Külön juttatás közterhei
Kérdés
Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. április 26-án (44. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1067
[…] alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után havonta 29 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. A biztosítottat terheli a 8,5 (magánnyugdíj-pénztári tagság esetén 0,5) százalék mértékű nyugdíjjárulék és a 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége (a tagdíj 8 százalék mértékű). Itt kell megemlíteni, hogy a Tbj. 8. §-a szerint szünetel a biztosítás: – a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve 1. ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy nyolcévesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság, vagy tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe, 2. ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt; – az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette; – az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti. Az idézett előírás szerint GYED, GYES ellátások időtartama alatt a biztosítási jogviszony nem szünetel. Abban az esetben, ha az érintett dolgozó 30 napnál nem hosszabb fizetés nélküli szabadságon van, a követendő eljárás az alábbiak szerint alakul. A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ). A járulékfizetési felső határ 2005. január 1-jétől naptári napi 16 440, éves szinten 6 000 600 forint. A járulékfizetés felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. április 26-án (44. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1067
[…] alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után havonta 29 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. A biztosítottat terheli a 8,5 (magánnyugdíj-pénztári tagság esetén 0,5) százalék mértékű nyugdíjjárulék és a 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége (a tagdíj 8 százalék mértékű). Itt kell megemlíteni, hogy a Tbj. 8. §-a szerint szünetel a biztosítás: – a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve 1. ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy nyolcévesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság, vagy tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe, 2. ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt; – az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette; – az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti. Az idézett előírás szerint GYED, GYES ellátások időtartama alatt a biztosítási jogviszony nem szünetel. Abban az esetben, ha az érintett dolgozó 30 napnál nem hosszabb fizetés nélküli szabadságon van, a követendő eljárás az alábbiak szerint alakul. A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ). A járulékfizetési felső határ 2005. január 1-jétől naptári napi 16 440, éves szinten 6 000 600 forint. A járulékfizetés felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
