Zálogjog áfakötelezettsége
Kérdés
Önkormányzatunk fejlesztési célból hitelt akar felvenni. Természetesen a hitelintézettel kötendő szerződésben kénytelenek leszünk zálogba adni néhány ingatlanunkat. Az Áfa-tv. rendelkezései alapján azonban nem egészen világos számunkra, hogy mikor keletkezik adófizetési kötelezettség, vagy egyáltalán keletkezik-e a zálogalapítással összefüggésben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. február 6-án (74. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1595
[…] az adófizetési kötelezettség fel sem merül egy esetleges értékesítés során.) Mindez tehát azt jelenti, hogy önmagában a zálogalapítás nem minősül adóköteles ügyletnek, csupán abban az esetben merülhet fel adófizetési kötelezettsége, hogyha a zálogtárgyat értékesítik. Ha az önkormányzat (zálogkötelezett) az esedékességkor nem teljesíti vállalt kötelezettségét, akkor kerülhet sor a zálogtárgy értékesítésére. Természetesen a felek megállapodhatnak már a zálogszerződésben arról is, hogy amennyiben a kötelezett nem képes az esedékességkor tartozását rendezni, milyen módon történjen a zálogtárgy értékesítése. Ez esetben is figyelemmel kell lenni a Ptk. 255. § (2) bekezdésére, melynek értelmében semmis minden olyan, a kielégítési jog megnyílta előtt létrejött megállapodás, amely szerint a jogosult a kötelezett teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát. Ha a felek megállapodása alapján az ingatlant (zálogtárgyat) a hitelintézet (zálogjogosult) értékesíti, abban az esetben két termékértékesítés valósulhat meg. Amennyiben ugyanis az önkormányzat adóalanynak minősül, úgy a zálogalapítás az Áfa-tv. 6. § (1) bekezdés e) pontja értelmében termékértékesítésnek minősül. (Mint arra már korábban is utaltam, ha az önkormányzat nem minősül adóalanynak, a zálogjog alapítása sem tekinthető termékértékesítésnek, mivel a jogszabály területi személyi hatálya sem terjed ki rá. Ennek megfelelően ez esetben a zálogalapításnak nincsen áfavonzata.) A jogszabály 6. §-ában foglaltak szerint a másik értékesítés a zálogjogosult és a zálogtárgyat […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. február 6-án (74. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1595
[…] az adófizetési kötelezettség fel sem merül egy esetleges értékesítés során.) Mindez tehát azt jelenti, hogy önmagában a zálogalapítás nem minősül adóköteles ügyletnek, csupán abban az esetben merülhet fel adófizetési kötelezettsége, hogyha a zálogtárgyat értékesítik. Ha az önkormányzat (zálogkötelezett) az esedékességkor nem teljesíti vállalt kötelezettségét, akkor kerülhet sor a zálogtárgy értékesítésére. Természetesen a felek megállapodhatnak már a zálogszerződésben arról is, hogy amennyiben a kötelezett nem képes az esedékességkor tartozását rendezni, milyen módon történjen a zálogtárgy értékesítése. Ez esetben is figyelemmel kell lenni a Ptk. 255. § (2) bekezdésére, melynek értelmében semmis minden olyan, a kielégítési jog megnyílta előtt létrejött megállapodás, amely szerint a jogosult a kötelezett teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát. Ha a felek megállapodása alapján az ingatlant (zálogtárgyat) a hitelintézet (zálogjogosult) értékesíti, abban az esetben két termékértékesítés valósulhat meg. Amennyiben ugyanis az önkormányzat adóalanynak minősül, úgy a zálogalapítás az Áfa-tv. 6. § (1) bekezdés e) pontja értelmében termékértékesítésnek minősül. (Mint arra már korábban is utaltam, ha az önkormányzat nem minősül adóalanynak, a zálogjog alapítása sem tekinthető termékértékesítésnek, mivel a jogszabály területi személyi hatálya sem terjed ki rá. Ennek megfelelően ez esetben a zálogalapításnak nincsen áfavonzata.) A jogszabály 6. §-ában foglaltak szerint a másik értékesítés a zálogjogosult és a zálogtárgyat […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
