Közalkalmazotti illetménynövekedés
Kérdés
Középiskolában gazdasági vezetőként dolgozom, végzettségeim: számítástechnikai folyamatszervező (középfokú), mérlegképes könyvelő (felsőfokú), közgazdász (főiskolai). Besorolásom – főiskolai végzettségem miatt – az "F" kategóriába tartozik. Jár-e a mérlegképes könyvelői végzettségemre tekintettel további szakképesítés címén illetménynövekedés, mivel megítélésem szerint ezt a munkaidőm 10%-ánál nagyobb mértékben hasznosítom?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. május 17-én (45. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1089
[…] kinevezésben további szükséges szakképesítés, szakképzettség kerül meghatározásra; – ezen további szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik a közalkalmazott; és végül – ezen további szakképesítést munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja. A feltételek teljesülése esetén egy további szakképesítés okán legalább 5%-kal, kettő vagy több további szakképesítés okán legalább 8%-kal növekszik a közalkalmazott illetménye. A harmadik feltétel teljesülését – a további szakképesítést legalább a munkaidő 10%-ában hasznosítja a közalkalmazott – igen nehéz mérni egyes munkakörökben, ezért ahol a szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit a miniszter állapítja meg. A 138/1992. Korm. rendelet alapján a közoktatási intézményekben a kinevezésben feltüntetett további szakképesítés hasznosításának mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a pedagógust több esetben. Például az iskolai, kollégiumi könyvtári feladatok ellátásakor, ha könyvtárosi végzettsége mellett tanári, tanítói szakképzettséggel rendelkezik; a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén folyó óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés esetén, ha az óvodapedagógusi, tanítói, tanári szakképesítés mellett az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelvének tanítására jogosító óvodapedagógusi, tanítói, tanári, nyelvtantanári szakképzettséggel rendelkezik. A rendelet azonban a gazdasági vezető tekintetében nem határoz meg ilyen lehetőséget, tehát rá vonatkozóan az általános szabályokat kell alkalmazni. A […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. május 17-én (45. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1089
[…] kinevezésben további szükséges szakképesítés, szakképzettség kerül meghatározásra; – ezen további szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik a közalkalmazott; és végül – ezen további szakképesítést munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja. A feltételek teljesülése esetén egy további szakképesítés okán legalább 5%-kal, kettő vagy több további szakképesítés okán legalább 8%-kal növekszik a közalkalmazott illetménye. A harmadik feltétel teljesülését – a további szakképesítést legalább a munkaidő 10%-ában hasznosítja a közalkalmazott – igen nehéz mérni egyes munkakörökben, ezért ahol a szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit a miniszter állapítja meg. A 138/1992. Korm. rendelet alapján a közoktatási intézményekben a kinevezésben feltüntetett további szakképesítés hasznosításának mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a pedagógust több esetben. Például az iskolai, kollégiumi könyvtári feladatok ellátásakor, ha könyvtárosi végzettsége mellett tanári, tanítói szakképzettséggel rendelkezik; a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén folyó óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés esetén, ha az óvodapedagógusi, tanítói, tanári szakképesítés mellett az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelvének tanítására jogosító óvodapedagógusi, tanítói, tanári, nyelvtantanári szakképzettséggel rendelkezik. A rendelet azonban a gazdasági vezető tekintetében nem határoz meg ilyen lehetőséget, tehát rá vonatkozóan az általános szabályokat kell alkalmazni. A […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
