Értékpapírok vásárlása és eladása
Kérdés
2006-ban úgy vásároltam meg egy részvénytársaság részvényeit, hogy azok vételárát kft. üzletrészekkel egyenlítettem ki. A részvények és a kft.-üzletrészek névértéke között jelentős különbség volt, de a részvénytársaság az átadott üzletrészeket a – jóval alacsonyabb névérték ellenére – ellenértékként elfogadta, majd később a részvényeket jóváírta az értékpapírszámlámon. Keletkezik-e adókötelezettségem a részvényvásárlás kapcsán? A részvényeket a tőzsdén értékesítem, természetesen bróker közreműködésével. Ez utóbbi milyen adókötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. április 10-én (77. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1657
[…] megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. A szokásos piaci érték megállapítása az Szja-tv. 3. § 9. pontja alapján történhet. Az előzőekből látható, hogy a kft.-üzletrész eladásakor a bevétel meghatározása szempontjából nincs jelentősége az értékpapírok névértékének. Az Szja-tv. 28. § (14) bekezdésében foglalt szabály szerint egyéb összevonandó jövedelemnek számít az értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén az átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket. Kivétel e szabály alól az, ha a magánszemély adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható, mert ebben az esetben az adókötelezettség jogcímét a magánszemély és a jövedelmet juttató között fennálló jogviszony alapján kell meghatározni. Mindez azt jelenti, hogy ha a magánszemély és a részvénytársaság között bármiféle (pl. tagsági) jogviszony jött létre, és a kft.-üzletrész szokásos piaci értékét meghaladja az érte kapott részvény szokásos piaci értéke, akkor a meghaladó rész a magánszemély tagi jogviszonyából származó jövedelmeként lesz adóköteles. Jogviszony hiányában a különbözet egyéb jövedelemnek számít. A kft.-üzletrész átruházásából származó jövedelem meghatározásánál az előzőek szerint megállapított bevételből az üzletrész megszerzésére fordított kiadást és az esetleges járulékos költségeket kell levonni. Az így kiszámított különbözet – ha van – árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül, ami után (2006-ra is) 25 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. A jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a megvásárolt részvényeket mikor írták jóvá a magánszemély értékpapírszámláján. 2. A részvények megvásárlását az előzőtől elkülönült ügyletként kell kezelni. A részvények megvásárlására fordított kiadásként azt az összeget kell figyelembe venni, amelyet az előző ügyletben – a kft.-üzletrészek eladásakor – bevételként kellett kezelni. 3. A részvények értékesítésekor – tekintve, hogy az tőzsdei ügylet keretében történik – tőzsdei ügyletből származó jövedelem keletkezik. Az Szja-tv. 67/A. § (1) bekezdése szerint tőzsdei ügyletből származó jövedelem a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint az Európai Unió bármely más tagállamában, […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. április 10-én (77. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1657
[…] megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. A szokásos piaci érték megállapítása az Szja-tv. 3. § 9. pontja alapján történhet. Az előzőekből látható, hogy a kft.-üzletrész eladásakor a bevétel meghatározása szempontjából nincs jelentősége az értékpapírok névértékének. Az Szja-tv. 28. § (14) bekezdésében foglalt szabály szerint egyéb összevonandó jövedelemnek számít az értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén az átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket. Kivétel e szabály alól az, ha a magánszemély adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható, mert ebben az esetben az adókötelezettség jogcímét a magánszemély és a jövedelmet juttató között fennálló jogviszony alapján kell meghatározni. Mindez azt jelenti, hogy ha a magánszemély és a részvénytársaság között bármiféle (pl. tagsági) jogviszony jött létre, és a kft.-üzletrész szokásos piaci értékét meghaladja az érte kapott részvény szokásos piaci értéke, akkor a meghaladó rész a magánszemély tagi jogviszonyából származó jövedelmeként lesz adóköteles. Jogviszony hiányában a különbözet egyéb jövedelemnek számít. A kft.-üzletrész átruházásából származó jövedelem meghatározásánál az előzőek szerint megállapított bevételből az üzletrész megszerzésére fordított kiadást és az esetleges járulékos költségeket kell levonni. Az így kiszámított különbözet – ha van – árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül, ami után (2006-ra is) 25 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. A jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a megvásárolt részvényeket mikor írták jóvá a magánszemély értékpapírszámláján. 2. A részvények megvásárlását az előzőtől elkülönült ügyletként kell kezelni. A részvények megvásárlására fordított kiadásként azt az összeget kell figyelembe venni, amelyet az előző ügyletben – a kft.-üzletrészek eladásakor – bevételként kellett kezelni. 3. A részvények értékesítésekor – tekintve, hogy az tőzsdei ügylet keretében történik – tőzsdei ügyletből származó jövedelem keletkezik. Az Szja-tv. 67/A. § (1) bekezdése szerint tőzsdei ügyletből származó jövedelem a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint az Európai Unió bármely más tagállamában, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
