Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott építési tevékenység tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Komplex szolgáltatások megítélése

Kérdés: Egy társaság új építésű társasházi lakások - kulcsrakész - kivitelezését vállalja vevői számára, amely projektek egy része megfelel az 5 százalékos adókulcs alkalmazása feltételeinek. Ezen projektek keretében a társaság a vevőivel megkötésre kerülő adásvételi előszerződésekben, illetőleg szerződésekben az annak mellékletét képező műszaki tartalom szerinti lakások - jogszabályok és szakmai követelményeknek megfelelő - kulcsrakész kivitelezését és értékesítését vállalja a szerződésben megállapított ellenérték mint vételár ellenében. A vevők oldalán ugyanakkor számos alkalommal merülnek fel egyedi, a műszaki tartalomtól való eltérést eredményező kérések (pl.: a műszaki tartalomhoz képest jobb, drágább kivitelű hideg-, melegburkolatok, szaniterek, mosdók, kádak, zuhanyzók beszerelése), amelyeknek a társaság igyekszik eleget tenni. Tekintettel azonban arra, hogy ezen egyedi kérések jellemzően meghaladják a felek közötti szerződésben rögzített ellenérték által lefedett műszaki tartalmat, és mert ezek rendszerint jóval - esetenként hónapokkal - az adásvételi szerződés megkötése után merülnek fel, ezen kérések megvalósítására a társaság pótmunkaként tekint. Ennek megfelelően a vevők által megrendelt és a társaság által elvégzendő pótmunkák miatt a felek nem módosítják az adásvételi szerződésüket, hanem azt egy külön ügyletként, vállalkozási szerződésként kezelik, és azzal az adásvételi szerződéstől függetlenül, külön számolnak el, amelynek megfelelően a társaság minden esetben 27 százalékos áfatartalom mellett állítja ki a vevők részére a számláit ezen pótmunkákról. Helyes a fenti eljárás, vagy a társaságnak ezen (pót)munkákat az adásvételi ügylettel együtt komplex szolgáltatásként kell kezelnie, amelynek tekintetében a főszolgáltatás az adásvételi ügylet, amely így meghatározza a szolgáltatásegység adójogi sorsát, és amelyből következően a társaságnak ezen (pót)munkákat 5 százalékos áfa mellett kell számláznia a vevők felé? Jól értelmezzük-e, hogy a társasházi lakások - függetlenül attól, hogy elnevezésük nem az Áfa-tv. szövege szerinti "többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás", amennyiben a négyzetméterre vonatkozó kritériumok is teljesülnek az egyes lakások esetében - megfelelnek az Áfa-tv. 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak?
Részlet a válaszból: […]meglátásunk szerint nem azonosítható fő- és melléktevékenység.Az Art. 2. §-ában foglalt valódisági klauzula értelmében (a szerződés tartalom szerinti minősítésének követelménye) a szerződést, ügyletet valódi tartalma szerint kell minősíteni. Ennek megfelelően a pótmunkák fenti adójogi megítélése abban az esetben sem változik, ha a felek nem az adásvételi szerződést módosítják, hanem külön szerződésbe foglalják a pótmunkákra vonatkozó megállapodásukat, és azt vállalkozási szerződésként nevesítik. Továbbá az sem befolyásolja a fentebb kifejtetteket, hogy a felek az adásvételi szerződés megkötését követően állapodtak meg a pótmunkák elvégzésében, és az ingatlanértékesítés ellenértékétől külön számolnak el a pótmunkákról.Mindezek alapján a pótmunkák ellenértékét - mint az ingatlanértékesítés adóalapjába tartozó összeget - 5 százalékos általános forgalmi adó terheli, amennyiben az ingatlan megfelel az 5 százalékos adómérték alá tartozó ingatlanokra vonatkozó, Áfa-tv.-ben meghatározott kritériumoknak. Nem változtat ezen a megítélésen, ha a konkrét esetben nem az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja, hanem az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése szerinti termékértékesítést teljesít a társaság.Az Áfa-tv. a 3. számú melléklet 2016. január 1-jétől 2019. december 31-ig hatályos 50-51. pontjaiban meghatározott ingatlanok értékesítése 5 százalékos adómérték alá tartozik. Az Áfa-tv. 82. §-ának (3) bekezdése alapján, valamint a 3. számú melléklet 2016. január 1-jétől hatályos 50-51. pontjai szerint 5 százalékos adómérték alá tartozik a 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, továbbá a 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.Az Áfa-tv. 259. §-ának 12. pontja meghatározza, hogy az Áfa-tv. alkalmazásában mi minősül lakóingatlannak. E rendelkezés értelmében lakóingatlan a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynekja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagyjb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5302

2. találat: Építési engedély módosításának hatása a lakóingatlanra vonatkozó kedvezményes adómértékre

Kérdés: Az Áfa-tv. 2018. év végi módosítása kapcsán az a kérdésem, hogy alkalmazható-e a lakóingatlan értékesítésekor a kedvezményes, 5 százalékos adómérték abban az esetben, ha egy többlakásos lakóingatlan létrehozatala kapcsán az építési engedélyt 2018 augusztusában kiadták, majd azt 2018 novemberében módosították, akkor, ha a használatbavételi engedély várhatóan a 2021. évben kerül kiadásra? Az 5 százalékos adómérték alkalmazásához szükséges egyéb feltételek fennállnak.
Részlet a válaszból: […]december 31. napjával záruló időszakra esik, feltéve, hogya) építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján van végleges építési engedély, vagyb) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették.A 327. § a) pontja értelmében tehát, ha a kedvezményes adómérték alkalmazási feltételeinek egyébként megfelelő lakóingatlan értékesítésére 2019. december 31-ét követően, 2020. január 1.-2023. december 31. között kerül sor, akkor az 5 százalékos adómérték alá tartozik az ingatlan értékesítése, feltéve, hogy építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján már van végleges építési engedély. Figyelemmel az adóhatóság honlapján (www.nav.gov.hu) 2019. február 1-jén "Kiegészítés a 2019. december 31-ét követően értékesített egyes lakóingatlanok áfarendszerbeli kezeléséről szóló tájékoztatóhoz" címen megjelent tájékoztatóban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4925

3. találat: Építési szerződés alapján külföldön teljesített ügylet áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy Magyarországon gazdasági céllal letelepedett kft. (társaság) építési szerződésben vasbeton szerkezet teljes körű kivitelezésének elvégzésére szerződött lengyel adószám alatt eljáró cégekkel. A szerződött összegek körülbelül 84 százalékát a gyártás, 16 százalékát a szerelés teszi ki. A társaság a Magyarországon részben készen beszerzett, részben saját gyártócsarnokában, valamint alvállalkozók által fémből előállított alkotóelemeket Lengyelországba szállítja, és az építkezések helyszínén a megrendelt szerkezetben összeszereli. A legyártott, megvásárolt szerkezetekkel együtt a szereléshez szükséges kötőelemek, egyéb anyagok döntő többsége is Magyar-országról kerül kiszállításra.
A kiszállított szerkezetek szerelését a társaság alkalmazásában álló munkavállalók, illetve a társasággal szerződött alvállalkozók végzik. Szükség esetén a szerkezetek összeállításához a helyszínen hegesztési munka is történik, melyet szintén a társaság munkavállalói végeznek. A munkavégzés Lengyelországban 2018. április 1-jével kezdődött meg. A 180 napot meghaladó munkavégzésre tekintettel a társaságnak szükségessé vált a lengyelországi adóregisztráció. A lengyel közösségi adószám 2018. szeptember 14-i hatály-dátummal él. A társaságnak telephelyre nem kellett bejelentkeznie, amely információból arra lehet következtetni, hogy a társaságnak általános forgalmi adó szempontjából eddig nem keletkezett gazdasági célú letelepedése. Az elvégzett teljesítésekről teljesítésigazolások alapján havi részszámlák kerülnek kiállításra vasbeton szerkezet ki-vitelezéséről. A vasbeton szerkezetek egy nagyobb beruházás alkotórészét képezhetik.
1. A fenti ügylettel kapcsolatban, a vasbeton szerkezet felépítésével a társaság az Áfa-tv. 32. §-a szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítést teljesít, vagy a tevékenységet ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak kell tekinteni?
2. A termékek kiszállításával megvalósul-e saját vagyon mozgatása?
3. Más tagállami adószám alatt végzett, külföldi teljesítési helyű szolgáltatások ellenértékét fel kell-e tüntetni az áfabevallás részletező adatai között?
Részlet a válaszból: […]hogy akár ő, akár megbízásából harmadik személy a terméket be-, fel-, illetve összeszerelje.Az ügylet jellemzőinek részletesebb megismerése - például, hogy a vasbeton szerkezet milyen funkciót tölt be, a megrendelő tulajdonába kerül-e, egyedi termék-e, a helyszínen történő összeszerelése speciális tevékenység-e, amit csak a társaság tud elvégezni - elengedhetetlenül szükséges az áfaszempontból történő megfelelő minősítéshez.Az a kérdés, hogy a vasbeton szerkezet milyen funkciót tölt be, abból a szempontból is jelentőséggel bír, hogy ha például csupán egy ideiglenes állványzat kerül felépítésre, amely a lebontást követően visszaszállításra kerül Magyarországra, akkor ez utóbbi esetben a terméknek Magyarországról Lengyelországba történő továbbítása nem eredményezne adóztatandó tényállást az Áfa-tv. 12. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján.Amennyiben az ügylet fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítésnek minősülne, az Áfa-tv. 12. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a saját vagyon mozgatása kapcsán adófizetési kötelezettség fel sem merülhetne.Abban az esetben, ha az információk azt támasztják alá, hogy az ügylet szolgáltatásnak minősül, akkor a következőkre kell figyelemmel lenni. Az Áfa-tv. 12. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy "ellenérték fejében teljesített termékértékesítés továbbá, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldről a Közösség más tagállamába vállalkozása szükségleteire. A továbbítás minden olyan módozatot magában foglal, függetlenül attól, hogy azt az adóalany maga vagy - javára - más végzi, amelynek eredményeként a termék a küldeménykénti feladás vagy a fuvarozás megkezdéséhez képest a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van".Tekintve,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4902

4. találat: Építési telek ingyenes átadásának áfája

Kérdés: Önkormányzatunk kizárólagos tulajdonában lévő építési telkek értékesítésével foglalkozó társaság több építési telek tulajdonosa. A társaság az építési telkek beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát a továbbértékesítési célra tekintettel levonásba helyezte. A társaság egy együttműködési megállapodás keretében az egyik tulajdonában lévő építési telket ingyenesen egy építési vállalkozó rendelkezésére bocsátja, aki az építési telken a megállapodásban meghatározott paraméterekkel épületet épít fel. Az épület elkészülését követően a felek közösen értékesítik az építési telket, valamint az épületet. Tekintettel a tulajdonviszonyokra, az építési telket a társaság, míg az épületet az építési vállalkozó fogja értékesíteni. A társaságnak az építési telek (épület felépítése érdekében) építési vállalkozónak történő rendelkezésére bocsátásakor keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége, különös tekintettel az Áfa-tv. 14. §-ára? Ha igen, a társaság milyen bizonylat kiállítására kötelezett?
Részlet a válaszból: […]kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Az idézett törvényhely alapján az adófizetési kötelezettség keletkezésének feltétele többek között az, hogy az adóalany a terméket vállalkozásából időlegesen kivonva, azt:- saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére, vagy- általában, vállalkozásától idegen célok elérésére használja vagy adja másnak a használatába.Az adott esetben az említett feltétel nem valósul meg, tekintve hogy a termék (építési telek) átadásának célja a társaság vállalkozási célja érdekében, azaz az (építési) telek értékesítése érdekében történik.Megjegyezzük továbbá, hogy a közölt információk alapján az, hogy a társaság és az építési vállalkozó közötti építési telek átadása kapcsán a társaság részesül-e valamely - az Áfa-tv. 259. §-ának 6. pontja szerint - <br> ellenértékben, nem állapítható[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3342

5. találat: Fordított adózás

Kérdés: Önkormányzatunk többször került olyan helyzetbe, hogy az általa befogadott számla a fordított adózás szabályai alapján lett kiállítva, azon belül is az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének b) pontja alapján.
"142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti, a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatóságiengedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának."
Mikor minősül a munka építési-szerelési, egyéb szerelési munkának? Mikor kell fordítottan adózni ezen jogszabályhely alapján? Ha több alvállalkozó is van, az alvállalkozó és a fővállalkozó között fordítottan történik az adózás?
Részlet a válaszból: […]minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatóságiengedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. Az ügylet a szerinti minősítésénél, hogy az az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének b) pontja alá tartozik-e (és így tekintetében a fordított adózás szabályai alkalmazandók), három feltételt szükséges vizsgálni. 1. A szolgáltatás építési-szerelési, egyéb szerelési munkának minősül. 2. A szolgáltatás ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul. 3. Maga az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatóságiengedély-köteles. Amennyiben a három feltételből egy nem valósul meg, a tevékenységre az egyenes adózás szabályait kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a fővállalkozó alvállalkozót vesz igénybe, az alvállalkozó és a fővállalkozó közötti ügyletet önállóan kell megítélni a fordított adózás szempontjából, függetlenül a fővállalkozó és a vevő között létrejött ügylettől. A fővállalkozónak a vevő felé teljesített ügylete az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének b) pontjának alkalmazásában csak annyiban van kihatással az alvállalkozó által teljesített ügylet adózására, hogy ha a fővállalkozó építési hatóságiengedély-köteles tevékenységet végez, a 142. § (1) bekezdésének b) pontjának alkalmazásában az alvállalkozó tevékenysége is építési hatóságiengedély-köteles tevékenységnek fog minősülni. Amennyiben egy alvállalkozó termékértékesítést végez a fővállalkozónak, és a termékértékesítés keretében mellékszolgáltatásként építési-szerelési szolgáltatást is végez, az ügyletet mint termékértékesítést kell megítélni. Így ha a termékértékesítés nem minősül az Áfa-tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítésnek, az ügylet nem fordítottan adózik. Például ha az alvállalkozó legyárt egy liftet, és mint terméket értékesíti a fővállalkozónak, a termékértékesítése egyenesen adózik, annak ellenére hogy esetlegesen a liftet be is szereli. (Kivételesen a lift beszerelésénél felmerülhet, hogy magának a liftnek a beépítése, helyszíni megépítése, beszerelése a főszolgáltatás.) Amennyiben az építési-szerelési munka nem eredményez az Áfa-tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítést, valamint nem minősül egy termékértékesítés mellékszolgáltatásának sem, az építési-szerelési munka szolgáltatásnyújtásnak minősül az Áfa-tv. alkalmazásában. A fővállalkozó-alvállalkozói[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3038

6. találat: Építési tevékenység áfája

Kérdés: XY önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) és "Z" Kft. (továbbiakban: Fővállalkozó) 2007. évben építési szerződést kötött egy sportlétesítmény megépítésére/kivitelezésére. A Fővállalkozó az építési szerződés alapján a munkálatokat még 2007-ben megkezdte. A Fővállalkozó a munkálatokhoz alvállalkozókat vesz igénybe, és az alvállalkozóktól 2007-ben az általuk elvégzett munkálatokról áfát tartalmazó számlákat fogadott be. A Fővállalkozó és az Önkormányzat között ugyanakkor 2007-ben számlakiállításra, előlegfizetésre, részteljesítésre nem került sor. Kérdésként merül fel a fentiekkel kapcsolatban, hogy a kivitelezési munkálatokról (annak egyes fázisairól) egyenes vagy fordított számlát kell/kellett-e kiállítania a Fővállalkozónak 2008-2010-ben? (A felek az átmeneti szabályok alapján nem nyilatkoztak, hogy az új szabályokat kívánják alkalmazni, és mindketten az általános szabályok szerint adózó adóalanyok.)
Részlet a válaszból: […]előlegfizetés, részteljesítés). Önmagában a szerződéskötés nem tekinthető ilyen - áfa szempontjából releváns - eseménynek, mivel ahhoz semmilyen adókötelezettség nem fűződik. Tekintve, hogy a fenti feltétel - a rendelkezésre bocsátott információk alapján - az Önkormányzat és a Fővállalkozó közötti ügylet tekintetében nem áll(t) fenn az adott esetben, az átmeneti szabály nem (volt) alkalmazható, így az Önkormányzat és a Fővállalkozó közötti ügyletre az Áfa-tv. vonatkozó rendelkezéseit kell(ett) alkalmazni. Ezen a megítélésen nem változtat az a körülmény sem, hogy az alvállalkozó részéről a Fővállalkozó felé előleg- vagy részletfizetés miatt számlakibocsátás történt 2007 során. Feltétlenül meg kell jegyezni tehát a fenti eset kapcsán, hogy a régi Áfa-tv., illetve az Áfa-tv. alkalmazhatóságának megállapításakor, a 2007-2008. közötti ún. átnyúló ügyletek megítélésénél mindig a konkrét ügyletet kell vizsgálni. Emiatt előfordulhat olyan eset, hogy a több ügyletet magában foglaló ún. összetett ügylet egyes elemeire a régi áfatörvény, míg másokra az áfatörvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez esetünkben azt jelenti, hogy az alvállalkozó és a Fővállalkozó, illetve a Fővállalkozó és az Önkormányzat közötti ügylet önállóan vizsgálandó. Ennek megfelelően az, hogy az alvállalkozó és a Fővállalkozó relációjában egyenes adózást kell(ett) alkalmazni, mivel erre az ügyletre a régi áfatörvény szabályai az irányadóak (tekintve, hogy közöttük már 2007-ben történt számlakibocsátás), a Fővállalkozó és az Önkormányzat közötti ügylet megítélését nem befolyásolja. Miután a fentiek alapján sikerült eldöntenünk, hogy a Fővállalkozó és az Önkormányzat közötti ügyletre az Áfa-tv. rendelkezései alkalmazandók, a fordított adózás alkalmazásának kérdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2820
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Építőipari szolgáltatások áfája

Kérdés: Kérem szíves segítségüket annak megítélésében, hogy az általunk igénybe vett építőipari szolgáltatások tartozhatnak-e az Áfa-tv. 58. §-a alá! Rendszeresen igénybe veszünk egy cégtől fordított adózás alá tartozó és az alá nem tartozó építőipari szolgáltatásokat, így vele megkötöttünk egy keretmegállapodást, mely szerint megrendelésünkre elvégzik a munkát, melyet a készre jelentést követően "teljesítésigazolás bizonylattal" átveszünk. Külön szerződéseket tehát nem kötünk az egyes munkák elvégzésekor, a megrendelésre ők a keretszerződésben foglaltak alapján kötelesek azt elvégezni. Eddig a munkák elvégzését követően egyenként nyújtották be a számlát. Van-e akadálya annak, hogy ilyen esetben az Áfa-tv. szerinti 58. §-ban foglaltak szerint állítsák ki a számlát, vagyis hogy adott időszakban elvégzett szolgáltatásokról számoljunk el? Eltérő módon kezelendő-e a fordított adózás alá tartozó ügylet az általános szabályok szerint adózótól?
Részlet a válaszból: […]alapján csak kivételes esetben fordulhat elő, feltéve hogy a felek úgy egyeznek meg, hogy az adott időszakban történt teljesítésekről, részteljesítésekről [azaz az adott időszakban lezajlott összes átadás-átvételről, amely ha nem utólagos elszámolásban állapodtak volna meg, az 55. § (1) bekezdése vagy az 57. § (1) bekezdése szerint minősülő ügylet lenne] összevontan kívánnak elszámolni. Abban az esetben azonban, ha az építési (rész)munka átadására nem kerül sor, hanem csupán a felek közötti szerződésben meghatározott ütemezés szerint történik a polgári jogi teljesítést megelőzően fizetés, akkor az a teljesítést megelőzően átadott pénzösszegnek minősül, és mint ilyen, előlegként kezelendő. Tekintettel arra, hogy az ügyletek jellemzően fordított adózás alá esnek, ezért az előre - a fizetés ütemezésének megfelelően - fizetett összegekhez azok kifizetésekor, bizonylatolásakor áfakötelezettség nem kapcsolódik. Az előzőekkel összhangban a leírt szolgáltatások esetében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2812

8. találat: Építési tevékenység bejelentése

Kérdés: A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú mellékletének IV. oszlopa szerint a bejelentés (a tevékenység megkezdése mellett) építési hatósági engedélynek minősül-e, és egyéb feltételek megléte esetén az ilyen jellegű építési tevékenység fordítottan adózik-e?
Részlet a válaszból: […]és bejelentési eljárás között (utóbbiakra vonatkozóan 2010. május 29-étől külön szabályokat is tartalmaz a Korm. rendelet 45/C. §-a). Tekintettel arra, hogy a bejelentés - figyelemmel a Korm. rendelet 2009. október elsejétől hatályos 16. § (1) bekezdésére - nem minősül építésügyi hatósági engedélynek, álláspontom szerint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem fordul meg az adófizetési kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2730