2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Kisadózó vállalkozások adózása
Kérdés: A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat (Önálló iromány száma: T/10856., 36. módosító pont) 83. §-a a 2012. évi CXLVII. törvény 8. §-ával kapcsolatosan a következőt tartalmazza.
(6c) Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
e) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerinti költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
Az Áht. alábbi paragrafusa alapján úgy értelmezzük, hogy a helyi önkormányzat nem költségvetési szerv.
105/A. § (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy) az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg.
1. A helyi önkormányzat költségvetési szerv?
2. A fenti törvénymódosítás értelmében a helyi önkormányzatnak 2021-től a kisadózó vállalkozásnak a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót kell fizetni?
(6c) Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
e) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerinti költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
Az Áht. alábbi paragrafusa alapján úgy értelmezzük, hogy a helyi önkormányzat nem költségvetési szerv.
105/A. § (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy) az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg.
1. A helyi önkormányzat költségvetési szerv?
2. A fenti törvénymódosítás értelmében a helyi önkormányzatnak 2021-től a kisadózó vállalkozásnak a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót kell fizetni?
2. cikk / 2 Nők negyvenéves öregségi nyugdíjának igénybevétele közalkalmazottak esetében, a nyugdíj igénybevétele melletti munkavégzés lehetőségei
Kérdés: Hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a nő jogosulttá vált a negyvenéves öregségi nyugdíjra? Milyen juttatások illetik meg ekkor? Visszafoglalkoztatható-e az érintett közalkalmazottként, és ha igen, az illetményből milyen járulékokat kell vonni? Mikortól, hogyan fogják szüneteltetni az érintett nyugdíját, ha közalkalmazottként helyezkedik el a nők öregségi nyugdíjának igénybevétele mellett, illetve milyen szabályok vonatkoznak rá akkor, ha magánszférában helyezkedik el a nyugdíj mellett?
