112 talált cikk a visszatérítés kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja banki promóció keretében pénzben részesül. A bank ügyfelei körének bővítése érdekében kedvezményt ad minden olyan természetes személy ügyfelének, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:
– egy meghatározott időtartam alatt lakossági bankszámlát nyit,
– a bankszámlát a bank honlapján lévő online számlanyitási felületen igényli,
– a megnyitott bankszámlára a bankszámlanyitást követő három hónapon keresztül legalább a minimálbérnek megfelelő összegű jóváírás érkezik,
– a bankszámlához igényelt bankkártyával a bankszámlanyitást követő három hónapban legalább egyszer vásárol.
A feltételek együttes teljesítése esetén a bank egy meghatározott összegű jóváírást tesz az ügyfél bankszámlájára. A bank a kedvezmény juttatását egy kampány keretében hirdeti meg. A kampányról szóló hirdetmény a kampány időtartama alatt folyamatosan elérhető a bank hivatalos honlapján és a bank ügyfélfogadó tereiben. Ez a juttatás adómentes?

Kérdés: Önkormányzatunk a temetkezési vállalkozásoknak a ravatalozó használata esetén bérleti díjat számláz ki, mely többek között tartalmazza az infrastrukturális költségeket, mint víz-, villany-, eszközhasználat. Mivel áfás bevételünk származik a temetővel kapcsolatban, ezért a felmerülő költségeinket az áfabevallásban mint visszaigényelhető áfát beállítjuk. Az áramszolgáltató az áramdíj elszámolása keretében 2023. és 2024. évre vonatkozóan áramdíjat térített vissza az önkormányzat részére. A mínuszos számlák kiállításának dátuma 2024. június hónapban volt. A teljesítés dátuma minden számlán az a hónap, amire a visszatérítés vonatkozik. Jól járok el, ha a 2024. június havi áfabevallásba állítom be ezeket a tételeket mínusz összegben? A 2023. évre vonatkozó visszatérítéseket egyéb bevételként könyveltük áfa hatályán kívüli tételként. Ezek esetében az áfabevallásban milyen módon kell megjelentetnem, egyáltalán meg kell-e jelentetnem?

Kérdés: Önkormányzatunk 2023-ban a gázszolgáltató által kiállított számlák alapján továbbszámlázta a rezsiköltséget. 2024-ben a gázszolgáltatónál megtörtént az elszámolás, túlfizetésbe esett az önkormányzat, és így a vállalkozó is, akinek továbbszámláztuk a költséget. A túlfizetést a gázszolgáltató visszautalta, könyveltük mint egyéb bevétel – azon belül kiadások visszatérítései. Kiállítottuk a túlfizetésről a számlát, majd sztornóztuk is, mert teljesen elbizonytalanodtunk könyvelésileg. Csak ezzel a vállalkozást is nehéz helyzetbe hoztuk. Hogyan kell helyesen kezelni a túlfizetést a vállalkozás szempontjából? Ha kiszámlázhatjuk a túlfizetést (mint negatív bevétel), akkor hogyan kell helyesen könyvelni? Szembe lehet-e állítani azzal az idei bevétellel, amit a szolgáltató visszautalt?

Kérdés: Az önkormányzatunknak helyiiparűzésiadó-visszafizetési kötelezettsége van, előre látjuk, hogy valószínűleg késve tudjuk ezt visszafizetni. Ezért az Art. 65. §-a értelmében késedelmi kamatot kell fizetnünk az utalásnál. Az adózóknál a helyi iparűzési számlájukon nyilvántartó programból technikailag csak az eredeti túlfizetés utalható kamat nélkül. A kamatot az önkormányzat költségvetési számlájáról utaljuk külön feljegyzés alapján? Ha a kamatot külön utaljuk, akkor ebben az esetben van-e kiutalási összeghatár, mert a kiutalási összegtől függően a kamat összege változó?

Kérdés: IOSS-azonosító számmal rendelkező kereskedőtől harmadik országból 150 euró ár alatti terméket vásároltam. A Magyar Posta arra való hivatkozással, hogy az IOSS-azonosító nem, vagy nem megfelelő módon jutott el hozzá, újfent kérte megfizetni az áfát, miközben a termék ellenértékének részeként már a megrendeléskor megfizettem az áfát a kereskedő állítása szerint. Ha a már kifizetett terméket nem veszem át, akkor elveszítem az ellenértéket, ugyanakkor kétszeresen sem szeretnék adót fizetni. Hol és hogyan tudnám rendezni az ügyet? A kereskedőhöz, a postához, esetleg az adóhatósághoz kell fordulnom a kérdésemmel? Kitől kérhetem vissza az áfát, ha megfizetem a posta felé?

Kérdés: Az előző évi helyesbítések, jóváírások elszámolása (visszatérülések) során az Áhsz. 40. §-a (5) bekezdésének előírásai szerint kell eljárni, azaz az előző években nyilvántartásba vett bevételek, illetve kiadások visszatérüléseit a 15. mellékletben meghatározott rovatokon kell nyilvántartásba venni. Ez azt jelenti, hogy a tárgyévet követően, az elszámolás miatti közüzemidíj-visszatérítések bruttó összegét a B411. Egyéb működési bevételek rovaton kell nyilvántartásba venni. A költségvetési számvitelben tehát a bruttó összeget kell elszámolni azon a rovaton, amelynek leírásában szerepel a bevétel vagy a kiadás visszatérítési jogcím. A jogszabály ebben az esetben nem tesz különbséget nettó és általános forgalmi adó (áfa) könyvelése között. A pénzügyi számvitelben azonban a helyesbítő számla végösszegét szükséges megbontani nettó (T 3514 – K 9244) és a hozzá tartozó áfa (T 3514 – K 36412/36414) összegre. Ha a számlán van áfa, akkor bevételi áfa rovatot nem kellene hozzákapcsolni? Helyes-e az a könyvelés, amikor a költségvetési számvitelben a bruttó összeget könyveljük B411-re, és csak a pénzügyi számvitel részében kell megbontani nettó és áfa összegre úgy, hogy a nettót egyéb bevételre könyveljük, az áfát pedig áfaszámlára? Ilyenkor hogyan kell helyesen eljárni?

Kérdés: 2023. évi elszámolási időszakról 2024-ben 100 000 forint áram jóváíró számla érkezett, valamint a számla összegét az MVM visszautalta részünkre. Ezt a B411. Kiadások visszatérítései rovatra könyveljük bruttó módon. 2023-ban az eredeti áramszámlából 10%-ot továbbszámláztunk szerződés szerint, így a továbbszámlázott rész áfáját visszaigényeltük, ezért az idei évben is a jóváíró számla 10%-át tovább kell számláznunk. 2023-ban az áramszámla továbbszámlázott részét visszaigényelhető áfával rögzítettük, az idei évben az MVM által küldött jóváíró számlához tartozó áfát – véleményünk szerint – fizetendő áfaként kellene kimutatnunk ahhoz, hogy a továbbszámlázáskor ne csökkentse az a rész a fizetendő áfánkat. Hogyan kell könyvelnünk ezt helyesen? (B411 kiadások visszatérítései számla nem adóreleváns: bruttó módon tudjuk csak könyvelni, így nem tudjuk a fizetendő áfa soron kimutatni a továbbszámlázott rész áfáját.)

Kérdés: 2022-ben beérkezett egy Magyar Falu Programban nyert támogatási összeg napelemek telepítésére, 100%-os támogatási intenzitással. Ebben az évben a támogatási összeg – áfával csökkentett részét – átvezettük a 441-es számlára. A megkapott támogatási összegből egy jelentősebb részt 2023-ban vissza kellett fizetnünk a Magyar Államkincstárnak, mert kevesebb összegből meg tudtuk valósítani a beruházást. 2023. év végén a 441-ről átvezettük az aktivált beruházás összegét a 443-ra. Viszont így a 441-en maradt egyenleg, ami a visszafizetett nettó támogatási összeg. Helyes-e, ha ezt a felhalmozott eredménnyel szemben elkönyveljük a 441-es főkönyvi számláról?

Kérdés: Központi költségvetési szerv tanulmányi szerződést kötött egyik munkavállalójával. A munkavállaló 2022-ben megszerezte az oklevelét, és a tanulmányi szerződésben a megszerzéstől számított további két évet vállalt az intézmény alkalmazásában. A vállalt idő még nem telt le, de felmondott, így időarányosan vissza kell fizetnie a képzési és vizsganapokra kifizetett távolléti díjat, illetve a tandíjat. Ezzel kapcsolatosan az a kérdés merült fel, hogy a visszafizetett összeget milyen rovaton kell szerepeltetni? B411-re gondoltam, mint Következő év(ek)ben személyi juttatások, azok közterheinek visszatérülése.

Kérdés: Egy közösségi adószámmal rendelkező, fuvarozási szolgáltatásokat nyújtó belföldi adóalany (társaság) a Közösség Magyarországtól eltérő tagállamaiban (például átutazás során) rendszeresen vásárol a tehergépkocsiba, adott esetben személygépkocsinak nem minősülő haszongépjárműbe gázolajat. A töltőállomáson az üzemanyag-vásárlásról számlát állítanak ki, melyen a vevő és az eladó közösségi adószáma is fel van tüntetve. A társaság alkalmazottja minden esetben jelzi, hogy a társaság gazdasági céllal kizárólag Magyarországon letelepedett cég (van közösségi adószáma is), tehát az eladó előtt ismert, hogy a saját tagállami szabályai szerint nem belföldi adóalanyt szolgál ki, ennek ellenére több esetben előfordult, hogy az eladó felszámította (és a számlán fel is tüntette) az adott tagállamban meghatározott mértékű hozzáadottérték-adót (áfát), melyet így a társaság megfizetett. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? A kérdéses üzemanyag-beszerzés Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül, vagy akkor jár el az Áfa-tv. előírásainak megfelelően a társaság, ha az áfabevallásban a fenti üzemanyag-vásárlással kapcsolatban fizetendő és levonható áfát nem szerepeltet, és azt az A60-as számú összesítő nyilatkozaton sem szerepelteti – mivel az üzemanyag-vásárlás nem minősül Közösségen belüli termékbeszerzésnek –, hanem az ELEKAFA nyomtatványon igényli vissza az áfát az illetékes tagállamtól?