Munkahelyi étkeztetés

Kérdés: A Megyei Közgyűlés 2011 februárjában döntött az intézményei átszervezéséről. 2011. május 1-jétől a közgyűlés beolvadással megszüntetett négy egészségügyi intézményt, melyeknek a Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház a jogutód intézménye, és a megszűnő intézmények a kórház telephelyei lettek. A megyei kórházban mint központban az élelmezési szolgáltatást, kiszervezett tevékenység keretén belül, külső intézet látja el mind az ellátottak, mind az alkalmazottak vonatkozásában. A négy telephelyen azonban saját konyhát üzemeltetnek, amely biztosítja az étkeztetést az ellátottak és alkalmazottak részére. A dolgozók részéről fizetendő étkezési díj a kiszervezett és a saját konyhai étkezés esetében telephelyenként is más és más pénzösszegbe kerül. A fentiekkel kapcsolatban kérdéseink: - Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem áll-e fenn a fentiek miatt? - Egy intézményen belül megvalósulhat-e az, hogy egy tevékenység kiszervezettként és sajátként is üzemel, illetve a dolgozók által térített étkezési díj összegét lehetséges-e telephelyenként meghatározni, vagy egységesíteni kell? Követelmény-e, hogy az étkeztetés a telephelyeken is kiszervezett tevékenység legyen, és az alkalmazottak részére egységes térítési díjat kell-e meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...oldja meg. A munkavállaló nem köteles a melegétkeztetést kötelezőjelleggel a munkahelyén igénybe venni, ennek nem is kell feltétlenülmunkaidőben, munkahelyen történnie. Nincs olyan jogszabály, amely kötelezné amunkavállalót arra, hogy a melegétkezést a munkahelyén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi kiküldetés adóelszámolási szabályai

Kérdés: Intézményünk egyik munkatársa Németországba utazik azért, hogy egy ottani kórházban már alkalmazott gyógyítási eljárást elsajátítson. A külföldi (munkavégzéssel is járó) utazást intézményünk igazgatója rendelte el. A külföldi tartózkodás előreláthatólag több hónapig tart majd. Kérdésünk, hogy ez tartós kiküldetésnek számít-e, és ha igen, akkor milyen elszámolási (adóelőleg-levonási) szabályokat kell alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe kell venni.Ha a vonatkozó szerződés szerint a kiküldetés tartama 183 napnál nem több, mindaddig, amíg a németországi munkaidő tényleges tartama a 183 napot az adott évben el nem éri, és a juttatást nem a munkáltató külföldi telephelye viseli, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.
Kapcsolódó címkék: