Külföldön bérelt lakás bérletidíj-teljesítési árfolyama

Kérdés: Egy költségvetési szerv (mint: bérbevevő) Németországban magánszemélytől bérel ösztöndíjasai részére lakást. A bérleti díjat a szerződésre hivatkozva előre, minden hónap 3-áig kell megfizetniük. A bérbevevő szerződés és egy belső bizonylat alapján utalja az összeget általában megelőző hónap végével, hogy időben megérkezzen. A német magánszemély nem állít ki sem számlát, sem számlát helyettesítő iratot.
1. Milyen napi árfolyamon kell a számviteli törvény szerint a belső bizonylatot kiállítani?
2. Milyen lehetőségei vannak a bérbevevőnek, ha esetleg több időpont is számításba jöhet?
3. Milyen napi árfolyamon kell a szerződést az előzetes "kötváll." nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […] A magyar előírások szerint nem kötelezett a bérbe adó magánszemély számla kiállítására, feltehetően a német szabályok is hasonlóak, azonban a bérbevevő megkövetelheti a számlát, ebben az esetben a magánszemélynek adószámot kell kiváltani. Ha számlát nem állít ki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.
Kapcsolódó címkék:  

Tárgyi eszköz értékesítése

Kérdés: Központi költségvetési szerv értékesített egy autót, melynek van könyv szerinti értéke még, és az alacsonyabb, mint a piaci érték. Vagyis drágábban adtuk el, mint a könyv szerinti érték. Mi a teendő, mik a pontos könyvelési tételek?
Részlet a válaszából: […] A tárgyi eszközök értékesítése esetén az egyik mód, hogy a tárgyi eszköz először a készletek közé kerül átsorolásra és készletként, azaz áruként értékesítik. Az államháztartás szervezetének azokat a tárgyi eszközöket kell átsorolni, amelyeket a használatból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.
Kapcsolódó címkék: