2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Rezsiköltségek továbbszámlázása
Kérdés: Önkormányzatunk több ingatlan esetében is továbbszámlázza az ingatlant terhelő rezsiköltség egy bizonyos részét a bérlőnek a megkötött bérleti szerződésben leírtaknak megfelelően. Helyesen járunk el, ha a szolgáltató által kiállított közüzemi díjról szóló számlából azt a részt, ami továbbszámlázásra kerül, nem a 05331 Közüzemi díjak rovatra könyveljük, hanem a 05335 Közvetített szolgáltatások rovatra? Az egyik önkormányzati ingatlanban működik többek között a háziorvos, fogorvos, védőnő, gyerekorvos és gyógyszertár külön-külön. Egy mérőóra van a villamos energia, a gázenergia és a vízfogyasztás mérésére, viszont az egyes egységek fogyasztását almérővel tudjuk mérni. Ez alapján kerül továbbszámlázásra az egészségügyi vállalkozónak a rezsiköltség. Ha pl. a gázszámla teljes összegét a 05331-es rovatra könyvelem, akkor év végén látni fogja a fenntartó, hogy annak az ingatlannak mennyi az éves gázfelhasználása. Ha csak a "nem továbbszámlázott" rész kerül a közüzemi díj rovatra, akkor nem látom a teljes éves fogyasztás nagyságát, azt külön kell a 05335-ös rovatról leválogatnom. Önök szerint melyik a jogszabályoknak megfelelő, helyes eljárás?
2. cikk / 2 Villamos energia megvétele
Kérdés: Költségvetési intézményünk jogosult a 232/2015. Korm. rendelet szerinti feltételekkel villamos energia megvételére. Ennek megfelelően az MVM Zöld Generáció Kft. az intézményünk részére kiállított számlában kiszámlázza a kormányrendelet 9. §-ának (2) bekezdésében szabályozottak szerint a közintézményi árszabás figyelembevételével a villamosenergia-díjat, valamint a többi költséget. A végfelhasználónak minősülő intézményünk a kormányrendelet 8. §-ának (2) bekezdése alapján kizárólag az alábbiakat köteles megfizetni:
– rendszerhasználati díjakat,
– kiegyenlítő energia költségének arányos részét, valamint az értékesített energiamennyiség általános forgalmi adóját.
Tehát nem kell megfizetnünk az értékesített energiamennyiség közintézményi árszabással számított nettó eladási árát, melyet a szolgáltató a számla végösszegéből – mint térítés nélkül nyújtott szolgáltatás – levon, és ezzel csökkenti az intézményünk által pénzügyileg rendezendő összeget. Hogyan kell a térítés nélkül kapott szolgáltatást a könyveinkben elszámolni? A 38/2013. NGM rendelet nem tartalmazott szabályozást a térítés nélkül kapott szolgáltatások kezelésére. A külön kormányhatározatban kijelölt ingatlan vonatkozásában az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódóan továbbszámlázott áramdíj esetén milyen áron és milyen áfakulccsal kerülhet sor továbbszámlázásra? Helyesen járunk-e el, ha a szolgáltató által a közintézményi árszabás figyelembevételével kiszámlázott értéken került az áram továbbszámlázásra?
– rendszerhasználati díjakat,
– kiegyenlítő energia költségének arányos részét, valamint az értékesített energiamennyiség általános forgalmi adóját.
Tehát nem kell megfizetnünk az értékesített energiamennyiség közintézményi árszabással számított nettó eladási árát, melyet a szolgáltató a számla végösszegéből – mint térítés nélkül nyújtott szolgáltatás – levon, és ezzel csökkenti az intézményünk által pénzügyileg rendezendő összeget. Hogyan kell a térítés nélkül kapott szolgáltatást a könyveinkben elszámolni? A 38/2013. NGM rendelet nem tartalmazott szabályozást a térítés nélkül kapott szolgáltatások kezelésére. A külön kormányhatározatban kijelölt ingatlan vonatkozásában az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódóan továbbszámlázott áramdíj esetén milyen áron és milyen áfakulccsal kerülhet sor továbbszámlázásra? Helyesen járunk-e el, ha a szolgáltató által a közintézményi árszabás figyelembevételével kiszámlázott értéken került az áram továbbszámlázásra?