Tárgyi eszközök bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési értékébe. [Vagyis a tervezési díj része a bekerülési értéknek, a közbeszerzési díj viszont nem (K355 Egyéb dologi kiadások).] A hatósági engedélyezési díjak szintén nem képezik részét a bekerülési értéknek."(Kéziratzárás: 2024. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Új ipari célú létesítmény bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzatunk egy korábbi épületét lebontja, helyére új ipari célú létesítményt épít. Az előkészítés során felmerült kérdésként, hogy az ingatlan bontási költsége része-e az új épület bekerülési értékének? Véleményem szerint igen, míg a könyvvizsgálónk álláspontja szerint a valódiság elvével a dologi kiadásként történő elszámolást lehet jobban összeegyeztetni.
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdésben szerepel a K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése rovat is, amely leírása szerint csak a bekerülési értékbe beszámító kiadások elszámolására szolgál. A kérdés tehát alapvetően az, hogy a bontás értelmezhető-e az eszközhöz egyedileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.
Kapcsolódó címkék: