Közalkalmazott besorolása
Kérdés
Az Országos Képzési Jegyzékről szóló, 2003. 12. 30-ig hatályban lévő 7/1993. MüM rendelet alapján (jelenleg a 2004. jan. 1-jétől hatályos 37/2003. OM rendelet) az 54-es számmal kezdődő képzések emelt szintűek. A 138/1992. Korm. rend. 12. § (4) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott az OKJ-ben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni. Ez alapján a Kjt. 61. § (1) bek. e) pontja szerint "E" fizetési osztályba sorolandó. Így tehát az 54-es számmal kezdődő OKJ-s képzés középfokú vagy felsőfokú?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2004. november 2-án (36. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 896
[…] tartozik, ekkor mindig a közalkalmazott végzettsége (képzettsége) dönti el, hogy melyik osztályba kell őt sorolni. Tettünk említést olyan esetről is, amikor a közalkalmazott még vagy már nem rendelkezik a munkakör betöltésének feltételéül előírt képzettséggel. Ebben az esetben munkáltatója csak akkor adhat felmentést annak megszerzése alól, ha ezt jogszabály kifejezetten megengedi. A felmentés lehet időleges is, amikor a munkáltató megszabja a szükséges végzettség (szakképesítés) megszerzésére nyitva álló határidőt. A végleges mentesítést jogszabályok általában akkor engedik meg, ha az öregségi nyugdíj megszerzéséig kevesebb mint 5 éve van hátra a közalkalmazottnak. A Kjt., mint a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó keretjogszabály, azt határozza meg, hogy az egyes fizetési osztályokba sorolásnak milyen szintű iskolai végzettség a feltétele. Így például az "E" fizetési osztályba sorolásra két esetben kerülhet sor: vagy egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör esetében, vagy középiskolai végzettséggel megszerezhető, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör esetében. Ez azt jelenti, hogy a közalkalmazott akkor sorolható be – fő szabályként – az "E" fizetési osztályba, ha az ott meghatározott szintű iskolai végzettséggel rendelkezik. Az általános szabályok megismerését követően kell megvizsgálni a speciális, ágazati szabályokat. A kérdésben felvetett 138/1992. Korm. rendelet a közalkalmazotti törvény végrehajtásáról rendelkezik a közoktatási […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2004. november 2-án (36. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 896
[…] tartozik, ekkor mindig a közalkalmazott végzettsége (képzettsége) dönti el, hogy melyik osztályba kell őt sorolni. Tettünk említést olyan esetről is, amikor a közalkalmazott még vagy már nem rendelkezik a munkakör betöltésének feltételéül előírt képzettséggel. Ebben az esetben munkáltatója csak akkor adhat felmentést annak megszerzése alól, ha ezt jogszabály kifejezetten megengedi. A felmentés lehet időleges is, amikor a munkáltató megszabja a szükséges végzettség (szakképesítés) megszerzésére nyitva álló határidőt. A végleges mentesítést jogszabályok általában akkor engedik meg, ha az öregségi nyugdíj megszerzéséig kevesebb mint 5 éve van hátra a közalkalmazottnak. A Kjt., mint a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó keretjogszabály, azt határozza meg, hogy az egyes fizetési osztályokba sorolásnak milyen szintű iskolai végzettség a feltétele. Így például az "E" fizetési osztályba sorolásra két esetben kerülhet sor: vagy egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör esetében, vagy középiskolai végzettséggel megszerezhető, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör esetében. Ez azt jelenti, hogy a közalkalmazott akkor sorolható be – fő szabályként – az "E" fizetési osztályba, ha az ott meghatározott szintű iskolai végzettséggel rendelkezik. Az általános szabályok megismerését követően kell megvizsgálni a speciális, ágazati szabályokat. A kérdésben felvetett 138/1992. Korm. rendelet a közalkalmazotti törvény végrehajtásáról rendelkezik a közoktatási […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
