2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Fordított adózás, valamint adólevonási jog
Kérdés: Önkormányzatunk egy projekt keretében készíti elő (tervezés, engedélyeztetés) és valósítja meg beruházóként egy belvízelvezető csatorna felújítását (kotrás) és bővítését (építés). A?projekt célja többek között, hogy az adott környezet élővilágát bemutathatóvá tegyük, valamint a csatorna vízi sporteszközzel bejárható legyen. Ez utóbbi szolgáltatás belépőjegy megváltása ellenében lesz igénybe vehető. A beruházáshoz szorosan kapcsolódik egy saját használatú magánút kialakítása. A csatorna felújítása, kialakítása során túlnyomórészt építési tevékenység fog megvalósulni (betoncsatorna-építés), és csak kisebb részt képvisel a tevékenységben a felújítás, helyreállítás (kotrás). A csatorna kialakítása vízjogi létesítési engedélyhez kötött, míg a magánút kialakítása nem építési engedélyhez kötött tevékenység. A?fenti ügylettel kapcsolatos kérdéseink:
1. Az ügyletre az egyenes vagy a fordított adózás szabályait kell alkalmazni?
2. A magánút építése, amennyiben a csatorna építésével azonos projektben valósul meg, és elválaszthatatlan része a projektnek – függetlenül attól, hogy annak kialakítása építési engedélyhez nem kötött –, fordított adózás alá tartozik-e?
3. A csatorna felújításához, építéséhez, illetve a csatornához tartozó magánút kialakításához kapcsolódó költségek általános forgalmi adója levonásba helyezhető-e?
1. Az ügyletre az egyenes vagy a fordított adózás szabályait kell alkalmazni?
2. A magánút építése, amennyiben a csatorna építésével azonos projektben valósul meg, és elválaszthatatlan része a projektnek – függetlenül attól, hogy annak kialakítása építési engedélyhez nem kötött –, fordított adózás alá tartozik-e?
3. A csatorna felújításához, építéséhez, illetve a csatornához tartozó magánút kialakításához kapcsolódó költségek általános forgalmi adója levonásba helyezhető-e?
2. cikk / 2 Fordított adózás
Kérdés: Önkormányzatunk többször került olyan helyzetbe, hogy az általa befogadott számla a fordított adózás szabályai alapján lett kiállítva, azon belül is az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének b) pontja alapján.
"142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti, a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatóságiengedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának."
Mikor minősül a munka építési-szerelési, egyéb szerelési munkának? Mikor kell fordítottan adózni ezen jogszabályhely alapján? Ha több alvállalkozó is van, az alvállalkozó és a fővállalkozó között fordítottan történik az adózás?
"142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti, a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatóságiengedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának."
Mikor minősül a munka építési-szerelési, egyéb szerelési munkának? Mikor kell fordítottan adózni ezen jogszabályhely alapján? Ha több alvállalkozó is van, az alvállalkozó és a fővállalkozó között fordítottan történik az adózás?
