Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. február 1-jén (40. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 973

[…] ügyelni, hogy a kollektív szerződés az Mt.-vel, illetve más jogszabállyal ellentétes rendelkezést ne tartalmazzon (kivéve az Mt. harmadik részében meghatározott szabályokat, melyeknél a munkavállalókra kedvezőbbet állapíthatnak meg akkor, ha az eltérést a törvény kifejezetten nem tiltja). E mellett vannak olyan tárgykörök, amelyek tekintetében elsősorban a kollektív szerződésben foglalt rendelkezések az irányadók, s csak ezek hiányában kell az Mt. vonatkozó szabályait alkalmazni. Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a munkaviszonyt érintő jogosultságok és kötelezettségek tekintetében a törvényi előírásokat és a kollektív szerződést "párhuzamos", egymást kiegészítő szabályozási formaként kell értékelni, a kollektív szerződés sok tekintetben kiegészíti, vagy akár az Mt.-ben foglalt feltételeknél kedvezőbb szabályozást is tartalmazhat. Nem ugyanez a jogalkotói szándék a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályozás tekintetében. AKjt. 2. §-a alapján a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi. A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes, az a rendelkezés, amely e tilalomba ütközik, semmis. Ebben az esetben tehát a törvény külön nevesíti azokat a jogforrásokat, amelyek a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket állapíthatnak meg. A jogviszony általános kérdéseit maga a törvény, az egyes ágazatokra és szakmákra jellemző speciális kérdéseket kormány-, illetve miniszteri rendeletek szabályozzák. Ennek következtében a munkahelyi szintű szabályozás lényegesen korlátozottabb szerepet játszik, mint az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatóknál. A jogforrások közötti alá- és fölérendeltségi kapcsolatnak megfelelően a kollektív szerződés […]