Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2002. november 26-án (3. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 65

[…] polgári jogi teljesítési időpontja. Ha a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel vagy készpénz-helyettesítővel történik a fizetés – és a vevőnek nem elegendő a nyugta –, úgy a kibocsátó – saját döntése szerint – vagy egyszerűsített számlát, vagy számlát állít ki. Egyszerűsített számlán a teljesítési időpont a fizetés időpontja, amely értelemszerűen megegyezik a gazdasági esemény megtörténtének dátumával. Ha azonnali készpénz- (készpénz-helyettesítővel való) fizetésről van szó, és a vevő számlát nem kér, a kibocsátó nyugtaadásra kötelezett. (Az előzőekből következően, ha a készpénzfizetés és a gazdasági esemény időben elválik egymástól, akkor nyugtát nem, csak számlát lehet kiállítani.) Térítésmentes átadásról (az apport is idetartozik) számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani. Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, az adóalany a tevékenységéről számlát helyettesítő okmányt bocsát ki, amelyen a teljesítési időpont a kibocsátás napja. A kapott előlegről is számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani, a pénzösszeg átvételének, jóváírásának napjával mint teljesítési időponttal. A kiállított számla, egyszerűsített számla, nyugta, számlát helyettesítő okmány adattartalmát az Áfa-tv. rendelkezései szerint, a bizonylatok adóigazgatási azonosításra való alkalmasságáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról rendelkező külön jogszabály figyelembevételével kell meghatározni. A bizonylatok alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát az Szt. szerint is biztosítani kell, amelyet az adóalany képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve a képviselőt is) az adóalany azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazol. A kiállított számlában, egyszerűsített […]