Tárgyi eszközök bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Előleg

Kérdés: Egy önállóan működő költségvetési szerv részére 10-20 ezer forint "ellátmányt" adunk, amellyel a kisebb dologi kiadásokat finanszírozza az arra illetékes személy. Ezzel az összeggel 30 napon belül el kell számolni. A kifizetésnek mi a pontos jogcíme, illetve hogyan szabályszerű az ezzel kapcsolatos utalványozási folyamat?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Ávr.), a kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályok az 52. §-tól kezdődően, a teljesítésigazolás, érvényesítés és utalványozás szabályozása az 55...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.
Kapcsolódó címke: