Illetménynövekedés
Kérdés
Iskolánk gazdasági vezetője 1990-ben végzett a számviteli főiskolán. 2003-ban regisztráltatta magát, mint mérlegképes könyvelő. Jár-e a számviteli főiskola és a mérlegképes könyvelői felsőfokú végzettség alapján a Kjt. 66. § (2) bekezdése szerinti 5%-os illetménynövekedés?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. augusztus 9-én (49. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1152
[…] rendelkezik, és emellett a kinevezésben további szükséges szakképesítés, szakképzettség kerül meghatározásra, – ezen további szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik a közalkalmazott, és végül – ezen további szakképesítést munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja. A feltételek teljesülése esetén egy további szakképesítés okán legalább 5%-kal, kettő vagy több további szakképesítés okán legalább 8%-kal növekszik a közalkalmazott illetménye. A harmadik feltétel teljesülését – a további szakképesítést legalább a munkaidő 10%-ában hasznosítja a közalkalmazott – igen nehéz mérni egyes munkakörökben, ezért ahol a szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit a miniszter állapítja meg. Ez utóbbi kérdést rendezi a 138/1992. Korm. rendelet, mely a közoktatási intézményekben létesített közalkalmazotti jogviszonyokra vonatkozik. A kinevezésben feltüntetett további szakképesítés hasznosításának mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg pl. a pedagógust több esetben: az iskolai, kollégiumi könyvtári feladatok ellátásakor, ha könyvtárosi végzettsége mellett tanári, tanítói szakképzettséggel rendelkezik; a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén folyó óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés esetén, ha az óvodapedagógusi, tanítói, tanári szakképesítés mellett az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelvének tanítására jogosító […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. augusztus 9-én (49. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1152
[…] rendelkezik, és emellett a kinevezésben további szükséges szakképesítés, szakképzettség kerül meghatározásra, – ezen további szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik a közalkalmazott, és végül – ezen további szakképesítést munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja. A feltételek teljesülése esetén egy további szakképesítés okán legalább 5%-kal, kettő vagy több további szakképesítés okán legalább 8%-kal növekszik a közalkalmazott illetménye. A harmadik feltétel teljesülését – a további szakképesítést legalább a munkaidő 10%-ában hasznosítja a közalkalmazott – igen nehéz mérni egyes munkakörökben, ezért ahol a szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit a miniszter állapítja meg. Ez utóbbi kérdést rendezi a 138/1992. Korm. rendelet, mely a közoktatási intézményekben létesített közalkalmazotti jogviszonyokra vonatkozik. A kinevezésben feltüntetett további szakképesítés hasznosításának mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg pl. a pedagógust több esetben: az iskolai, kollégiumi könyvtári feladatok ellátásakor, ha könyvtárosi végzettsége mellett tanári, tanítói szakképzettséggel rendelkezik; a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén folyó óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés esetén, ha az óvodapedagógusi, tanítói, tanári szakképesítés mellett az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelvének tanítására jogosító […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
