Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] Minden év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani. A követelések esetében a leltározást egyeztetéssel kell végrehajtani, ami a gyakorlatban egyeztető levelek kiküldését, a visszaérkező levelek feldolgozását, a nyilvántartással való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:  

Állandó telephely keletkezése hűtőház-értékesítés, -telepítés esetén

Kérdés: Egy szlovák társaság, amely közösségi adószámmal rendelkezik, Magyarországon ügyfele (megrendelő) – közösségi adószámmal rendelkező magyar vállalat – részére hűtőházat értékesítene, melyet a társaság és alvállalkozói telepítenének megközelítőleg 3 hónapos időszak alatt. Helyesen gondolom-e, hogy a megrendelő fordított adózással teljesítheti a társaság áfakötelezettségét, tekintettel arra, hogy a 3 hónapos időszak miatt nem keletkezik telephelye Magyarországon? Az alvállalkozók a megrendelővel nem állnak kapcsolatban. Kérem, erősítsék meg, hogy jól értelmezzük a vonatkozó jogszabályokat! Álláspontom szerint, ha a társaság kérhet Magyarországon adószámot, akkor alvállalkozói helyett a fordított adózás szabályai szerint teljesíthet áfabevallást.
Részlet a válaszából: […] ...adókötelezettsége. Annak meghatározásához, hogy a társaságnak Magyarországon keletkezik-e adókötelezettsége, azaz a társaság lesz-e adófizetésre kötelezett, az általa teljesített ügylet teljesítési helyét kell megállapítani. A rendelkezésre álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.
Kapcsolódó címkék: