Cégtelefon magánhasználati költségének továbbszámlázása


Miként változik a helyzet, ha az előző kérdésben szereplő példabeli magánhasználatnak csupán 29%-át számlázza tovább a dolgozókra (azaz nem éri el a 30%-os továbbszámlázási korlátot)?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. január 16-án (73. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1581

[…] meghatározott szabályt. E szerint a magánhasználatra eső előzetesen felszámított adót nem lehet levonni. Esetünkben tehát 21 forintra eső áfa nem vonható le. Ezt követően második lépcsőként meg kell vizsgálni, hogy az adóalany mentesül-e a részleges levonási tilalom alól. A PM tájékoztató szerint az Áfa-tv. 33. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálytól függetlenül kell vizsgálni, hogy az adóalany mentesül-e az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdése szerinti részleges levonási tilalom alól. A hivatkozott törvényhely szerint az adóalany akkor mentesül a részleges levonási tilalom alól, ha a telefonszolgáltatás ellenértékének legalább 30%-át közvetített szolgáltatásként [Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése] vagy továbbértékesítési céllal számlázza tovább. Esetünkben ez a feltétel nem teljesül: az adóalany az ellenértékből 29 forintot (azaz az ellenérték 29%-át) számláz tovább. Ez azt jelenti, hogy az adóalany nem mentesül a 33. § (4) bekezdése szerinti levonási tilalom alól. Így az adóalany nem csupán a magánhasználat miatti levonási tilalom körébe, hanem a részleges levonási tilalom alá is esik. A PM tájékoztató szerint ebben az esetben a magánhasználattal "megcsupaszított" értéknek 30%-át az adóalany nem vonhatja le, tehát példa szerint a (100-21 = 79) forintra eső előzetesen felszámított adó 30%-át (azaz 79 x 0,3 = 23,7 forintra eső előzetesen felszámított adót) a 34. § (4) bekezdése értelmében nem vonhatja le. Ez utóbbi esetben […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.