Alapítványi iskola konyhájának étkezési szolgáltatása


Alapítvány által működtetett iskola melegítőkonyhával rendelkezik, egy kft.-től vásárolják az ebédet, amiről az iskola áfás számlát kap. Étkeztetésre önkormányzati támogatásban (bizonyos kerületektől a rászoruló gyermekek részére külön helyi rendelet határozata alapján), valamint állami étkezési normatív támogatásban is részesül az iskola. Az étkeztetéssel kapcsolatos áfás bevételek, költségek tételesen elkülönítésre kerülnek, az iskola vállalkozási tevékenységet nem végez. Kérdéseink: A diákok részére az ebéd befizetésekor nyugtát állítanak ki, szükséges lenne-e számla kiállítása? Az iskolának az önkormányzat részére a kapott térítésről kell-e számlát kiállítani, vagy elég a határozat? Ennek a pénzösszegnek, illetve az állami normatívának is van áfatartalma? A fenti esetben milyen módszerrel, milyen mértékben vonható le a beszerzés áfája? Amennyiben a levonható áfa megállapításánál arányosításról van szó, mi számít bele a bevételekbe, és mi kerül pontosan a képletbe? Az étkeztetéshez kapcsolódó további eszközök beszerzésének áfája levonható-e, ha igen, milyen mértékben (edények, poharak, tányérok)?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. március 20-án (76. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1650

[…] tekintetében általánosságban is megszűnt az adóalapot nem képező államháztartási támogatás miatti arányosítási kötelezettség, így a kizárólag az étkeztetéshez kapcsolódó beszerzések áfája teljes egészében levonható, amennyiben az étkezők is térítenek, illetve ha van ingyenes étkeztetés, és az törvényen vagy kormányrendeleten alapul. (2006. január 1-jét megelőzően a támogatott tevékenységhez kapcsolódó beszerzésekre jutó előzetesen felszámított levonható adót arányosítással kellett megállapítani.) Ez esetben a támogatásról nem kell a támogatónak számlát kiállítani. Ha azonban a nyújtott támogatás nem a szolgáltatáshoz, hanem annak igénybevevőjének személyéhez kapcsolódik, akkor az szociális alapon nyújtott egyedi kedvezménynek minősíthető. Ez a támogatási forma nem tekinthető intézményfinanszírozásnak, minthogy feltehetően az alapítvány elszámolása alapján utólag egyedileg lebontva egészíti ki az alapítványi térítési díj mértékéig. Mindezek alapján, amennyiben a szóban forgó támogatással összefüggésben ezen feltételek fennállnak, az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdése szerint adóalapot képez, így arra áfát kell fizetni. Az ilyen módon a támogatásra eső áfa ugyanakkor a megrendelő felé nem érvényesíthető, azt a támogatásból kell finanszírozni. A támogatott tehát az igénybevevőnek csak az általa térített összegre jutó áfát érvényesítheti. Ennek megfelelően az alapítványnak az állam vagy az önkormányzat felé a támogatásról külön bizonylatot nem kell kiállítania. Ilyen jellegű támogatásnak minősül például a szociális alapon nyújtott étkeztetés finanszírozása, ha annak jogszabályi alapja a Szoc-tv. felhatalmazása alapján alkotott önkormányzati rendelet. Az előzőekben felvázoltak alapján tehát a nyújtott támogatást utólag egyedi igénybejelentés alapján utalják, ennek megfelelően a nyújtott támogatás nem a szolgáltatáshoz, hanem annak igénybevevőjének személyéhez kapcsolódik. Amennyiben valamennyi jogszabályi feltétel fennáll, az ezen tevékenységhez kapcsolódó beszerzések során előzetesen felszámított adó levonható. Arányosítani csak azon beszerzések áfáját kell, amelyek az étkeztetésen kívül tárgyi mentes tevékenységhez is kapcsolódnak (pl. rezsiköltség). Az Áfa-tv. 43. § (1) bekezdése értelmében az adóalany főszabály szerint köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát, vagy a teljesítés egyidejűleg készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig – kérésre – a kibocsátó döntésétől függően egyszerűsített számlát vagy számlát kibocsátani. […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.