Továbbszámlázott közüzemi költségek áfája

Kérdés: Önkormányzatunk közgyűlési határozatával úgy döntött, hogy az irányítása alá tartozó intézménye ("A" intézmény) – tagintézménye ("B" intézmény) által biztosított közfeladatok ellátását átadja egy nonprofit kft.-nek ("C" Kft.). A feladatok ellátására egyidejűleg ingyenes hasznosításba átad ingatlanrészt és ingóvagyon-elemeket (ingatlant) a "C" Kft.-nek azzal, hogy köteles az "A" részére egy irodát biztosítani. Az önkormányzati közgyűlés határozata szerint a hasznosítási idő alatt a "C" Kft. feladata az ingó-, ingatlanrész feladatával, működésével kapcsolatos valamennyi üzemeltetési feladat, fizetési kötelezettség. A közüzemekkel a "C" Kft. áll szerződéses kapcsolatban. A "C" Kft. a közüzemi költségek arányos részét továbbszámlázza az "A" intézménynek. Értelmezésünk szerint a továbbszámlázásnál a távhőszolgáltatás alapdíját 27%-os áfamértékkel kell továbbszámlázni, nem 5%-os áfával. A villanyszámla továbbszámlázásánál pedig annak adóalapjába beépülnek az áramszámlában a szolgáltató által számlázott, áfa hatályán kívüli díjak is. Helyes-e az értelmezésünk?
Részlet a válaszából: […] ...indultunk ki, hogy az ingatlan "B" intézmény tulajdonát képezi, és egyik intézmény sem rendelkezik az adott ingatlan haszonélvezeti vagy használati jogával. Az Áfa-tv. 259. §-ának (4) bekezdése szerint bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.
Kapcsolódó címkék:      

Távhőszolgáltatás

Kérdés: A városi rendelőintézet (továbbiakban: rendelőintézet) egy elkülönített területrészén többek között egy kazánház is található. A kazánház a város tulajdonát képezi, amely biztosítja a rendelőintézeten kívül, annak 1000 méteres körzetében elhelyezkedő több ingatlannak (például: szakközépiskolának, városi sportcsarnoknak stb.) a hő- és melegvíz-ellátását. A város önkormányzata, szerződést kötött az XY Energiatermelő és Szolgáltató Kft.-vel (továbbiakban: Kft.), amely a kazánházat és a kapcsolódó létesítményeket felújította, és a felújított berendezések útján az említett intézmények fűtését és melegvíz-ellátását biztosítja. A Kft. a szolgáltatott energia díját nem a városnak, hanem a rendelőintézetnek, mint legnagyobb fogyasztónak számlázza, aki továbbszámlázza a felmerülő távhőszolgáltatás díját az egyéb intézményeknek. A fűtés döntően meleg víz fűtési rendszerben történő keringetésével történik, mely csővezetékeken jut el a fűtőegységekhez. Ezenfelül gőztermelés is történik, amely a rendelőintézet sterilizálóegységének, a gyógyszertár, valamint a – külső üzemeltető által működtetett – konyha kiszolgálására hivatott. Kérdés, hogy a rendelőintézet a továbbszámlázás során alkalmazhatja-e a távhőszolgáltatásra vonatkozó kedvezőbb 5%-os adókulcsot, vagy az általános 25%-os adókulccsal kell számláznia?
Részlet a válaszából: […] ...A rendelkezésre bocsátott információk alapjánaz valószínűsíthető, hogy a város és a rendelőintézet a Tszt. 28. §-a szerintihasználati jogra vonatkozó megállapodást kötött, mivel a távhővel ellátottépületek egyikében helyezkedik el a hőközpont....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
Kapcsolódó címkék: