Értékesítési céllal beszerzett eszközök nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk egy szántóterület megvásárlását tervezi, melyet továbbértékesítene már működő jelentős külföldi vállalat területének megnagyobbításához. A vásárlás és értékesítés között átalakítanánk a szántókat iparterületté. A szóban forgó ügylet – mivel lehetőleg minél előbbi továbbértékesítési céllal szerezzük be a földeket – minősülhet-e készletbeszerzésnek? Ha igen, a vételár vagy kártalanítás összegén kívül miket számíthatunk a beszerzés értékébe a következőkből: földmérés költsége, értékbecslés díja, szakértői díj, lőszermentesítés költsége, régészeti feltárás, ügyvédi költség, földhivatali költségek, földvédelmi járulék, vízelvezetés kiépítésének költsége (esetlegesen), humuszmentesítés költsége? Ha ezt mégis ingatlanbeszerzésként kell értelmezni, akkor a fentiek közül melyik költség aktiválható az iparterület bekerülési költségeként?
Részlet a válaszából: […] ...késztermékek bekerülési értéke az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint számított előállítási érték, azaz a közvetlen önköltség (Szt. 51. §), vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, illetve a FIFO-módszer szerint meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Vásárolt növendék állatok nyilvántartása

Kérdés: A START mintaprogram keretében önkormányzatunk birkákat és kecskéket vásárolt, melyeket az önkormányzat földjein termelt takarmánnyal kívánunk felnevelni. Hogyan kell könyvelni a megvásárolt növendék állatokat, és mikor kell aktiválni befektetett eszközként?
Részlet a válaszából: […] ...el kell számolni mind a pénzügyi, mind a költségvetési számvitelben az adott költségelemre elő­írt számlákon.Aktiválás élőtömeg-önköltségen (szaporulat, tömeggyarapodás készletre vétele)– nyilvántartásba vételT 233 – K 571– funkcionális osztályozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.
Kapcsolódó címke: