereknap” városi rendezvénynek számít, könyvelhető a 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások COFOG-ra, vagy máshol kell a teljesítést megjeleníteni? A „Mozgás éjszakája”, „Városi futónap” kapcsán szintén felmerült a kérdés bennünk, hogy városi rendezvényként a 066020 vagy a 081045 COFOG-on van-e a megfelelő helyen? Adventi vásár, pünkösdi napok, valamint a költségvetési szerv által szervezett „fizetős”, nem bentlakásos nyári táborok lebonyolítása során felmerülő kiadások helyes COFOG-besorolásában is szeretnénk a segítségüket kérni!

Kérdés: A közös önkormányzati hivatalunk a székhely önkormányzatunk, valamint egy társult önkormányzat és annak költségvetési szervei részére lát el gazdálkodási feladatokat. A társult önkormányzat a közös hivatal működéséhez kapcsolódó hozzájárulását átadott pénzeszközként biztosítja. A társult önkormányzat fenntartásában működő óvoda nem rendelkezik önálló gazdasági szervezettel, ezért a gazdasági vezetői és egyéb pénzügyi feladatokat a közös hivatal pénzügyi munkatársai látják el. Ugyancsak a közös hivatal végzi a társult önkormányzat gyermekétkeztetési feladatához kapcsolódó pénzügyi-adminisztratív tevékenységeket (befizetések kezelése, könyvelése stb.). Álláspontunk szerint e feladatok költségei funkcionálisan a köznevelési, illetve a gyermekétkeztetési feladatellátást szolgálják. Amennyiben az óvoda önálló gazdasági szervezettel rendelkezne, vagy a gyermekétkeztetés pénzügyi feladatait saját állományban látnák el, az érintett munkavállalók személyi juttatásai és járulékai közvetlenül az adott feladathoz tartozó COFOG-on kerülnének elszámolásra, így a felmerülő költségek a kapcsolódó állami támogatások terhére is megjelenhetnének. A közös hivatal finanszírozási konstrukciója miatt azonban a társult önkormányzat hozzájárulása átadott pénzeszközként kerül elszámolásra, amelyhez az ASP-rendszer kizárólag a 018030 COFOG alkalmazását teszi lehetővé. Emiatt a társult önkormányzat köznevelési és gyermekétkeztetési feladatokhoz kapcsolódó gazdasági-pénzügyi tevékenység költségei nem jeleníthetők meg az érintett feladatok COFOG-jain, és az éves beszámoló űrlapjai sem biztosítanak erre lehetőséget. Jogszerűen alkalmazható-e olyan elszámolási megoldás, amely lehetővé teszi a közös hivatal által ellátott gazdasági és pénzügyi feladatok költségeinek a társult önkormányzat köznevelési, illetve gyermekétkeztetési támogatással szembeni figyelembevételét? Amennyiben erre az átadott pénzeszköz konstrukciója mellett nincs lehetőség, megfelelő megoldást jelenthet-e a gazdasági szolgáltatások költségeinek továbbszámlázása a társult önkormányzat részére, amely ezeket saját feladatai (óvodai köznevelés, gyermek-étkeztetés) terhére számolná el? Ebben az esetben a továbbszámlázás áfaköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, vagy van olyan jogszerű elszámolási mód, amely áfafizetési kötelezettség nélkül is biztosítja a költségek megfelelő feladathoz rendelését?

Kérdés: Egy önkormányzat (használatba adó) köznevelési közfeladat ellátása céljából tankerületünknek (használatba vevő) térítésmentesen használatba ad ingatlanrészeket (maradnak olyan helyiségek, amelyek az önkormányzat kizárólagos használatában maradnak). A használatba vevő használati díj fizetésére nem köteles, azonban az üzemeltetési költségeket meg kell, hogy fizesse a használatba adó felé. Ennek egy része költségátalány, másik része közüzemi számla alapján kerül meghatározott százalékban, területarányosan továbbterhelésre. Ezekről a költségekről a használatba adó számlát állít ki felénk, melyet tavaly áfásan, 2026-ban pedig áfamentesen állítottak ki (ráadásul az áfával megnövelt összeget számlázták ki adómentes kulccsal). Arra hivatkoznak, hogy az ingatlan nem minősül bérbeadásnak, mert a használat ellenérték nélkül történik, és a felek között nem áll fenn piaci jellegű, mellérendelt gazdasági jogviszony. Az önkormányzat jelen jogviszony keretében közfel-adat-ellátási minőségében jár el, és a tevékenysége nem minősül gazdasági tevékenységnek. Így a továbbhárított összeg az Áfa-tv. hatályán kívüli költségtérítésnek minősül. Ez valóban nem minősül bérbeadásnak? Az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás az is, ha az adóalany azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Itt viszont azt kellene vizsgálni, hogy az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében választott-e adókötelezettséget. A fentiek tekintetében kérem állásfoglalásukat arról, hogyan számláz helyesen üzemeltetési díjat az önkormányzat, milyen számlát fogadhat be tankerületünk?

Kérdés:

A községi önkormányzati hivatalban a gazdasági vezetőnek milyen végzettséggel kell rendelkeznie, és köztisztviselői jogviszonyban kell-e állnia, vagy szabályszerű-e a munka törvénykönyve szerint történő alkalmazás? Hogyan tudja szabályszerűen aláírni a beszámolót?

Kérdés: Önkormányzatunk óvodája oviolimpiát szervez több település óvodásainak részvételével. A verseny díjazásához 55.435 Ft értékben érmeket és kupákat vásároltak. A számla az önkormányzat nevére szól. A kiadást a K312 vagy K123 rovatra kell könyvelni? Ha K123-ra kell könyvelni, akkor adóköteles vagy adómentes juttatásnak minősül-e a kiadás?