Pedagógus szabadsága
Kérdés
Pedagógus az egész évre járó szabadságát a nyári időszakban megkapta. November 30-ával megszűnt a közalkalmazotti jogviszonya. Jár-e részére szeptember 1. és november 30. közötti időszakra időarányos szabadság, vagy pedig benne van a nyáron kiadott szabadságban? Ha beleszámítottuk az éves szabadságba az egész naptári évet, vissza kell-e téríteni a szeptembertől novemberig tartó munkaviszony alapján járó szabadságnapokat?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. február 21-én (58. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1308
[…] a munkavállalót, a többféle jogcímen járó pótszabadságokat össze kell adni, és ezek alapján megállapítani a munkavállaló évi rendes szabadságának mértékét. Pedagógus munkakörre vonatkozóan a Kjt. 57. § (3) bekezdése nevesít speciális pótszabadságot, mely szerint az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. A munkáltató minden évben megállapítja a közalkalmazottat megillető évi rendes szabadság mértékét. A 138/1992. Korm. rendelet előírása alapján a pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben (melyek egyébként tanítás nélküli munkanapoknak minősülnek), a szünet napjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben kell kiadni. Így bár a közalkalmazotti jogviszonyban is érvényesül az az általános munkajogi alapelv, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, a munkavállaló előzetes meghallgatása után, pedagógusok esetében mégis találunk olyan rendelkezést, amely befolyásolja a munkáltatói intézkedés kereteit. Itt szeretnénk hivatkozni arra, hogy az alap- és pótszabadság mértékét naptári évre vonatkozóan határozza meg a munkáltató, s az nem az oktatáshoz igazodó szorgalmi időszakhoz kapcsolódik. Amennyiben tehát a munkáltató megállapítja, hogy az adott pedagógust […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. február 21-én (58. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1308
[…] a munkavállalót, a többféle jogcímen járó pótszabadságokat össze kell adni, és ezek alapján megállapítani a munkavállaló évi rendes szabadságának mértékét. Pedagógus munkakörre vonatkozóan a Kjt. 57. § (3) bekezdése nevesít speciális pótszabadságot, mely szerint az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. A munkáltató minden évben megállapítja a közalkalmazottat megillető évi rendes szabadság mértékét. A 138/1992. Korm. rendelet előírása alapján a pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben (melyek egyébként tanítás nélküli munkanapoknak minősülnek), a szünet napjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben kell kiadni. Így bár a közalkalmazotti jogviszonyban is érvényesül az az általános munkajogi alapelv, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, a munkavállaló előzetes meghallgatása után, pedagógusok esetében mégis találunk olyan rendelkezést, amely befolyásolja a munkáltatói intézkedés kereteit. Itt szeretnénk hivatkozni arra, hogy az alap- és pótszabadság mértékét naptári évre vonatkozóan határozza meg a munkáltató, s az nem az oktatáshoz igazodó szorgalmi időszakhoz kapcsolódik. Amennyiben tehát a munkáltató megállapítja, hogy az adott pedagógust […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
