Jubileumi jutalom kifizetése

Kérdés: Tényállás: Intézményünk, egy református egyházkerület szeretetszolgálata, egyházi fenntartású, nem állami szociális intézmény. Foglalkoztatottjaink az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban állnak. Ugyanakkor az Szt. 94/L. §-ának (4) bekezdése okán a munkavállalókra kógens módon alkalmaznunk kell a Kjt. 55–80. §-ában rögzített előmeneteli és illetményrendszeri szabályokat. Érintett munkavállalónk megszakítás nélkül a szociális, illetve közigazgatási szférában dolgozik 1986. jú-lius 1. napja óta. Intézményünkhöz 2023. október 1-jén került jogutódlással. A munkavállalót lakóhelyén 2024. október 1. napjával főállású polgármesterré választották, amelyre tekintettel az intézményünknél fennálló munkaviszonya fizetés nélküli szabadság igénybevétele mellett állt fenn. A munkavállaló a korábbi munkahelyeit, az intézményünknél töltött időt és az aktív polgármesteri idejét
(2024. 10. 01. – 2026. 06. 20.) összeszámítva a 40 évnyi (14 600 nap) jubileumi jutalomra jogosító időt 2026. június 20. napján érte el (ebből az időtartamból az aktív polgármesteri idejét nálunk fizetés nélküli szabadságon töltötte). Ezt követően, 2026. június 21. napjával megszerezte a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára („nők 40”) való jogosultságot is. A fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló elektronikus levélben azzal a kéréssel fordult a munkáltatóhoz, hogy 2026. július 1. napjával munkavállalói jogviszonyát szeretné megszüntetni, ezzel egyidejűleg kéri a jubileumi jutalom kifizetését. Intézményünk írásbeli hiánypótlás keretében kívánta felhívni a munkavállalót, hogy nyilatkozatát pontosítsa, és tegye egyértelművé, pontosan milyen jogcímen kéri a munkaviszony megszüntetését, mivel a „megszüntetni szíveskedjen” formula önmagában joghatás kiváltására alkalmatlan, nem értelmezhető. Mielőtt azonban az írásbeli felhívást megküldtük volna, a munkavállaló kiegészítő nyilatkozatot tett. Ebben korábbi kérelmét fenntartva kifejezetten rögzítette: „A munkavállalói jogviszonyom 2026. július 1. napjával közös megegyezéssel megszüntetni szíveskedjen.” A munkáltató ezt a kifejezett, közös megegyezésre irányuló kezdeményezést elfogadja, így a felek közötti munkaviszony az Mt. 64. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 2026. július 1. napjával, közös megegyezéssel megszűnik. Melyik munkáltató köteles kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat ebben az esetben? A szeretetszolgálat, ahol a dolgozó évek óta fizetés nélküli szabadságon van, vagy az önkormányzat, ahol a 40. év elérésének pillanatában aktív, főállású polgármesterként dolgozik? Beszámít-e a fizetés nélküli szabadság alatt máshol (polgármesterként) töltött idő az intézményünknél lévő jogosító idejébe? Tekintettel arra, hogy a munkavállaló naptári napra pontosan elérte a 40 évet, terheli-e kifizetési kötelezettség a szeretetszolgálatot abban az esetben, ha a munkavállaló a nők 40 éves nyugdíjjogosultságára hivatkozva saját maga kéri a jogviszonya megszüntetését kifejezetten közös megegyezéssel? Értelmezhető-e úgy a jogszabály, hogy a mi intézményünknél a jogosultsági ideje a fizetés nélküli szabadság miatt nyugvópontra került, és a kifizetés emiatt kizárólag az aktív jogviszonyában esedékes? A fentiek tükrében jogszerűen megtagadhatja-e a szeretetszolgálat a kifizetést, és ha igen, milyen jogi érveléssel és adminisztratív lépésekkel kell a munkaviszonyt lezárnia, hogy egy esetleges munkaügyi perben védve legyen?
Részlet a válaszából: […] megerősíti a bírói joggyakorlat is, ld. Ítélőtáblai Határozatok.2022.92.). Márpedig az Mt. 16. §-ának (2) bekezdése értelmében az egyoldalú kötelezettségvállalás a jogosult terhére csak akkor módosítható vagy mondható fel azonnali hatállyal, „ha a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna”. Tehát ha az önök intézményében eddig a munkavállalók részére általánosan sor került a közalkalmazotti jubileumi jutalom fizetésére, akkor jelen esetben is így kell eljárniuk.Első kérdésükre, miszerint „melyik munkáltató köteles kifizetni a jubileumi jutalmat”, a válasz az, hogy a szóban forgó személy két különböző jogviszonyban – közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban – áll. E két jogviszonyra külön törvények – a Kttv., illetőleg az Mt., a Szoc-tv. és a Kjt. – vonatkoznak. A Kttv. szerinti jubileumi jutalom és a Kjt. szerinti jogintézmény jogalapja tehát eltér egymástól, ezek – az azonos elnevezés dacára – egymással nem felcserélhetők, egyik a másikat nem válthatja ki. Mind a közszolgálati, mind a közalkalmazotti jubileumi jutalomra való jogosultságot az arra vonatkozó törvény alapján, külön-külön kell elbírálni, illetve megállapítani. Azaz, ha a Kjt. alapján a közalkalmazotti jubileumi jutalomra való jogosultság fennáll, akkor azt a munkáltatói jogkörgyakorló (a Református Egyházkerület Szeretetszolgálata) attól függetlenül köteles kifizetni, hogy az érintett a polgármesteri minősége alapján egyébként a Kttv. alapján is jogosult lenne jubileumi jutalomra.A Kjt. 78. §-a a jubileumi jutalomra való jogosultság feltételeit akként határozza meg, hogy az 25, 30 vagy 40 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő után jár, melyeket a nyugdíjazás évében előrehozottan is ki kell fizetni; továbbá, a 40 éves közalkalmazotti jubileumi jutalmat 35 év megléte esetén is előrehozottan kell kifizetni, feltéve, hogy az érintett legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül. Nyugdíjasnak minősül egyfelől az, aki az öregségi nyugdíj életkori és szolgálati idővel kapcsolatos feltételével rendelkezik (a nyugdíj határozattal történő megállapítása nélkül is), másfelől az, aki részére a nők életkori feltétel nélküli, 40 éves jogosító idővel megállapítható nyugdíjat határozattal megállapították [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont]. Jelen esetben tehát az a kérdés, hogy amit a levelükben írnak („2026. június 21. napjával megszerezte a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára való jogosultságot”), azzal arra kívántak utalni, hogy e naptól teljes a 40 év jogosító idő, vagy arra, hogy e nap vonatkozásában már végleges hatósági határozat állapította meg a „nők 40” nyugdíjra való jogosultságot? Ugyanis munkajogi szempontból csak ez utóbbi eset fedi le a „nyugdíjasnak minősülés” fogalmát. Mint írják, a munkáltató hozzájárult a munkaviszony 2026. július 1. napjával közös megegyezés címén történő megszüntetéséhez. A fentiek alapján ez azt jelenti, hogy ha a határozat 2026. július 1-jével vagy azt megelőző nappal (legkorábban 2026. június 20-ával) állapította meg a „nők 40” nyugdíjra való jogosultságot, akkor a 40 éves közalkalmazotti jubileumi jutalom[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Feladatfinanszírozás elszámolása közös hivatalnál

Kérdés: Közös hivatalunk 5 önkormányzat és az általuk fenntartott összesen 7 intézmény, 2 társulás és az általuk fenntartott 2 intézmény, 4 roma önkormányzat tekintetében látja el a hivatali és munkaszervezeti feladatokat. Gazdasági szervezettel csak a közös önkormányzati hivatal rendelkezik. Az Áht. 10. §-át figyelembe véve a felsoroltak közül egy intézmény az, amely önálló gazdasági szervezetet is alapíthat, de az irányító szerv döntése alapján ez esetben is a közös hivatal látja el a gazdasági szervezet feladatait. A központi költségvetés a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához felhasználási kötöttséggel feladatfinanszírozást biztosít. A közös hivatalnál foglalkoztatottak bére és járuléka munkaköri leírás alapján annak a feladatnak a COFOG-jára kerül könyvelésre, amely feladatot az adott kolléga végzi (pl. aki az óvodával foglalkozik, az az óvodai COFOG-ra, aki a szociális ellátással, az a szociális COFOG-ra), és a költség elszámolásra kerül az adott kötelező önkormányzati feladatfinanszírozása terhére. Az utóbbi időben olyan értelmezés is napvilágra látott, amely arról szól, hogy a közös hivatalban felmerült költségek nem számolhatóak el az óvoda, szociális ellátás feladatfinanszírozásának terhére. Véleményünk szerint a költségvetési törvény, amikor meghatározza a közös hivatalok létszámát, ezzel összefüggésben a feladatellátás finanszírozását, akkor figyelembe veszi az ellátott önkormányzatok számát/-lakosságszámát, a nemzetiségi önkormányzatok számát, ugyanakkor nem veszi figyelembe azt, hogy a közös hivatal hány intézménynek látja el a feladatát. Ebből kifolyólag esetünkben figyelembe vesz 5 önkormányzatot, figyelembe vesz 4 nemzetiségi önkormányzatot, és nem veszi figyelembe azt, hogy ezen túlmenően még 2 társulás és 9 intézmény/költségvetési szerv esetében is ellátja a gazdasági, jogi feladatokat. Esetünkben a költségvetési törvényben meghatározott létszámon felül 12 fő van foglalkoztatva, és ennek a 12 főnek a személyi juttatása kerül elszámolásra a feladatfinanszírozás terhére. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a fentieket figyelembe véve helyes-e az általunk kialakított elszámolási mód a feladatfinanszírozás terhére.
Részlet a válaszából: […] pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési vagy egyéb szolgáltatásokkal összefüggő feladatok ellátása. Amennyiben a feladatot ellátó szerv költségvetésében az ellátott szerv működésére, üzemeltetésére szolgáló előirányzat került meghatározásra, a funkció kizárólag a szerv közfeladatának alapító okirati meghatározására szolgál, a feladattal összefüggő kiadások, bevételek nem ezen a funkción kerülnek elszámolásra, hanem az ellátott szerv érintett kormányzati funkcióin.A költségvetési szerv más költségvetési szerv részére végzett tevékenységének bevételét, kiadását az ellátott szerv azon kormányzati funkcióin kell elszámolni, amelyek érdekében felmerültek, tekintet nélkül arra, hogy az adott kormányzati funkciók az elszámolást végző költségvetési szerv alapító okiratában szerepelnek-e.Ezt a szabályt kell alkalmazni:– akkor, ha a költségvetési szerv költségvetésében az ellátott költségvetési szervek működésére, üzemeltetésére szolgáló előirányzat került meghatározásra,– a kifejezetten más költségvetési szerv pénzügyi-gazdálkodási és üzemeltetési tevékenységei ellátására létrehozott költségvetési szervnek a más költségvetési szerv részére végzett tevékenysége tekintetében,– az olyan költségvetési szerv tekintetében, amely az irányító szerv kijelölése vagy megállapodás alapján más költségvetési szerv egyes pénzügyi-gazdálkodási, illetve üzemeltetési feladatait ellátja,– a támogatási célok tekintetében és– a befektetési célú tartós részesedésvásárlás tekintetében.A közös hivatalnál dolgozó munkatársak bérkiadásait is arányosan, a tevékenységgel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

42-es eljáráskóddal végzett vámeljárás keretében megvalósuló importbeszerzések

Kérdés: Egy gyógyászati segédeszközök értékesítésével foglalkozó, Magyarországon adószámmal rendelkező (áfaregisztrált), az Európai Unió másik tagállamában letelepedett társaság gyógyászati segédeszközöket importál harmadik országból Magyarországra, amely termékeket saját áru mozgatása keretében Magyarországról Csehországba szállít. Ezen termékek 30 napon belül igazoltan a végső csehországi rendeltetési helyükre kerülnek elszállításra. A vámkezelés közvetett vámjogi képviselő közreműködésével, 42-es eljáráskód szerint történik. A termék importja az Áfa-tv. 95. §-a értelmében mentes az adó alól. A saját áru mozgatásáról a társaság pro forma számlát állít ki, amelyen eladóként a magyar és vevőként a cseh adószámát tünteti fel. Ezeket az ügyleteket a társaság „V” (vagyonáthelyezés) jelöléssel szerepelteti a közösségi összesítő nyilatkozataiban, valamint jelenti áfabevallásaiban. Az importát-engedési okmányokon az importőr adatainál a társaság EORI-száma vagy a cseh adószáma kerül feltüntetésre. A közvetett vámjogi képviselő szintén szerepelteti ezen ügyleteket a saját közösségi összesítő nyilatkozataiban, amelyben a „K” mint az importáló helyett közvetett vámjogi képviselő által vallott adatok szerinti termékértékesítés jelölés szerepel a társaság cseh adószáma mellett. A társaság, mint a termékek importálója, nem bocsátott írásos meghatalmazást a közvetett vámjogi képviselő részére arra vonatkozóan, hogy az Áfa-tv. 95. §-a szerinti adómentesség érvényesítése érdekében eljárjon helyette. A társaság a fentiekben részletezett tevékenysége mellett egy Magyarországon letelepedett társaság (magyar társaság) részére továbbítja a vevői megrendeléseit, amely szerződéses gyártóként végzi a termékek előállítását. A gyártást követően a magyar társaság a késztermékeket értékesíti a társaság részére, amely azokat magyar közösségi adószáma alatt közösségi értékesítésként továbbértékesíti partnerei részére. A társaság a magyar társaságtól beszerzett termékeit az áfabevallásai-ban belföldi beszerzésekként szerepelteti, és a kapcsolódó adót levonásba helyezi. A vonatkozó szabályok szerint helyes-e a fenti ügylettel kapcsolatban alább kifejtett álláspontunk?
1. Mivel a társaság belföldön nyilvántartásba vett adóalany, lehetősége van a magyar adószáma alatt a 4200-as eljárással végzett importbehozatalra. Ennek megfelelően a Magyarországra érkező termékeket a társaság magyar adószáma alatt kell nyilvántartani, és a továbbszállítást követően saját áru mozgatásaként kell szerepeltetni az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban? Álláspontunk szerint az importátengedési okmányon feltüntetett cseh adószám nem befolyásolja ezt a kötelezettséget.
2. Amennyiben az importokmányokon a magyar adószám feltüntetése szükséges ahhoz, hogy a társaság a tranzakciót a saját bevallásában szerepeltetni tudja, van-e lehetőség utólagos helyesbítésre, illetve szükséges-e bármilyen további adminisztratív lépés megtétele a már meglévő dokumentumokkal kapcsolatban?
3. Álláspontunk szerint a társaság belföldi nyilvántartásba vétele (magyar adószáma) önmagában nem akadálya a közvetett vámjogi képviselet, illetve a 42-es vámeljárás alkalmazásának. A társaságnak lehetősége van arra, hogy az import-áfa-mentesség számlázási és adóbevallási feltételeinek saját maga megfeleljen, azaz a társaság jogosult magyar adószáma alatt számlát kiállítani, és saját adószáma alatt közösségi értékesítést (sajátáru-mozgatást) bevallani (különös tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. ezt a lehetőséget kifejezetten szabályozza).
4. Álláspontunk szerint, amennyiben a társaság számlát állít ki, és szerepelteti az ügyletet az áfabevallásában és az összesítő nyilatkozatában, akkor a közvetett vámjogi képviselő a 42-es vámeljárás keretében importált árukat nem szerepeltetheti a saját összesítő nyilatkozatában (erre vonatkozó meghatalmazás hiányában).
Részlet a válaszából: […] érdekében eljáró közvetett vámjogi képviselő, tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti feltétel nem teljesül, mivel a termékimportot teljesítő társaság belföldön nyilvántartásba vett adóalany, amely – a rendelkezésre álló információk alapján – a belföldön teljesített egyéb Közösségen belüli termékértékesítései okán nem mentesül a bejelentkezési kötelezettség alól, azaz nem kizárólag a 95. § (1) bekezdésének a) pontjában említett adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli termékértékesítés (jelen esetben sajátvagyon-áthelyezés) teljesítése miatt lenne belföldi nyilvántartásba vételre kötelezett.A fent kifejtettekből az is következik, hogy a termék-import adómentességéhez szükséges egyéb feltételek mellett a bevallásra, összesítő nyilatkozatra vonatkozó kötelezettségeket a társaságnak kell teljesítenie az Áfa-tv. 95. § (9) bekezdésében írtak szerint, azaz az Áfa-tv. 89. §-ának (4) bekezdése szerinti sajátvagyon-áthelyezést a társaságnak a saját adószáma alatt benyújtott áfabevallásában és összesítő nyilatkozatában kell szerepeltetni, a közvetett vámjogi képviselő a társaság által megvalósított termékimport adómentességét megalapozó Közösségen belüli ügyleteket nem szerepeltetheti a saját áfabevallásában és összesítő nyilatkozatában érvényes írásbeli meghatalmazás hiánya okán [tekintve, hogy a társaság belföldön nyilvántartásba vett adóalany, írásbeli meghatalmazást érvényesen nem is adhat(ott) a közvetett vámjogi képviselőnek arra, hogy az Áfa-tv. 95. §-a szerinti adómentesség érvényesítése érdekében helyette eljárjon]. Jóllehet kizárólag az Áfa-tv. 95. §-ának (9) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítését nem befolyásolja az a körülmény, hogy az importátengedési okmányon a társaság cseh adószáma szerepel, azonban a termékimport adómentességéhez – összhangban a Héa-irányelv 143. cikke (2) bekezdésével – szükséges teljesíteni az Áfa-tv. 95. §-ának (2) bekezdésében előírtakat is, így a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat megtétele során az importálónak meg kell adnia a NAV által megállapított közösségi adószámát (az 1. pont alatt csak a társaság cseh adószámát említik, míg egy ezt megelőző bekezdésben akként fogalmaznak, hogy az importátengedési okmányokon az importőr adatainál a társaság EORI-száma vagy a cseh adószáma kerül feltüntetésre). E kötelezettség nemteljesítése vagy elmulasztása esetén – ha a 2. pontban említett módosításra nincs lehetőség – a termékimport kapcsán az adómentesség nem érvényesül, azt áfa terheli.2. A kérdésben megfogalmazottak alapján nem egyértelmű, hogy jövőbeli ügyletekről van szó, esetleg a termékimport és a sajátvagyon-áthelyezés már megvalósult (utóbbira enged következtetni a 2. kérdés megfogalmazása, amely az utólagos helyesbítés lehetőségére kérdez rá), ugyanakkor a termékimport kapcsán – figyelemmel arra, hogy megadott információk szerint az importátengedési okmányokon az importőr adatainál a társaság EORI-száma vagy a cseh adószáma kerül feltüntetésre, továbbá a szabad forgalomba bocsátás vámeljáráskor az Áfa-tv. 95. és 96. §-aiban szabályozott adómentesség alkalmazásáról kiadott 3010/2016. NAV útmutató 28. d) pontjára, amely szerint „Az áfatörvény 95. § (6) bekezdése alapján az adómentesség nem érvényesül, és a vámhatóság a megállapított adó megfizetéséről is rendelkezik, ha már a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásakor, a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló vámáru-nyilatkozat megtétele során az importáló nem adja meg a közösségi adószámát…” – felmerül, hogy amennyiben a közvetett vámjogi képviselő a vámáru-nyilatkozaton a társaság EORI-számát vagy a társaság cseh adószámát adta meg, úgy a NAV kivetette a társaságra az áfát.Ugyanakkor függetlenül attól, hogy a termékimport adómentes vagy adóköteles, a társaság által a termék-importot követően megvalósított sajátvagyon-áthelyezés kapcsán a társaságot terhelő áfabevallási és összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettséget, illetve az Áfa-tv. 89. §-ának (4) bekezdése alkalmazhatóságát nem befolyásolja, hogy az importátengedési okmányon a társaság cseh adószámát tüntették fel.Az Áfa-tv. 155. §-ának (1)–(2) bekezdése kimondja, hogy „termék importja esetében az adót a vámhatóság állapítja meg az adófizetésre kötelezettre. A vámhatóság a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátása során – a Vám tv.-ben meghatározott eltéréssel – határozattal állapítja meg az adót. A vámhatóság a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátása során abban az esetben is határozattal állapítja meg az adót, ha a termék importja a 95. § szerint mentes az adó alól”. Figyelemmel az Áfa-tv. idézett 155. §-ára, ha a kérdés szerinti termékimport már teljesült, és a NAV határozattal megállapította az áfát, úgy a társaság rendelkezik az adólevonási jog tárgyi feltételeként az Áfa-tv. 127. § (1) bekezdés c) ponta ca) alpontjában előírt vámhatározattal. Ha emellett a társaság rendelkezik az Áfa-tv. 127. § (1) bekezdése c) pontjának ca) alpontban az adóelvonási jog további tárgyi feltételeként előírt, a nevére szóló, az adó megfizetését igazoló okirattal, vagy ha az adót közvetett vámjogi képviselője fizette meg, a közvetett vámjogi képviselőnek az adóalany nevére szóló nyilatkozatával az adó megfizetéséről, úgy a társaság – tekintve, hogy az Áfa-tv. 89. §-ának (4) bekezdése szerinti sajátvagyon-áthelyezés mint adómentes Közösségen belüli termékértékesítés az Áfa-tv. 121. §-ának b) pontja alapján adólevonásra jogosít – a termékimportra tekintettel megfizetett áfát levonásba helyezheti a bevallásában.Annak megítélése, hogy a vámáru-nyilatkozat utólag módosítható-e az importáló adószáma, közösségi adószáma tekintetében, és ennek eredményeként utólag, az áruátengedést[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Működésre kapott támogatás elszámolása

Kérdés: Van egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft., amely a társasági adó hatálya alá tartozik, és az általános szabályok szerinti, havi gyakoriságú áfabevalló, bevételei az általa végzett szolgáltatásokból és termékértékesítésekből származnak. Emellett működésére az önkormányzattól évente működési támogatást is kap, utólagos elszámolás terhe mellett. A kft. tevékenysége során rendezvényeket is szervez. Egy-egy esemény létrehozásához szintén kap önkormányzati támogatást. Az általa megrendezett rendezvényekre bárki díjmentesen elmehet, azon részt vehet. A kapott támogatások miatt hogyan alakul a kft. áfalevonási lehetősége? Például a rendezvényekhez kizárólag kapcsolódó költségekből (fellépők díja, adminisztráció, hirdetés, szállítási, bérleti díjak stb.) áfája levonható-e 100%-ban vagy valamilyen arányban? A működésre kapott támogatás miatt az utólagos elszámolásba beállított számlák áfatartalma levonásba helyezhető-e, vagy csak valamilyen arányban?
Részlet a válaszából: […] végzett tevékenység és a juttatott pénz között. A hangsúly a megrendelő státuszon van, tehát a támogató azért utalja a pénzt, mert cserébe vár valamit, és megfordítva is igaz: a támogatott azért nyújtja a szolgáltatást, mert tőle azt a szolgáltató megrendelte.1. Amennyiben az utalt támogatásért nem történik konkrét kötelezettségvállalás valamely tevékenység végzésére, hanem az általában a működést, a tevékenységet finanszírozza, mintegy forráskiegészítésül szolgál, úgy az nem adóalap a támogatottnál, tekintet nélkül arra, hogy mi a támogatás forrása. Az is közömbös, hogy milyen jellegű tevékenységhez utalják, az ilyen módon utalt támogatásnak nincs áfavonzata. (Ez a klasszikus értelemben vett intézményfinanszírozás.) Amennyiben az abból finanszírozott tevékenység nem értékesül más felé, és máshonnan sem jut ellenértéknek minősülő támogatáshoz az adott adóalany, a támogatásból eszközölt beszerzések áfája nem vonható le.2. Amennyiben a támogatás konkrét teljesítéssel közvetlen kapcsolatba hozható, úgy a következő esetek merülhetnek fel jellemzően.2. a) Amennyiben konkrét tevékenységhez utalják ugyan a támogatást, de meghatározott megrendelés nélkül, az csupán a feladatot finanszírozza, így a támogatás nem szolgáltatásnyújtás ellenértéke. A támogató pusztán csak a célra történő pénzfelhasználással számoltatja el a támogatottat. Az ilyen jellegű támogatás áfabeli megítélése a klasszikus intézményfinanszírozással megegyező.2. b) Amennyiben a támogatásért cserébe van viszontszolgáltatás, vagyis valamely magatartás végzésére vállal kötelezettséget a támogatott, úgy az a szolgáltatásnyújtás ellenértékeként az azért vállalt kötelezettség, végzett tevékenység adómértékével adózik.2. c) Amennyiben a támogatás ugyan konkrét szolgáltatás, értékesítés teljesítéséhez kapcsolódik, de annak végzésére nem a támogató felé vállal kötelezettséget a támogatott, hanem harmadik fél felé történő szolgáltatás, termékértékesítés árát befolyásolja (csökkenti), úgy az a támogatottnál adóalapot képez, függetlenül attól, hogy mi annak a forrása, és attól is, hogy mi a tevékenység (ún. árat befolyásoló támogatás).Az adólevonási joggal kapcsolatos legfontosabb szabályt az Áfa-tv. 120. §-a tárgyalja, mely kimondja, hogy az adóalany olyan mértékben jogosult az általa fizetendő adóból levonni az előzetesen felszámított adót, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termék-értékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja.Amennyiben a rendezvény létrehozásához kapcsolódóan kapott támogatás meghatározott megrendelés nélkül, csupán a feladatot finanszírozza [az előzőekben 2. a) ponttal megjelölt eset], úgy nem minősül ellenértéknek. Ebben az esetben az ingyenes rendezvény megtartásához, lebonyolításához beszerzett termékeket, igénybe vett szolgáltatásokat terhelő áfa nem helyezhető levonásba, figyelemmel arra, hogy a 120. §-ban foglalt feltétel – adóköteles ügylethez történő beszerzés – nem teljesül.Az áfa levonhatósága tehát nem attól függ, hogy a szóban forgó tevékenység ellátásához szükséges termékek, szolgáltatások beszerzésére milyen pénzösszeg szolgál forrásul, hanem az, hogy a beszerzést milyen tevékenységhez fogják használni. Ez alapján szükséges megítélni az „utólagos elszámolásba beállított számlák” áfalevonhatóságát.Az egyes feladatok elvégzéséhez vásárolt termékekről, igénybe vett szolgáltatásokról kapott számlák kapcsán a gazdasági társaság adólevonási joga attól függ, hogy azt adómentes vagy adóköteles tevékenységéhez vásárolta vagy vette igénybe.Amennyiben a vásárolt terméket, vagy az igénybe vett szolgáltatást adómentes és adóköteles tevékenységhez is használja, akkor az előzetesen felszámított adó levonására olyan arányban jogosult, amilyen mértékben azt adóköteles tevékenység érdekében használja, hasznosítja.Az Áfa-tv. 123. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az adóalany adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységet egyaránt végez, az előzetesen felszámított adó az adólevonásra jogosító tevékenységnek betudható részben vonható le.Az Áfa-tv. 123. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy ilyen esetekben a beszerzés előzetesen felszámított adója levonható részének meghatározásához első lépésként tételes elkülönítést szükséges végezni. A tételes elkülönítés során az előzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a beszerzett termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása az adólevonásra jogosító tevékenysége, vagy az adólevonásra nem jogosító tevékenysége érdekében merült fel. A tételes elkülönítés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Tanulmányi szerződés alapján fennálló visszafizetési kötelezettség és méltányosság alkalmazhatósága

Kérdés: Az intézmény központi költségvetési szervként működik, gazdálkodását a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott előirányzatok alapján végzi. Az elmúlt időszakban az egyik igazságügyi alkalmazottjának szolgálati jogviszonya közös megegyezéssel megszűnt. Az érintett alkalmazott a jogviszony megszűnésének időpontjában hatályos tanulmányi szerződéssel rendelkezett. A szolgálati jogviszony megszüntetésére a „Megállapodás igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséről” elnevezésű okirat alapján került sor, amelyet a munkáltató és az igazságügyi alkalmazott írt alá. A megállapodás rendelkezik a tanulmányi szerződés alapján fennálló visszafizetési kötelezettség mértékéről, és annak alapján az igazságügyi alkalmazottat a tandíj és a távolléti díj 25%-ának visszafizetésére kötelezi. Ezzel összefüggésben ugyanakkor nem készült külön okirat, amely a követelés részbeni elengedéséről, illetve a visszafizetési kötelezettség ilyen mértékű meghatározásának indokáról rendelkezett volna, és amely pénzügyi ellenjegyzéssel ellátásra került volna.
A fentiek alapján az alábbi kérdésekben kérjük véleményüket:
– Keletkezik-e az intézmény javára követelés a tanulmányi szerződés alapján a tandíj és a tanulmányi szerződés alapján kifizetett távolléti díj tekintetében?
– Amennyiben igen, milyen feltételek mellett és milyen mértékben gyakorolható méltányosság a visszafizetési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítés során?
– Megalapozhatja-e önmagában a munkáltatói döntés a követelés részbeni elengedését, vagy ehhez minden esetben szükséges az érintett munkavállaló írásbeli méltányossági kérelme?
A gazdálkodási terület álláspontja szerint a tanulmányi szerződés rendelkezései alapján az intézmény javára követelés keletkezik, amelyre figyelemmel alkalmazandóak az Áht. 97. §-ában foglalt rendelkezések. Ennek értelmében a költségvetési szerv követeléséről kizárólag jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén, különös méltánylást érdemlő körülmények alapján mondhat le.
Az érintett ügyben az igazságügyi alkalmazott írásbeli méltányossági kérelmet nem terjesztett elő. Tudomásunk szerint ugyanakkor szóbeli kérés alapján a nettó távolléti díj, valamint a tandíj 75%-ának megfizetése alól mentesült.
Az intézményvezető álláspontja szerint a tanulmányi szerződésben foglalt visszafizetési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítés mértékének meghatározása munkáltatói jogkörbe tartozik.
Az érintett tanulmányi szerződés szerint a támogatás az oktatási és vizsganapokra biztosított munkavégzés alóli mentesítésre és a tandíj megfizetésére terjed ki. A tanulmányok időtartama: 2025. szeptember 19. napjától 2027. július 15. napjáig.
A tanulmányi szerződés releváns rendelkezései az alábbiak:
„A képzés ideje alatt, illetve a tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiállításának dátumától számított 1,5 évig a munkáltatóval fennálló igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyát rendes felmondással nem szünteti meg.”
„A 4. pontban biztosított szabadidő és a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára az igazságügyi alkalmazottat távolléti díj illeti meg.”
„Amennyiben az igazságügyi alkalmazott a 3. pontban meghatározott kötelezettségeit elmulasztja, valamint, ha az igazságügyi alkalmazott a szolgálati jogviszonyát a jelen szerződés hatálya alatt megszünteti, továbbá, ha lényeges szerződésszegést követ el, az intézmény jogosult a jelen szerződéstől elállni, és a támogatást a jövőre nézve megszüntetni. Jogosult továbbá az általa nyújtott támogatás összegét visszakövetelni az igazságügyi alkalmazottól. A visszakövetelés összege arányos, ha az igazságügyi alkalmazott a jelen szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le.”
Az intézmény gazdálkodási szabályzatának tanulmányi támogatásokra vonatkozó rendelkezései:
„Tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás (igazságügyi alkalmazott, valamint az intézmény tagja részére)
7. § (1) Az Iasz. 38. § (1) bekezdés f) pontjába nem tartozó szakmai képzés és továbbképzés, önképzés, valamint idegennyelvi képzés, továbbképzés céljára, tanulmányi szerződés alapján nyújtható támogatás, amennyiben azt az intézmény szakmai érdeke indokolja.
(2) A tanulmányi szerződés rendelkezései a vonatkozó jogszabályokon alapulnak azzal, hogy az intézményi érdek rövid indokolását e szerződésben rögzíteni kell.
(3) Nem nyújtható támogatás a munkakör betöltéséhez szükséges képzettség, képesítés megszerzése céljából.
(4) Támogatásban a legalább két éve szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazott, valamint az intézmény tagja is részesülhet. Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén ennek hiányában is megállapítható a támogatásra való jogosultság.
(5) A pótvizsgára való felkészülésre, a pótvizsga napjára munkáltatói támogatás (pl. utazás, szállás, tanulmányi szabadság) nem nyújtható.
(6) Tanulmányi szerződés hatálya alatt álló igazságügyi alkalmazottal, intézményi taggal újabb tanulmányi szerződés nem köthető.
(7) A visszafizetési kötelezettség alól – különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – az intézmény elnöke felmentést adhat, illetve egyéves időtartamra részletfizetést engedélyezhet.
(8) Az (1)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezések hatálya nem terjed ki az Mt. 55. § (1) bekezdés g) pontja szerinti rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülésre, a távollét idejére járó illetményre való jogosultság megállapítására.
(9) A tanulmányi ösztöndíj – az iskolarendszeren kívüli képzés kivételével – képzési, továbbképzési és idegennyelvi képzési támogatás biztosítható adóköteles juttatás formájában az Szja-tv. 1. § (10) bekezdésében meghatározott feltételek szerint, amelynek adó- és járulékterheit a munkáltató írásbeli kötelezettségvállalással átvállalhatja.
(10) A beosztás, illetve munkakör ellátásának hatókörében a tevékenység ellátásának feltételeként iskolarendszeren kívüli képzési támogatás adómentes juttatás formájában biztosítható az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerint.”
A hivatkozott jogszabályi és belső szabályozási rendelkezésekre figyelemmel kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a fenti ügyben jogszerűen mellőzhető-e a követelés érvényesítése, illetve milyen feltételek mellett alkalmazható a visszafizetési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítés.
Részlet a válaszából: […] szerződésből származó követelésről való lemondás feltételeit illető speciális törvényi rendelkezés nincs. Ezért lemondásnak nincs helye, a közös megegyezéses megállapodás a munkáltatói követelésről való lemondást tartalmazó részében érvénytelen.Azonban, ha per keletkezne a felek között abból eredően, hogy a munkáltató az érvénytelenségre hivatkozással mégiscsak visszakövetelné az igazságügyi alkalmazottól azt az összeget, amelyről eredetileg lemondott, az igazságügyi alkalmazott ezzel szemben azon jogelvvel érvelhetne, miszerint „saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat”. Márpedig itt a munkáltató járt el felróhatóan, ő nem tartotta be az államháztartási szabályokat a szerződésből folyó kötelezettség elengedésekor. (Vizsgálni természetesen lehetne azt is, hogy mi volt a megállapodás megkötésének mögöttes indoka, oka, esetleg nagyobb munkajogi jogvita elkerülése érdekében történt-e ez, ám ennek a döntést hozó személy személyes felelőssége megállapításánál van csak jelentősége.)Ami az intézmény gazdálkodási belső szabályzatát illeti, az értelemszerűen nem tartalmazhat jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket. A szabályzat 7. §-ának (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a visszafizetési kötelezettség alól – különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – az intézmény elnöke felmentést adhat, illetve egyéves időtartamra részletfizetést engedélyezhet”. A (8) bekezdés értelmében pedig „az (1)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezések hatálya nem terjed ki az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti rendelkezésre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Költségvetési szerv más költségvetési szerv részére végzett tevékenysége

Kérdés: A közös önkormányzati hivatalunk a székhely önkormányzatunk, valamint egy társult önkormányzat és annak költségvetési szervei részére lát el gazdálkodási feladatokat. A társult önkormányzat a közös hivatal működéséhez kapcsolódó hozzájárulását átadott pénzeszközként biztosítja. A társult önkormányzat fenntartásában működő óvoda nem rendelkezik önálló gazdasági szervezettel, ezért a gazdasági vezetői és egyéb pénzügyi feladatokat a közös hivatal pénzügyi munkatársai látják el. Ugyancsak a közös hivatal végzi a társult önkormányzat gyermekétkeztetési feladatához kapcsolódó pénzügyi-adminisztratív tevékenységeket (befizetések kezelése, könyvelése stb.). Álláspontunk szerint e feladatok költségei funkcionálisan a köznevelési, illetve a gyermekétkeztetési feladatellátást szolgálják. Amennyiben az óvoda önálló gazdasági szervezettel rendelkezne, vagy a gyermekétkeztetés pénzügyi feladatait saját állományban látnák el, az érintett munkavállalók személyi juttatásai és járulékai közvetlenül az adott feladathoz tartozó COFOG-on kerülnének elszámolásra, így a felmerülő költségek a kapcsolódó állami támogatások terhére is megjelenhetnének. A közös hivatal finanszírozási konstrukciója miatt azonban a társult önkormányzat hozzájárulása átadott pénzeszközként kerül elszámolásra, amelyhez az ASP-rendszer kizárólag a 018030 COFOG alkalmazását teszi lehetővé. Emiatt a társult önkormányzat köznevelési és gyermekétkeztetési feladatokhoz kapcsolódó gazdasági-pénzügyi tevékenység költségei nem jeleníthetők meg az érintett feladatok COFOG-jain, és az éves beszámoló űrlapjai sem biztosítanak erre lehetőséget. Jogszerűen alkalmazható-e olyan elszámolási megoldás, amely lehetővé teszi a közös hivatal által ellátott gazdasági és pénzügyi feladatok költségeinek a társult önkormányzat köznevelési, illetve gyermekétkeztetési támogatással szembeni figyelembevételét? Amennyiben erre az átadott pénzeszköz konstrukciója mellett nincs lehetőség, megfelelő megoldást jelenthet-e a gazdasági szolgáltatások költségeinek továbbszámlázása a társult önkormányzat részére, amely ezeket saját feladatai (óvodai köznevelés, gyermek-étkeztetés) terhére számolná el? Ebben az esetben a továbbszámlázás áfaköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, vagy van olyan jogszerű elszámolási mód, amely áfafizetési kötelezettség nélkül is biztosítja a költségek megfelelő feladathoz rendelését?
Részlet a válaszából: […] tekintet nélkül arra, hogy az adott kormányzati funkciók az elszámolást végző költségvetési szerv alapító okiratában szerepelnek-e.Ezt a szabályt akkor kell alkalmazni:– ha a költségvetési szerv költségvetésében az ellátott költségvetési szervek működésére, üzemeltetésére szolgáló előirányzat került meghatározásra,– a kifejezetten más költségvetési szerv pénzügyi-gazdálkodási és üzemeltetési tevékenységei ellátására létrehozott költségvetési szervnek a más költségvetési szerv részére végzett tevékenysége tekintetében,– az olyan költségvetési szerv tekintetében, amely az irányító szerv kijelölése vagy megállapodás alapján más költségvetési szerv egyes pénzügyi-gazdálkodási, illetve üzemeltetési feladatait ellátja,– a támogatási célok tekintetében és– a befektetési célú tartós részesedésvásárlás tekintetében.A közös hivatalnál dolgozó munkatársak bérkiadásait arányosan, a tevékenységgel összefüggésben kell elszámolniuk. Belső szabályzatukban tudnak rendelkezni az arányszámok mértékéről és a felosztási elvekről. Ezen meghatározás után és a közös hivatal személyi juttatásainak eredeti előirányzatának összegének ismeretében számolják el intézményük dolgozóinak személyi juttatásait a könyvelt intézmények szakmai kormányzati funkcióján arányosan szétbontva.A fentebb említett 013360 „Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások” funkciókódot az alapító okiratban szerepeltetik, viszont a saját dolgozók bérkiadásait arányszám képzésével azon a funkciókódon számolja el a közös önkormányzati hivatalt, amely érdekében felmerülnek, tekintet nélkül arra, hogy az említett kormányzati funkciót a közös hivatal okiratában szerepelteti-e.A társult önkormányzat hozzájárulása átadott pénzeszközként kerül elszámolásra, a 018030 COFOG-kódon. A gazdasági feladatok ellátó közös hivatal azonban az előzőekben leírtak szerint arányosan számolja el az óvodai köznevelés, gyermekétkeztetés COFOG-kódokon.A kérdés második felével kapcsolatban (továbbszámlázás,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Óvodaigazgató nyugdíjazása

Kérdés: Az óvodaigazgatónk vezetői megbízása 2028. augusztus 15-ig tart. A nők 40-nel szeretné a nyugdíját igénybe venni még az idei évben, és a jövő évben ténylegesen is szeretné befejezni a munkát. A vezetőváltás átmenete érdekében szeretnénk, hogy nyugdíjasként még továbbra is ellássa a vezetői feladatokat. Maradhat-e vezető nyugdíjasként, kell-e jogviszonyt megszüntetni, újralétesíteni? Jól gondoljuk, hogy amikor majd nyugdíjasként szeretné megszüntetni a jogviszonyát, az önkormányzat nem köteles felmentéssel megszüntetni a jogviszonyt, vagyis amennyiben nem felmentés a jogviszony megszüntetésének módja – hanem pl. közös megegyezés –, akkor részére nem jár a felmentési idő?
Részlet a válaszából: […] tervezett lejárati időpontig, 2028 nyaráig.Ami a felmentést illeti: a Púétv. 49. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel megszüntetheti, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyugdíjasnak minősül. A törvény megengedően fogalmaz, tehát a munkáltató a saját mérlegelése alapján döntheti el, hogy a nyugdíjjogosult foglalkoztatottat felmenti-e. Ez alól egyetlen kivétel van a 49. § (2) bekezdése alapján: ha az érintett a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése szerinti, a nők életkori feltétel nélküli, 40 év jogosító idővel megállapítható öregségi nyugdíjára szerzi meg a jogosultságot [azaz a Púétv. 3. § 26. pont b) alpontja alapján: e nyugdíjat számára a nyugdíjhatóság határozatával meg is állapította], és ez alapján kéri is a felmentését. Nyilván, ha ő is tovább kíván dolgozni, akkor ilyen irányú kérelmet nem kell benyújtania.A felmentéskor a felmentési időt (amely egy életpálya végén álló esetében általában a maximális 8 hónap) biztosítani kell. Ha ugyanazt a személyt ismét alkalmazzák nyugdíjasként, és e jogviszony is felmentés címén szűnik meg, akkor az újabb jogviszony megszűnésekor ismételten ki kell majd adni a 8 hónapos felmentési időt. Éppen ezért a munkáltatónak indokolt mérlegelnie, hogy a felmentés iránti kérelme alapján távozó kollégát megéri-e számára ismételten,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Szociális intézmény egyéb előirányzatai feletti rendelkezési jog

Kérdés: Önkormányzatunk gesztora annak a szociális társulásnak, amely fenntartja a szociális intézményt mint költségvetési szervet. A társulás munkaszervezeti feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. A szociális intézmény tekintetében felmerült az az igény, hogy az intézmény vezetője kizárólag a személyi juttatások és a járulék előirányzata felett rendelkezzen. Az egyéb előirányzatok tekintetében az államháztartási törvény rendelkezéseit figyelembe véve ez esetben kihez telepíthető az előirányzat felett történő rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint – esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve – a költségvetési szerv vezetőjének helyettesére vagy más dolgozójára ruházható át.A (7) bekezdés szerint a kötelezettségvállalásra jogosult személyek körét a kormány rendeletben határozza meg. A hivatkozott kormányrendelet az Ávr. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a költségvetési szerv a személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben,b) a működtetéshez, a vagyon használatához, valamint az a) pontba nem tartozó, a közfeladatai ellátásához szükséges egyéb előirányzataival jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján rendelkezik.Az irányító szerv a társulás. A szociális intézmény egyéb előirányzatai feletti rendelkezési jog – az intézményvezető kizárólagos[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Önkormányzati gépjárművek biztosítási díjának továbbszámlázása

Kérdés: Egy önkormányzatnak több gépjárműve van, amelyeket ingyenesen használatra átadott a fenntartása alatt álló intézménynek. A gépjárművek költségeit nem az önkormányzat fizeti, hanem az az intézmény/szervezet, amely használja azokat. Azonban a kötelező biztosítási díjról szóló számla az önkormányzat nevére szól. Ennek arányos részét (az adott gépjárműre szóló részt) az önkormányzat továbbterheli (nem az ingyenes bérbeadás járulékos költségeként) az intézményre/szervezetre. A számlán az önkormányzat számítson fel 27% áfát, vagy nem? A biztosítótól kapott számla áfamentes.
Részlet a válaszából: […] teljesítésének „fizikai” körülményei alapján. A szolgáltatás igénybevételére és nyújtására vonatkozó szerződések tartalmának eltéréseiből következően eltérő lehet pl. a szolgáltatást közvetítő adóalany által megrendelt és nyújtott szolgáltatás teljesítésének helye vagy az időpontja.Az Áfa-tv. 85. §-a szerinti adómentes szolgáltatások közvetített szolgáltatásként történő továbbszámlázása során alapvetően azt kell meghatározni, hogy az adóalany, azaz jelen esetben az önkormányzat pontosan az ott megnevezett szolgáltatás igénybe vevője-e, mert ha igen, akkor – amennyiben járulékos szolgáltatásként nem valamely más szolgáltatás adójogi sorsát osztja – az adott szolgáltatás közvetített szolgáltatásként történő nyújtása is adómentes.A speciális személyi feltételek teljesülését csak abban az esetben szükséges vizsgálni, ha ezek meglétét (pl. hatósági engedély, képesítés, közszolgáltatói minőség) valamely szolgáltatásra nézve a Héa-irányelv és az Áfa-tv. az adómentesség feltételéül szabja.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének a) pontja a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel megállapított adómentesség tekintetében a Héa-irányelv 135. cikkében meghatározott definíciókat veszi át.A Héa-irányelv 135. cikke (1) bekezdésének a) pontja személyi feltételek előírása nélkül úgy rendelkezik, hogy a tagállamok mentesítik az adó alól a biztosítási és viszontbiztosítási ügyleteket, beleértve az ehhez tartozó biztosítási ügynöki és képviselői szolgáltatásokat. A biztosítás, viszontbiztosítás fogalmát azonban sem az Áfa-tv., sem a Héa-irányelv nem definiálja, ezért az adómentes biztosítási szolgáltatások meghatározásakor elsődlegesen a közösségi joggyakorlatra kell figyelemmel lenni, és a nemzeti ágazati jogszabályok csak ennek fényében, ezzel együtt vehetők figyelembe.A Försakringsaktiebolaget Skandia C-240/99. számú ügyben a bíróság megállapította, hogy ahhoz, hogy a Héa-irányelv értelmében vett adómentes biztosítási szolgáltatásokról lehessen beszélni, a biztosítási szolgáltatásnak szükségszerűen magában kell foglalnia a biztosítási szolgáltatást nyújtó (biztosítási kockázatot viselő) és a biztosított (azon személy, akinek a kockázatát a biztosítás lefedi) jogi kapcsolatát.Amennyiben ez a feltétel nem teljesül az adott ügylet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Önkormányzati előirányzat-módosítás

Kérdés: Az önkormányzat márciusban elfogadta a költségvetési rendeletét, melyben meghatározta az eredeti előirányzatokat. Az eltelt időszakban az előirányzatok módosításra kerültek, egyrészt pályázati támogatások miatt, másrészt pedig előirányzat-módosítás/előirányzat-átcsoportosítás történt átruházott hatáskörben, melyre a költségvetési rendelet adott felhatalmazást. A költségvetési rendeletet e tételek miatt kell-e módosítani? Az Áht. 34. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve kötelező-e negyedévente a költségvetési rendeletet módosítani?
Részlet a válaszából: […] előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.(4) Ha a helyi önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.(5) A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.”A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a költségvetés elfogadásakor az úgynevezett eredeti előirányzatokat állapítja meg. Az év közben bekövetkező változások (pl. pályázati támogatások beépítése, előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás) miatt a költségvetési rendelet főszámaiban (bevételi/kiadási főösszeg, hiány/többlet, hitelfelvétel, felhalmozási/beruházási előirányzatok stb.) beállott érdemi változások esetén a testületnek a rendeletet módosítania kell.Ha a költségvetési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.
1
2
3
…
10