Indulótőke elszámolása

Kérdés: 2003. november 28-án egy városi önkormányzatnál egy önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény jött létre (kiválással), amely azt megelőzően egy önállóan gazdálkodó intézményen belül részben önálló intézményként működött. Ez az intézmény 2003. évre nem készített beszámolót, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 2003. évi bevételeit-kiadásait az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény számolta el, ahonnan kivált. Ez az önálló költségvetési szerv: – folytatta a részben önálló intézményi feladatait, – feladatot kapott attól az önállóan gazdálkodó intézménytől, amelyből kivált, – feladatot kapott egy másik önállóan gazdálkodó intézménytől, amely ez után a megyei önkormányzat felügyelete alá került, – a felügyeleti szerve egyéb feladatokkal is megbízta. A fenti feladatok elvégzéséhez a felügyeleti szerv, az önkormányzat épületet, ügyviteli felszereléseket, berendezéseket, gépeket, valamint járművet kapott, közel 40 millió Ft értékben. Az önkormányzattól kapott indulóvagyont (ingatlan, berendezések, jármű) a számviteli nyilvántartásban és a mérlegben indulótőkeként kell-e nyilvántartani (szerepeltetni), vagy a tárgyévi tőkeváltozásként a 412 főkönyvön, és melyik év beszámolójában?
Részlet a válaszából: […] Az újonnan megalapított költségvetési szerv a részérebiztosított vagyont az Szt-vhr. vonatkozó előírásai alapján indulótőkeként kellkimutatni. A kérdésben megjelölt esetben egy új költségvetési szervetalapítottak, és ebben az esetben a vagyonátvételnél kötelező az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Behajthatatlan követelés elszámolása

Kérdés: A 100 000 Ft-nál nagyobb összegű behajthatatlan követelés leírását engedélyezte a felügyeleti szerv. Hogyan kell szabályosan kivezetni a nyilvántartásokból?
Részlet a válaszából: […] ...behajthatatlanná minősített követelés kivezetésénekkönyvelése:T 59613 – K 28 ... KöveteléskivezetéseT 41232 – 59613 ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.