Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye egyik alkalmazottjának havonta munkába járással kapcsolatosan távolsági vasúti bérlet hozzájárulást fizet Budapest-Szolnok viszonylatban. A bérlet ára 71 200 forint, melyet az intézmény teljes összegben megtérít. Költségcsökkentés érdekében ötlet szintjén felmerült olyan lehetőség, hogy az érintett alkalmazott számára névre szóló MÁV START Klub Bónusz kártyát adna féléves időintervallumokra, melynek ára jelentősen kevesebb, mint a havibérletek szummája.
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet szerint a munkáltató megtéríti a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Magánszemély családi kedvezménye

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja a volt élettársával ügyvédi megállapodást kötött, amely szerint a családi adóalap-kedvezményt teljes mértékben ő veszi igénybe, a családi pótlékot pedig a volt élettársa kapja. 2021 decemberétől változás történt, a magánszemély és a volt élettársa részére 50-50 százalékban folyósítják a családi pótlékot. Alkalmazottunk, függetlenül a családi pótlék folyósításától, egész évben jogosult volt-e a családi kedvezményre, tekintettel arra, hogy a gyermeket közösen, felváltva nevelték.
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély családi kedvezményre való jogosultsága 2021. decemberben fennállt, ezért a gyermekeket nevelő magánszemélyek adó-visszatérítésére is jogosult.(Kéziratzárás: 2022. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Elévülés

Kérdés: Adóellenőrzés során a NAV igazgatósága 2021-ben megállapította, hogy egy korábbi időszakban nem igényeltünk vissza számunkra jogosan járó általános forgalmi adót. A megállapítást tartalmazó határozatban mulasztási bírságot is kiszabtak, mellyel nem értettünk egyet, ezért fellebbeztünk. A másodfokú határozat elutasította a fellebbezést, helybenhagyta az elsőfokú határozatot. A másodfokú határozat megállapította, hogy helyesen döntött az elsőfok, visszajár az áfa, ugyanakkor jelezte, hogy mivel a másodfokú határozat kiadása átcsúszott a következő évre (2022), a kiutalást nem lehet teljesíteni, mert az elévült. Hogyan szerezhetnék vissza a jogosan járó áfát?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkezhet a kiutalásról! Ha az adózó nem fellebbezett volna, és a döntés véglegessé válik az elévülési időn belül, akkor a visszatérítést számára ki kellett volna utalni.Az adózó a neki jogosan járó áfát (öt éven keresztül) nem kérte vissza, és még ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

OSS-rendszerbe regisztrált adóalany adólevonási joga

Kérdés: Egy svájci székhelyű társaság, amely sem a Közösség területén, sem Magyarországon nem rendelkezik székhellyel, telephellyel, Közösségen belüli távértékesítés végzése érdekében Magyarországon regisztrált az uniós egyablakos rendszerbe, hogy a Közösségen belüli távértékesítései kapcsán felmerült adófizetési kötelezettségét a NAV közreműködésével teljesíthesse. A társaság Közösségen belüli távértékesítései mellett azonban magyar nem adóalanyok részére is végez termékértékesítéseket, melyek esetében a távértékesítés szabályai nem alkalmazhatók (tekintettel arra, hogy a feladási és rendeltetési ország is Magyarország), azokat tehát belföldi termékértékesítésként kell kezelnie, belföldi áfás számlával kell bizonylatolnia. Ezen termékértékesítése kapcsán tehát valójában ugyanazon termék értékesítését valósítja meg, mint a távértékesítés esetén, ugyanakkor az Áfa-tv. szabályainak megfelelően a két ügylet különböző adókezelést von maga után. A belföldi termékértékesítése miatt tehát magyar adószámmal kell rendelkeznie, és magyar adóbevallást szükséges benyújtania. Tekintettel arra, hogy mind a távértékesítése, mind pedig a belföldi értékesítése tárgyául szolgáló termékeket magyar beszállítójával gyártatja le, mindkét ügylethez kapcsolódóan magyar áfával terhelt bejövő számlákkal rendelkezik. Jól gondolom, hogy a társaság az egyablakos rendszerben a Közösségen belüli távértékesítés szabályai szerint külföldre értékesített termékekhez kapcsolódóan rá áthárított belföldi áfát is levonhatja a magyar áfabevallásában, tekintettel arra, hogy belföldi értékesítése kapcsán rendelkezik magyar adószámmal, és magyar áfabevallás benyújtására kötelezett? Vagy a Közösségen belüli távértékesítésekkel kapcsolatos beszerzések árában rá áthárított áfát az Áfa-tv. XVIII. fejezete szerinti adó-visszatéríttetés keretében kérheti vissza?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. XIX/A. fejezete szerinti különös szabályozást alkalmazó adóalany adó-visszatéríttetési jogát az Áfa-tv. 253/M. §-a tárgyalja. A 253/M. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Közösség területén nem letelepedett adóalany a nem uniós, illetve uniós különös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Helyi adó visszatérítése

Kérdés: 1. Az önkormányzatnak bíróság által megítélt visszafizetendő, előző években befizetett építmény- és telekadója van K355 rovaton 2022-ben. Az önkormányzat beszámította a cég idei adófizetésébe kb. a fele összeget, emiatt a márciusi adóbevételek lekönyvelése után a B36 rovaton mínusz forint lett a teljesítés. Hogyan kell helyesbíteni az előző évek adóinak visszatérítését, mit kell könyvelni, hogy jó legyen? Mit kell tenni az előirányzatokkal, majd év végén az adóbevételekkel, ha így ott nulla forint marad a teljesítés?
2. Az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik az alapítványok és az egyesületek sportcélú támogatásának nyújtása. Átadhatja-e rendeletmódosítással ezt a hatáskörét a képviselő--testület a polgármesternek? A költségvetés módosításával az alapítványok, sportegyesületek részére nyújtandó sportcélú támogatásokra tartalékolandó összeg olyan céltartalékba kerülne, amely felett a polgármester rendelkezhetne.
Részlet a válaszából: […] ...szerint a bevételi előirányzatokat a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén csökkenteni kell.Tehát az adó-visszatérítés miatti kiadást a közhatalmi bevételek megfelelő rovatán kell csökkentő tételként elszámolni, és év végén, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Szja-visszatérítés

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja egyedül neveli a gyermekét, családi pótlékot 2021-ben nem folyósítottak a részére, mivel az ellátást nem igényelte a családtámogatási szervtől. Annak ellenére, hogy ténylegesen nem részesült az ellátásban, 2021-ben jogosult-e a családi kedvezményre és ezáltal az adó-visszatérítésre? Ha érvényesíthető a kedvezmény, milyen dokumentummal lehet igazolni egy ellenőrzés során a családi pótlékra való jogosultságot?
Részlet a válaszából: […] ...2021. évi CXXX. törvény 31. §-a értelmében a magánszemély adó-visszatérítésre jogosult, ha 2021. év bármely napján családi kedvezményre volt jogosult.Az Szja-tv. 29/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében családi kedvezményre jogosult az a magánszemély,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Pénzadomány elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési intézménye a saját bankszámlájára pénzadományt gyűjt az ukrajnai testvérvárosunknak. Az összegyűjtött pénzadomány átutalásra kerül az önkormányzat számlájára, melyből tartós élelmiszert, tisztálkodási szereket stb. vásárolunk, melyeket gépkocsival szállítunk a testvérvárosba. A pénzeszközt a költségvetési szerv költségvetésén át kell-e vezetni? Az önkormányzathoz átutalt összeget milyen jogcímen (átvett pénzeszköz) bevételezzük, és az összegen vásárolt termékek kiadása milyen COFOG-on és jogcímen kerülhet elszámolásra? Jó-e az az elgondolás, hogy a költségvetési szerv költségvetésén nem futtatjuk át, csak mint közreműködő szervezet van jelen az adománygyűjtésben, és 3672-es főkönyvi számlán gyűjti, illetve utalja tovább az önkormányzat részére a pénzeszközt?
Az önkormányzat államháztartáson kívülről átvett pénzeszközként szerepelteti a kapott adományt. A vásárolt termékeket áruként nyilvántartásba kell-e vennünk, vagy mi a helyes elszámolása az adományozásnak?
Részlet a válaszából: […] ...céljából más szervezet fizetési számlájára folyósított összegeket a fogadó szervezetnél a folyósított összeg felhasználásáig vagy visszatérítéséig. Amennyiben a költségvetési szerv az önkormányzat nevében gyűjti a támogatásokat, akkor elszámolhatják a 3672...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Önkormányzati telek értékesítése

Kérdés: Az önkormányzatunk egy, a tulajdonában lévő telket értékesített. A vételár egy részét vissza nem térítendő támogatásként adta az önkormányzat, melyet 20 év letelepedési feltételhez kötött. A szerződés értelmében, amennyiben 20 éven belül a vevő kijelentkezne az állandó lakcíméről vagy elidegeníti, akkor a támogatási összeg visszatérítendővé válik, valamint a jegybanki alapkamat 2-szeres szorzatával növelt kamatot kell fizetni rá. A vevő jelezte, hogy értékesíteni szeretné az ingatlant a 20 év letelte előtt. A képviselő-testület határozatban állapította meg a visszafizetendő összeget a szerződés értelmében. Mely kormányzati funkcióra és mely rovatra kell könyvelni a visszafizetett támogatásrészt, amennyiben az áfás, és hová kell könyvelni a kamatot?
Részlet a válaszából: […] ...- ideértve a tévesen elszámolt költségvetési bevételeket és kiadásokat is - a 15. mellékletben az adott bevétel vagy kiadás visszatérítésének nyilvántartásba vételére rendelt rovaton kell nyilvántartásba venni.Az Áhsz. 15. melléklete szerint a B65....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Személyi jövedelemadó visszatérítése I.

Kérdés: Költségvetési szervként foglalkoztatunk magánszemélyeket. A gyermekes dolgozók személyijövedelemadó-visszatérítése kapcsán előfordulhat-e olyan eset, amikor a magánszemélynek részben vagy egészében vissza kell fizetnie a 2022. február 15-ig kiutalt adó-visszatérítést?
Részlet a válaszából: […] ...személyijövedelemadó-visszatérítés visszafizetésére - részben vagy egészében - akkor kerülhet sor, ha az adózó a 2021. december 31-ig benyújtott adó-vissza-térítésre vonatkozó nyilatkozatát jogosulatlanul tette meg, illetve a munkáltató/kifizető év közben rosszul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Személyi jövedelemadó visszatérítése II.

Kérdés: Elváltak a szülők, és az édesanyának ítélték a gyereket, az anya kapta a családi pótlékot, ő vette igénybe a családi kedvezményt. Valójában azonban hol az apánál, hol az anyánál van a gyermek, és az apa ugyanúgy kiveszi a részét anyagilag és minden egyéb téren a gyermek nevelésében. Ha még 2021-ben kérelmezték a felváltva gondozott gyermek után járó 50-50% mértékű családi pótlékot, és a családi kedvezményt is így vették igénybe, akkor kérdés, hogy ebben az esetben - figyelemmel a rendeltetésszerű jogalkalmazásra - jár-e az adó-visszatérítés?
Részlet a válaszából: […] ...az ellátást folyósító szerv megállapította a családi pótlék 50-50 százalékos megosztását, nem zárható ki az sem, hogy az adó-visszatérítésre mindketten jogosulttá váljanak, ha 2021-ben volt olyan nap, amikor mindketten jogosultak családi kedvezményre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.
1
2
3
9