Ajándékozás utáni illeték

Kérdés: Egy megyei katasztrófavédelmi igazgatóság egy települési önkormányzattal kötött adományozási megállapodás keretén belül pénzbeli adományban részesül. Az adomány az Itv. 91. §-ának (2) bekezdése alapján bejelentésköteles-e, ha igen, annak milyen módon lehet eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes. A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek közvetlenül a NAV-nak kötelesek bejelenteni.Ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozással történt megszerzésére vonatkozóan a NAV – az adózók bejelentési kötelezettségének megkönnyítése érdekében – az AVBA bejelentő adatlapot rendszeresítette, amelynek a használata azonban nem kötelező.Ha az adózó az ingó vagyontárgy és vagyoni értékű jog ajándékozással történt megszerzésére[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Alapítványi feladatok ellátásából adódó adókötelezettségek

Kérdés: Az alapítványunk alapító okirat szerinti feladata az idősek otthona munkavállalói részére szakmai továbbképzések, utak, tapasztalatcserék szervezése. A szakmai út során elszámolt étkezés adózás szempontjából minek minősül (reprezentáció, béren kívüli juttatás, adómentes juttatás), ha a szállásköltség tartalmazza az étkezés költségét is, illetve, ha külön számlán kerül elszámolásra? Szintén alapító okirat szerinti feladat az intézmény népszerűsítése. Adózási szempontból minek minősül az intézmény bemutatását szolgáló rendezvényen meghívott vendégek, külső partnerek részére nyújtott étkezés?
Részlet a válaszából: […] kell kiszámítani a személyi jövedelemadót (15%) és a szociális hozzájárulási adót (13%).Ha az étkezés a szállástól elkülönítve, külön számlán vagy a szállásszámlán önálló tételként (pl. külön ebéd/vacsora) kerül feltüntetésre, az már nem számít szállásköltségnek. Az étkezés után meg kell fizetni a közterheket, ha az étkezés a számlán külön soron szerepel, vagy a számlán közli a szolgáltató, hogy a számlázott árban hány forint értékben szerepel az étkezés.A kiküldetéshez kapcsolódó szállásköltséget dologi kiadásként számolhatják el, adózási kötelezettség nem merül fel utána. Ha a szállás árába bele van kalkulálva az étkezés, tehát ha étkezést igénybe vesznek, akkor is ugyanannyi az ár, mint étkezés nélkül, és a szálláshely semmilyen formában nem közli az étkezés árát az alapítvánnyal, akkor nem tud adót fizetni az alapítvány az étkezés után. Megjegyezzük, hogy a jelenlegi hazai gyakorlatban nem szokott előfordulni, hogy az étkezés árát beleszámítják a szálláshely árába.Az intézmény bemutatását szolgáló rendezvényen meghívott vendégek, külső partnerek részére nyújtott étkezés az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja szerint reprezentációnak minősül. A reprezentáció az Szja-tv. 70. §-ának (4) bekezdése szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül.Az Szja-tv. 70. §-ának (5) bekezdése szerint, ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a (4) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben a reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Erdőingatlan tulajdoni hányad értékesítése

Kérdés: Az önkormányzat osztatlan közös tulajdonú erdőingatlanban tulajdonostárs. Az egyik tulajdonostárs az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló bekebelezési eljárást kezdeményezett. Az eljárás során az önkormányzat a tulajdoni hányadáért felajánlott ellenértéket elfogadta. Ebben az esetben az önkormányzatnak – mint áfaalanynak – szükséges-e számlát kibocsátania az ellenértékről, és ha igen, azt áfamentesen vagy az általános forgalmi adót is tartalmazó ellenértékről kell kiállítania?
Részlet a válaszából: […] alapján termékértékesítés. Az Áfa-tv. 159. §-ának (1) bekezdése értelmében az önkormányzatnak számlát kell kiállítania. A beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését, az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerint mentes az adó alól. Amennyiben az önkormányzat korábban élt az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogával, és a NAV felé bejelentette, hogy a beépítetleningatlan-értékesítéseit adókötelessé teszi, akkor az erdőrész-értékesítés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Teljesítésigazolás – számlázás

Kérdés: Önkormányzathoz beérkező számla összege nem egyezik meg a teljesítésigazoláson feltüntetett összeggel. Ezt azzal indokolják, hogy a vállalkozó az aszályos időszak miatt nem tudta elvégezni az ültetési munkálatokat, így a számla egy részének kifizetésére jogosult. Külön teljesítésigazoláson kéri a számla bizonyos részének kifizetését összegben meghatározva. Ez így teljesíthető-e, vagy mindenképpen kell a számlát módosítani?
Részlet a válaszából: […] igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – annak teljesítését.Az Áhsz. és az Szt. alapján a pénzügyi teljesítés (érvényesítés és utalványozás) alapfeltétele, hogy a teljesítésigazolás és a mögötte lévő számviteli bizonylat (a számla) összegszerűen és tartalmilag pontosan fedje egymást.Az előzőek alapján nem igazolható, nem számlázható és nem könyvelhető olyan teljesítmény, amelyet ténylegesen nem végzett el a vállalkozó.Amennyiben a szerződés szerinti feladat részfeladatokra osztható, és a felek a szerződésben előre rögzítik a részteljesítés lehetőségét, az egyes szakaszokat és azokért járó ellenértéket, vagy utólag, de a számla kiállítása előtt módosítják ilyen értelemben a szerződést, akkor lehetséges az egyes részfeladatokról külön-külön[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Kifizetés hivatali bankkártyáról

Kérdés: Egyik nemzetiségi önkormányzat elnöke bankkártyával vásárolt, és már több mint 30 napja nem hozta be a számlát elszámolásra. A banki terheléseket utólagos elszámolásra adott előlegként tartjuk nyilván. Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján értelmezésünk szerint a terhelés napjától az elszámolás napjáig az elnöknek kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik. Az elnök a nemzetiségi önkormányzattól nem vesz fel tiszteletdíjat, és nincs más jövedelme. Hogyan kell eljárnunk ebben az esetben? A jövedelem után kinek kell az adóhatóság részére megfizetnie az adót? A nemzetiségi önkormányzatnak csak támogatásból származó bevétele van. Ha a nemzetiségi önkormányzatnak kell az adót a NAV részére megfizetnie, azt előírhatja-e az elnökkel szembeni követelésként? Véleményünk szerint ez a kiadás a támogatás terhére nem számolható el, mivel nem kapcsolódik a nemzetiségi önkormányzat semmilyen programjához vagy rendezvényéhez.
Részlet a válaszából: […] (15% szja + szocho, a kamatkedvezmény 1,18-szoros adóalapja után) az önkormányzatnak (mint kifizetőnek) kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a NAV felé. Az adóhatóság ennek elmaradása esetén az önkormányzatot bírságolhatja.Értelmezésünk szerint a nemzetiségi önkormányzat elnöke az önkormányzat bankkártyáját magáncélra használta, ez jogalap nélküli kifizetésnek és a közpénzek jogosulatlan használatának minősül, ami miatt az önkormányzat kártérítést követelhet. Kártérítésként követelheti a közterhek megtérítését is.Javasoljuk, hogy haladéktalanul írásban szólítsák fel az elnököt a teljes tőkeösszeg, vagyis a kártyával elkötött pénz és a Ptk. szerinti késedelmi kamat (Ptk. 6:48. §) megtérítésére, amely a visszafizetés napjáig jár.Amennyiben a felszólításra sem fizet, az önkormányzatnak fizetési meghagyásos (FMH) eljárást vagy bírósági eljárást kell indítania a tőke, a kamatok és a felmerült járulékos károk (pl. adóteher) érvényesítésére.Ha az önkormányzat felszámítja és az elnök ténylegesen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Pénztáros helyettesítése

Kérdés: Szabályos-e, ha naponta pénztárzárás történik, az ASP rendszerben a pénztáros adott napon lezárja a pénztárat, elmegy szabadságra, és ha kell, akkor egy másik pénztáros nyitja meg? Véleményem szerint ezt minden egyes esetben átadás-átvétellel kellene dokumentálni.
Részlet a válaszából: […] átadása a pénztáros helyettesítésének esetén. A pénztárban nemcsak készpénz, hanem egyéb értékek, értékpapírok is lehetnek. A pénztár átadásának rendjét a pénzkezelési szabályzatban szükséges rögzíteni. Javasoljuk, hogy a szabályozás arra az esetre is terjedjen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Ajándéknak minősülő tárgyjutalom utáni adókötelezettség

Kérdés: Önálló költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Amennyiben saját foglalkoztatottnak szeretnénk elismerésként, nagyobb értékű (300.000 Ft) tárgyjutalmat – emlékérem, díszkard stb. – adni, élhetünk-e a felbruttósítás lehetőségével annak érdekében, hogy a munkatársnak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? A juttatási szabályzatban rögzítenénk, hogy a tárgyjutalom/természetbeni juttatás mellé X összegű pénzjuttatás/keresetkiegészítés is jár (ami az adótehernek felel meg). A felbruttósítás – költségvetési szerv esetében – ütközik-e bármilyen adójogi vagy államháztartási korlátozásba? A jogszabályoknak megfelel-e a fenti megoldás az adótartozás átvállalására?
Részlet a válaszából: […] járulékok: 15% szja + 18,5% tb-járulék és a munkáltatót terhelő 13% szociális hozzájárulási adó.Amikor a munkáltató felbruttósít, a tárgyjutalom mellé egy olyan bruttó pénzbeli jutalmat/keresetkiegészítést állapít meg a bérfejtésben, amelynek nettó összege pontosan lefedi a teljes juttatásra (a tárgyra és a pénzbeli kiegészítésre) eső munkavállalói adót és járulékot. A munkavállaló megkapja a 300.000 Ft értékű tárgyjutalmat, miközben a bankszámlájáról/havi munkabéréből nem történik tényleges levonás. A felbruttósítással az egyetem új bruttó bérjövedelmet hoz létre a juttatási szabályzat alapján. Az adót és a járulékot a kifizető (az egyetem) szabályosan levonja a munkavállalónak megállapított bruttó járandóságból, és[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Beruházás kontra eszközbeszerzés

Kérdés: Egyik költségvetési intézményünk külső redőnyt szereltet fel több ablakra. Ezt milyen rovatra könyveljük? Beruházásnak vagy felújításnak minősül?
Részlet a válaszából: […] költségek felmerülésével oldható meg azok kiszerelése, akkor azok beszerzési értéke az épület bekerülési értékét növeli, a beszerzett redőnyök együttes értékét pótlólagos beruházásként kell kimutatni.Ha csak néhány ablakra vásároltak redőnyt, akkor az nem az épület bruttó értékét[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Adóköteles ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Önkormányzatunk lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az adókötelessé tételt választotta. Az önkormányzat egy épületében több bérlő a bérleti díjat és a közüzemi díjnak egy részét megállapodás alapján megfizeti. A közvetített szolgáltatások (áram-, víz-, gáz-, internetdíj) továbbszámlázása a bérbeadás mint főszolgáltatás miatt 27%-os áfakulccsal kerülnek kiszámlázásra. Az áfa hatályán kívüli és az 5%-os tételeket egyaránt 27%-kal hárítjuk át. Az áram- és a vízszámlákban átalányt fizetünk meg a szolgáltatóknak, és ezt számlázzuk tovább. Amennyiben túlfizetésünk keletkezik a szolgáltatónál az áramdíj tekintetében, akkor a bérbevevő következő havi fizetendő közüzemi díját csökkentjük. Ebben az esetben is az áfa hatályán kívüli összegre is fel kell számítanunk a 27%-os áfát, és így kell csökkentenünk a vevő befizetendő összegét? Amennyiben nem lakóingatlan használatáért nem kell bérleti díjat fizetni egy intézménynek, csak a közüzemi díjakat kell megállapodás alapján továbbszámlázni, akkor hogyan számlázzuk az áfa hatályán kívüli, mentes vagy 5%-os tételeket?
Részlet a válaszából: […] megítélését követi (Áfa-tv. 77–78. §). Mivel az eredeti szolgáltatást (a közüzemi díj áthárítását) bérleti járulékos költségként 27%-os áfával terhelten számlázták ki a bérlőnek, a korrekció (a jóváírás/díjszabáscsökkentés) is a korábban 27%-os áfával felszámított adóalapot csökkenti. A következő havi számlán a jóváírt tételt negatív előjelű tételként (vagy helyesbítő számlával), 27%-os áfakulccsal kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha nem lakóingatlan használatáért nem kell bérleti díjat fizetni egy intézménynek, csak a közüzemi díjakat kell megállapodás alapján fizetnie, akkor is az ingatlan-bérbeadásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja szerint bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.Az ingatlant használó intézmény abban az esetben is az ingatlan használatáért téríti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Számla tartalmi elemei

Kérdés: Önkormányzatunk rendezvényt tartott, melyre meghívta a város egészségügyi dolgozóit. A vendéglátáshoz a helyi étterem szolgáltatásait vettük igénybe, amely a fogyasztásról számlát állított ki az önkormányzat részére. A számla kibocsátásának kelte, sorszáma stb. rendben van, a termék (szolgáltatás) megnevezése részben csak annyi van feltüntetve, hogy ételfogyasztás. Az Áfa-tv. meghatározza a számla kötelező tartalmi elemeit:
„169. § A számla kötelező adattartalma a következő:
f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott TESZOR’15, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető.” A szállítónak tételesen fel kell-e sorolnia a számlán a vásárolt ételeket megnevezéssel (pl. sültes tál), vagy elég egy sorban feltüntetni az „ételfogyasztás”-t mint megnevezést?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatás) mint megnevezés teljesen megfelelő, mivel ez megfelel TESZOR’15 szerint az 56.10-es kódnak, vagyis az éttermi és mozgó vendéglátás meghatározásnak, feltéve, hogy a számlán az adóalany az Áfa-tv. előírásai szerint helyesen tünteti fel az összegeket és az adó mértékét. Az egyes ételelnevezéseket nem kell szerepeltetni a számlán, de a mennyiséget,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.
1
2