A követelések forrása


Az államháztartási szervezetek könyvvezetéséről szóló Szt-vhr. 22. § 1/b. alpontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. Az illetékekkel kapcsolatos 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlévőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlévőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812. "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések", számlán kell könyvelni a 412. Tőkeváltozásokkal szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint idegen követelés – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét. Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrásoldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. november 22-én (54. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1227

[…] nem ellentmondásos. Az ellentmondást a meghatározás azzal oldja fel, hogy a fizetési kötelezettséget fizetési határidőtől függetlenül állapítja meg. Hátralékként ugyanis végrehajtásra csak olyan fizetési kötelezettséget lehet átadni, amelyet határidőre nem teljesítettek. Hátralék akkor keletkezik, amikor a fizetési határidőt nem teljesítik, a megállapított határidőig nem fizetnek. Például a követelés megfizetésére részletfizetést engedélyeznek. A követelés a jogerős határozat napjával keletkezik, és ameddig ki nem egyenlítik – a teljesített fizetésekkel csökkentett összegben – a követelés fennáll. A követelést 5 egyenlő részletben kell megfizetni minden hónap 10. napjáig. Az első két hónapban teljesítik a fizetési kötelezettséget, ezért ebben a két hónapban hátralék nincsen. A harmadik hónaptól nem teljesítik a fizetési kötelezettséget, hátralék keletkezik a harmadik hónap 11 napjától kezdődően. A második kérdés […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.